Gazdák Lapja, 1906. július (5. évfolyam, 27–30. szám)
1906-07-13 / 28. szám
julius 13. GAZDÁK LAPJA 3-ik eldal. szerkesztett „Méhészeti Szemlé“-t a szakosztály szak- J lapjául elfogadja, mely esetben ő, csak azért, hogy a i varmegyénkbeíi méhészeket a szakosztály tagjai közé leendő belépésre buzdítsa s ezáltal a méhészet iránt az érdeklődést jobban föllenditse, a szakosztály tagjainak a „Méhészeti Szemlé“-t a rendes 4 kor. előfizetési ár helyett kész ezentúl, t. i. a folyó évi júliustól kezdő- j dőleg évi 2 koronáért megküldeni, a közgyűlés egy- j hangulag kijelentette, hogy a „Méhészeti Szemlé“-t j szaklapjául elfogadja, a szerkesztő és kiadótulajdonos szakelőadó önzetlen ajánlatáért köszönetét fejezi ki, : azonban kiköti, hogy a szakosztály hivatalos lapja | továbbra is a „Gazdák Lapja“ maradjon s ettől az í országos és általános gazdasági érdekbe vágó méhészeti közlemények el ne vonassanak, illetve az ily irányú közlemények a „Gazdák Lapjá“-ban továbbra is közöltessenek. Egyidejűleg kimondta a közgyűlés, hogy a „Méhészeti Szemlédnek a fentjelzett ajánlatra és Méhészet fellendítését célzó elismert közhasznú irányzatára való tekintettel a szakosztály a földmivelésügvi m. kir. miniszter úrhoz kormány segély végett felterjesztést fog tenni, melynek elkészítésére és benyújtás végett a szakosztály elnökéhez, Luby Géza orsz. gyűl. képviselő úrhoz leendő elküldésére a szakosztály előadóját határozatilag utasította. A szakosztály folyó 1906. évi őszi rendes vándor közgyűlés helyéül a közgyűlés egyhangúlag Nagy- Károly várost tűzte ki, annak idejét pedig folyó évi szeptember hó elejére állapítván meg. Utasitotta szakelőadót, hogy ez irányban Nagy-Károly város polgármesterénél a szükséges lépéseket, illetve előintézkedé- seket tegye meg. Csiszári Nagy Sámuel egyesületi tag tekintettel azon előnyökre, melyeket a gyakorlati Méhészetre nézve különösen a repcevirágzás idején űzendő vándorméhészet nyújt, indítványozza, hogy a szakosztály körlevélben szólitsa fel a vármegye községeinek elöljáróságát, hogy szíveskedjenek a szakosztály lyal közölni mindazon helyeket, hol a méhekneK rendkívül jó legelőt képező repcelevelek találhatók. A közgyűlés ezen eszme életrevalóságára való tekintettel, a jelen volt Poszvék Nándor Gazdasági Egyesületi titkárt kérte fel ezen körlevél szétküldésére. Poszvék Nándor Gazd. Egyesületi titkár a közgyűlés ezen kérelmére készséggel felajánlotta közreműködését s egyidejűleg azt is kijelentette, hogy a Gazdasági Egyesület tagjait arra is fel fogja kérni ezen körlevélben, hogy a Méhészeti szakosztálynak tagjai óhajtanak-e lenni, és ebbeli szándékukat a szak- osz‘álynak jelentsék be. Ugyancsak az ő indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a Gazdasági Egyesület Fogyasztási Szövetkezete megkeresendő lesz aziránt, hogy a Méhész közönség érdekében szíveskedjék mézontó méhvirág (Thncelia tanacetifolia) magot elárusitás végett kellő mennyiségben beszerezni és raktáron tartani. Ezzel a közgyűlés tárgyai kilévén merítve, elnök a gyűlést berekesztette. él. Jói László óra- ás iszer üzletét A baromfi-tenyésztés, az ipari növény- termesztés és ezzel kapcsolatban amező- gazdaság szolgálatában. A piacra való korai csibe keltetést fiatal jércék és 2 éves tojóktól nyert tojásokból októbertől márciusig végzik, azontúl csak keveset keltenek csibét és csak a legszebb példányokat tartják meg, mint faj állat tenyésztésre alkalmasokat, a többi tojást pedig konzerválásra gyűjtik és télen, midőn a tojásnak jobb ára van, értékesítik. A nevelést az e célra épitott meleg víz fűtésre berendezett nevelő házakban eszközük. A tyúkokat a gazdaságban termelt kapás ős mag eleséggel etetik, de a vándor ólakat is aratás után és szántáskor használatba veszik és a tyúkokkal a szántásnál a rovarokat pusztítják, mely célra még a kacsákat is részben felhasználják vándor ólakkal való kiszállítással. A csibéket a saját gazdasági darálóval őrölt különféle magvak, továbbá sovány tejjel vegyített lágy takarmánynyal és a húsvágóból és conzerv gyárból szállított és a telepen saját őrlővel megőrölt csont liszttel nevelik. Január, februárban már 4—5000 drbonként szállítják a rántani való csirkét a városi piacokra, és itt a piacon kapja a kereskedelem csakis azt a felesleget a kezébe tovább árusításra, melyet a tenyésztő telep saját üzleteiben azonnal elárusítani nem tud, és csak ezt bocsáthatja saját hasznára áruba a kereskedő. A teuyészkacsák a viz felöli oldalon bocsáttatnak ki mintegy 100 méter hosszú rekeszekkel ellátott óljukból a kifutójukba, mely a vízben is egymástól kerítéssel elrekesztve van, hogy egyik csopert a másikkal össze nem keveredhet, inig a fiatal piacra nevelt kacsák egyátaiáu nem bocsáttatnak vízre, hanem szőkébb rekeszti kifutókban, abban is szárazon almozva neveltetnek, mely az ól másik oldalára van építve. Etetve lesznek csont darával kevert korpa, kukorica és árpa darán, hozzá apróra vágott lóherét keverve, ebből készült lágy eleséggel és szemes árpával, ezenkívül a gazdaságban fennmaradt minden hulladékkal, mely füllesztő kazánokkan lesz elkészítve. A kacsa keltetés keltő-gépekbeu már január és februárban veszi kezdetét és ápril végén már 7—8 ezer fiatal kacsát láthatunk ott, melynek egyrésze maiakkor piacérett. A kacsát részben leölve és kop- pasztva, részben élő állapotban szállítják a piacra. A szükséges összes magot a gazdaság maga termeli és berendezett gépeivel maga ő’ü meg. Hol vagyunk mi még az ily gazdasági berendezkedéstől ? pedig az a kiima semmivel sem jobb, mint a mienk, csak piaca van, igy tellát vau kinek az árut felesleges tartás elkerülésével gyorsan és jól veszteség nélkül eladni. Ez okból nem győzöm eléggé hangoztatni, hogy nem elég ám a gazdaközönséget a tömeges baromfi tenyésztésre buzdítani, hanem részükre értékesítő piacokat is kell szerezni, a gazdáinkat pedig rá kell szoktatni, hogy az állam által fentartott kereskedelmi minisztériumot a kínálat és keresletről való tájékozás végett többször keressék fel, mert az ma csak nagyrészt a kereskedők érdekeit képviseli és szolgálja; piac nélkül pedig nem lehet tömeges termelést kezdeni haszonra, az a gazda, ki piac nélkül számol, az folyó évi május hó l-töl a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda. 78 52—3
