Gazdák Lapja, 1906. július (5. évfolyam, 27–30. szám)

1906-07-13 / 28. szám

4-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 13. előre megbukott, mert a tömeges termelőnek meg kell, hogy legyen a rendes vevő piaca, hogy az állat mi­dőn piacérett, rögtön értékesíthető legyen, nehogy a gazdának tovább tartani kelljen és e tartás a jöve­delmét eméssze fel. Most még megismertetem gazdatársaimat egy kétszáz holdas kissebb farm gazdasággal, felszerelé­sével, mely kis birtokon szintén a mezőgazdasággal kapcsolatban űzik a baromfitenyésztést. Termelnek ezen birtokon búzát vetőmagnak ela­dásra, kukoricát, zabot, árpát, napraforgót, burgonyát, répát, lucernát és házi szükségletre a cselédség élel­mezésére káposztát, zöldséget. Lucerna átlag 20—25 hold, burgonya 2—3 hold, répa 3—4 hold, napraforgó szintén 4 hold, ezenkívül van 6 hold gyümölcsös, a többi a fent elősorolt mag­termelésre használatik, 4—5 éves váltó rendszerrel. Van a gazdaságban élő állat: 5 ló, melyből 4 erős igás állat, 1 pedig mint könnyű igás fogat a a gazdaságba és vasúthoz való kissebb fuvarozásokra hasznáitatik: ezenkívül van élő állat 35 drb. juh, 25—28 darab bárány, mely rendszerint husvétkor ér­tékesíttetik, télen 12, nyáron 4 tehén, továbbá 3 drb. borjú és 900 drb. fehér olasz leghorn tyuk, mely a 6 hold gyümölcsösben van a már előzőleg ismertetett mintájú deszka ólakban elhelyezve. A télen tartott szarvasmarha többlet a rendel­kezésre álló takarmány nyal feljavittatik és tavasszal a húsvágónak eladatik. Ezen kis gazdaságban alkalmazva van két nőt­len, nagy erős, férfi cseléd és egy nős gazdasági felü­gyelő, mely a könyveket is vezeti, és a gépószi teen­dőket is végzi és ezen felül nem úgy ám mint a mi béres gazdáink, összetett kezekkel nézi a munkást, hogy dolgozik, hanem versenyt dolgozik a másik két munkással. Ha a mi béres gazdáink kocsit, vagy béreseink­nek télen köitögépek kezelését, csibék nevelését és tyúkokkal való bánásmódot adnánk a kezükbe, bizo­nyára az orrukat fintorgatnák, ott pedig a munkás azt szeretettel végzi a gazdasági felügyelővel együtt. A munkás fizetése fiavoukiut 20 dollár, lakás és teljes ellátás, az ellátást — mosás kivételével -— a gazdasági felügyelő adja a gazdával kötött szerződés szerinti bérért. A nős gazdasági felügyelőnek van természetbeni lakása, havi 30 dollár fizetése, az élel­mezésre megfelelő szerződött járandósága és a gaz­dasági tiszta jövedelemnek a szerződésében kikötött százaléka. Főjövedelmét képezi a gazdaságnak a korai csibe nevelés, fajállat eladás, keltő és piaci áru tojás ter­melés, feljavított tehenek és bárányok eladása, vala­mint a gyümölcs. Mint tehát láthatjuk a fősuly az állattenyésztés jövedelmezőségére van alapítva. A termelt búzát, mint vetőmagot bocsátják áruba és anuak árán szerzik be a szükséges korpát és egyéb gazdasági szükségletet. A kukoricát télen más maggal vegyítve tyúkok­kal abrak gyanánt etetik fel. A tyúkoknak a kaparójukba hetenkint száraz szalmát visznek és a mageleséget ide szórják, ezen­kívül nehány nyers répát dobnak délelőtt ide, melyet a tyúkok a leforrázott here levél hulladékkal együtt jó izüen csipegetnek télen. A kukorica szárat a tehenekkel szecskázva ete- I tik fel, de ez a szecskázó korántsem oly jó, mint a j nálunk most felkarolt kukorica szártépő szerkezetű gép. A napraforgó szárat összegyűjtik egy halomra | és elégetik, ennek a hamujához gipszet kevernek, azután ezzel azon földrészt, hol káposztát termeinek, erősen behintik. A 900 drb. tyuk 35 darab ólban van elhelyezve, minden egyes ólhoz a gyümölcsösben nyárra 30 méter szabad kifutó van eső utáni időkre, télre pedig az ólhoz épített, már előzőleg ismertetett rendszerű egyik oldalán dróttal bevont és fehér vászonnal leta­karható kifutó. A csibe nevelésre egy 30 méter hosszú, dupla deszkafallal épített és salakkal kitöltött neveiö ház áll rendelkezésre 70 darab 30 -50 csibének megfelelő drótfonat rekeszszel. A nevelő házat egy gőzfűtésre berendezett kályhával fütik, mely akként van a nevelő házba bevezetve, hogy a kissebb csibéknél alacsonyab­ban 3 cső fut ezen nevelőházban a rekeszeikben ke­resztül, mig a nagyobbaknál már csak 2 cső. Egy ily, igen praktikus gőzt ütő kályha ára, mely — rendkívül csekély tüzelő anyagot fogyaszt — 60 dollár. A ne- velőházban a meleget egy elmés szerkezetű, a güz- fütőkályhával összekapcsolt villamos szabályozó motor szabályozta, mely egyszerűen, ha a kellő meleg a szobában megvolt, azt a kályha fűtésének elzárásával magától elzárta, azután ha a meleg vissza esett ismét magától kinyitotta; egy ilyen villamos szabályozó ára 20 dollár. A csibékből a kisebbekből 50 drb., a nagyob- bakból 30 drb. volt együtt elhelyezve. A csibék, mint tudjuk, ha egy kelésiiek is, nem egyformán nőnek, hanem egyik szebb és erősebbnek látszik, a másik gyengébben fejlődik, ezért azok hetenként osztályozva lettek, hogy az erősebbek a gyengébbeket el ne nyom­hassák az evésnél. A tavaszi, faj célokra való nevelé­sekre 25 darab nyári nevelő a szabadban volt elhe­lyezve, egy ily nevelőben 40—60 drb. csibe lett el­helyezve, de csak a kissebb, még nem tollas kis csi­béknek lett a nevelő a szabadban petroleumlámpással fütve, melyet a szél cl nem olthatott; egy ily nevelő 2 méter lioszu. I1/* méter széles volt. Miután ismeretes, hogy az olasz fajta rendkívül rósz kotló, azonban nagyon jó tojó, ennélfogva úgy a téli, mint a tavaszi keltetés költőgépekkel történi, és pedig volt 4 darab keltő-gép 360 tojásra, 3 darab 250 darab tojásra és 3 darab 200 tojásra. Petróleumot ezen gépek naponta 2 litert fogyasztottak, mely per- j sze ott valamivel olcsóbb, mint nálunk. A csibéket, melyek télen keltettnek és mint rán­tott csibe igen jó áron értékesítve lettek, a keltetőgép ' gyárosok által ott forgalomba hozott, apró szemes ta- ! karraányon és kiskorukban a kivált tojás, főtt kuko- | i'ica, dara, csontliszt és apróra szecskázott herelevól takarmánynyal etetik, később már tollasodásuk utáu a cäontliszt mellé csak forrázott herét korpával és ! maghulladékot kapnak, de úgy, hogy piacérettségük; S mellett jó húsban legyenek. Tudvalevő dolog, hogy az S olasz fajta rendkívül hamar tollasodik, ezért aunak és I a csontfejlődésnek előmozdítására szolgált a csontliszt, j melynek előállítására a csont, a húsvágó, szalámi és j conzerv gyárakból lesz beszerezve és melyet a gaz- ! daságban levő csont őrlővel őrölnek, ezen csont őrlőt, Mentőszekrónyek gőz- és járgánycséplögépekhez, a földmiveíés- ügyi minisztérium előírása szerint felszerelve, (keményfa szekrény) gyári árban beszerezhetők a »Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél“ SZATMÁR, Verbőci-utca 5. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents