Gazdák Lapja, 1906. július (5. évfolyam, 27–30. szám)

1906-07-20 / 29. szám

V. évfolyam Szatmár 1906. Julius 20. 29-ik szám. GAZDAKLAPJA. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKK. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verböci-utca 5. sz* A Szatmárinegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szalmárntegyei hová ngy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren- Lóverseny Egylet tatüai di|mentesen kapják. 1 delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. 1 Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám i Furcsa helyzet. Hol vannak azok az idők, midőn a ma­gyar nagy alföldön a hiresnél-hiresebb magyar fajú gulyák kolompjai szakították meg az egy­hangú csendet s midőn a delelőkön pattogó tűz mellett bográcsokba főzték a világhírű „gulyás húst,“ mely a magyarnak ugyan ma is kedves eledele, hanem azért ma már csak a másod- rangú étlapokon díszeleg „ golás“ cim alatt s rég elvesztette eredetiségét ? Eltűntek a gulyák s ma már legfeljebb a hortobágyi pásztor-legendák körében él, meg­semmisültek, mint sok más minden, melvnek már emleke is elenyészik az újabb nemzedék ismereteiben. E gulyákra pedig a földművelés fejlő­désével mindinkább most lenne legnagyobb szükség. Az egykor megmérhetetlen legelő terüle­teket a gulyáktól elfoglalta a gazda, hogy ugyan­azon jószággal hasogassa fel, amelyet előbb ugyanott furulyaszó mellett terelgetett, hogy teremni kényszerítse megnagyobbított és telhe­tetlen igényeinek kielégítésére. Ma már gulya, sőt hires gulya alig v#n Magyarországban, s ami van is, távolról ^e'm elég arra, hogy az az intenzivebb gazdálkodás igényeinek megfelelő számban produkáltassék, s hogy ez mily fontos gazdasági tényező: leginkább kitűnik gazdálkodásunk silányságá­ból és földjeink soványsága folytán előálló termőképesség csökkenéséből. Kísérletezünk ugyan különböző műtrágya­félékkel, azonban ma már kétségtelen, hogy az állati istállótrágya semmiféle műtrágyával nem pótolható. Hogy pedig kellő mennyiségű istálló trá­gyát teremthessünk: annak az egyedüli előfel­tétele a szarvasmarha. Minthogy pedig gulyánk s szarvasmarha nevelésre kellő legelőnk nincsen: természetes, hogy ezt máshonnét kell beszereznünk, még pedig egy idő óta igen drága pénzen ! Ez ugyan magába véve még nem volna baj, de itt meg a legnagyobb hiba az, hogy a magyar gazda ugyan bőven meg van terhelve adóssággal, pénze azonban a legkevesebb, mi ismét azt jelenti, hogy sok gazda huzza-halogatja a szarvasmarha beszerzést, s vár az árak olcsóbb alakulására, ha ugyan addig a pénze el nem gördül más irányban. Kétségtelen, hogy Magyai ország a gulyák megszűnése óta marha hiányban szenved, amely hiány azonban azért nem vált érezhetővé, mert Románia s különösen Szerbia ebbeli szükség­leteinket kielégítette. — Mióta azonban saját házunkban sem lehetünk urak s a házunk tá­jékát osztrák kommandó szerint kell berendez­nünk : azon visszás helyzetben vagyunk, hogy akarva nem akarva, a barátságos Szerbiával ellenségnek kell lennünk, saját kárunkra kell Szatmárvármegyei Takarékpénztár r.-t. Szatmáron. Befizetett részvény tőke 600.000 kor. Fiókintézete: Fehérgyarmaton. Termény és áruraktára: a szatmári vasúti állomás szomszédságában. Ipar vá­gánynyal a magyar állam vasút szatmári állomásán és a Szatmár—erdödi h. é. vasút vonalán. — Az intézet Üzlet ágai: 1. Kamatozó betétek elfogadása betéti könyvecskékre. 2. Váltók leszámítolása. 3. Jelzálogi bekebe­lezés mellett, törlesztéses kölcsön nyújtása. 4. Nyílt hitelű folyószámla kölcsönadása. 5. Előleg kölcsön értékpa­pírra. 6. Előleg kölcsön az intézet raktárában elhelyezett termény és egyéb árukra. 7. Elfogad beraktározásra termény és egyéb árukat. 8. Közvetíti, ha a tulajdonos kívánja a beraktározott termények tömeges eladását. 9, Közvetít minden bankszakmába vágó ügyleteket. Lapunk maiszáma 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents