Gazdák Lapja, 1906. július (5. évfolyam, 27–30. szám)
1906-07-27 / 30. szám
julius 27. GAZDÁK LAPJA 3-ik eldal. után az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár javára évenkint előre 120 fillért befizetni. E hozzájárulást a cseiéd bérébe betudni vagy annak megtérítésére a cselédet kötelezni, büntetés terhe alatt tilos. A munkaadónak ez a kötelessége kiterjed minden olyan cselédre, kit kizárólag vagy főleg gazdasági munka teljesítésére fogadott szolgálatba, legyen az akár férfi- akár nőcseléd és pedig akárhány éves az illető (tehát esetleg 16 érésnél is fiatalabb). A 120 filléres hozzájárulási dij megfizetendő nemcsak az éves, de havibéres gazdasági cselédek után is, akár kapnak az illetők élelmezést, akár nem, s a 120 fillért még abban az esetben is egész összegében kell megfizetni, ha a cseléd a munkaadónál nem is egész évben, hanem például csak 1 hónapig szolgál. A szóban forgó 120 filléres hozzájárulási dij külön törvény által évenkint előre fizettetni rendelt olyan állandó járulék, mely, ha a közadók módjára kezeltetik is, teljesen független az évenkinti adómegajánlástól és állami költség vetéstől, ez a dij tehát azon hozzájárulásnak tekintendő, amelylyel a törvény- hozás a munkaadókat a gazdasági munkások és cselédek biztosítására alkotott intézmény támogatására állandóan megterhelte. Magában véve azonban az a körülmény, hogy ez a 120 fillér a munkaadótól utólag úgyis behajta- tik, vagy hogy esetleg azt késedelmesen külön felhívás nélkül is befizeti, a biztosításra való jogot még nem adja meg, hanem csak a munkaadó számíthat arra, hogy a gazdasági cselédeinek balesetei folytán felmerült költségeket a pénztár megtéríti, a ki az illető gazdasági cseléde után a 120 filléres hozzájárulási dijat az alább megjelölendő esedékességének időpontjáig, vagy utóbb ugyan, de mindenesetre a baleset megtörténte előtt legalább 30 nappal tényleg befizette. Ha a munkaadó ezt elmulasztotta, sérült cseléde (illetőleg enuök örököse) a munkaadótól éppen olyan baleseti segélyezést követelhet, mint a minőtől a pénztárral szemben elesett. A 120 filléres hozzájárulási dij minden esetben a községházán fizetendő. Ebből a célból az elöljáróság minden év november havában, az általános adóösszeiráskor, a következő évre a munkaadókat és a gazdasági cselédeket névszerint összeírja. Az összeírás alkalmával kötelessége a munkaadónak gazdasági cselédei létszámáról és nevéről az összeíró közegek részére a kellő felvilágosításokat az igazághoz híven megadni. A hivatalból történt általános összeírás alapján kivetett hozzájárulási dijat tartozik a munkaadó minden külön felszólítás nélkül április hó 1-ig megfizetni. Ha az összeírás foganatosítása után a munkaadó már meglévő cselédlétszámán felül uj gazdasági cselédet fogad fel, köteles a munkaadó a szolgálatába lépett uj cseléd nevét haladék néikül, (de mindenesetre 15 napon belül) szóval vagy Írásban a cselédkönyv bemutatása mellett az elöljáróságnak bejelenteni, s a bejelentéskor a 120 filléres hozzájárulási dijat azonnal lefizetni. Ha az összeírás foganatosítása után a munkaadó gazdasági cselédet változtat, köteles a munkaadó az eltávozott cseiéd helyére szolgálatába lépett uj cseléd nevét haladéktalanul (de minden esetre i5 napon belül) szóval vagy írásban a cselédkönyv bemutatása mellett az elöljáróságnak bejelenteni, s a bejelentéskor az ilyen cseléd után is azonnal köteles a 120 filléres hozzájárulási dijat lefizetni, kivévén, ha igazolja, hogy azon cseiéd után, a ki a szolgálatából eltávozott s a kinek helyébe az uj cselédet fogadta, azon évre a 120 filléres hozzájárulási dijat már lefizette. Az elöljáróság köteles a 120 filléres hozzájárulási dijat a munkaadóktól még abban az esetben is elfogadni, ha a vonatkozó összeírás bármely okból nincs az elöljáróságnál, köteles továbbá annak átvételéről nyugtát adui, melynek hátsó oldalán névszerint feltüntetendök azon gazdasági cselédek, a kik után a befizetés történt. Baromfi tenyésztés. A gazdaságnak egy évszázadokig elhanyagolt, de újabban nagy lendületet nyert mellékága a baromfitenyésztés, Az intenzivebb gazdálkodás szükségszerüleg magával hozza a gazdaság mellékágainak fokozottabb tenyésztését és művelését, valamint a termény hulladékok felhasználását a lehető legalkalmasabb és legértékesebb módon. A gazdaságnak egy mellékága sincs, a mely úgy a kisgazda, mint a közép és nagybirtokos által annyira kihasználható volna, mint a baromfitenyésztés. Az intenzivebb gazdálkodás természetszerűleg tökéletesebb üzemberendezést, tökéletesebb a természetes tenyésztésnek lehetőleg megfelelő segédeszközök használatát teszi szükségessé. Mindeddig e szakmában is, t. i. a baromfitenyésztési gépek és eszközök gyártásában a külföld vezetett. Néhány év óta azonban sikerült e gyámkodás alól is kivonni magunkat s ma büszkén állíthatjuk, hogy e szakmába vágó gyártmányainkkal a külfölddel nemcsak versenyezhetünk, hanem határozottan azokkal szemben előnyben is vagyunk. Hogy mit lehetett a gyártás terén szorgalommal, szaktudással elérni, azt megmutatta a Kogler és R o s z n e r budapesti gépgyár, a hol költséget és fáradságot nem kiméivé évekig tartó számitgatásx és ki- sérletezés után sikerült egy oly tojáskeltető gépet konstruálni, a mely úgy a külső csin, mint a precíz, teljesen megbízható működés s ennek foiytán az ár tekintetében minden eddigi magyar és külföldi gyártmányt felülmúl. Mennyire szivén fekszik a gyártulajdonosoknak s főleg a ezég társtulajdonosának Kankovszky Antal mérnök urnák hazai baromfitenyésztésünk terjesztése, magasabb nivóra való emelése s ezáltal a baromfi- tenyésztés jövedelmezőségének fokozása, ezt megmutatta most megjelent, valóban irodalmi esemény számba menő uj katalógusával, a melyhez Pirkner János minist, tanácsos, orsz. állattenyésztési főfelügyelő ur irta ez előszót. A katalógus a számtalan ábrában bemutatott baromfitenyésztési gépeken és eszközökön kívül, nem csak kicsi, közép és egészen nagyarányú baromfitenyésztési telepek berendezésének ismertetésére és 1. Jöö László ipa- és ékszer üzleté 78 52—3 folyó évi május hó l-töl a Gillyén József ur házába Szíavik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel J00 LÁSZLÓ utóda.
