Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)

1906-06-22 / 25. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA j unhass 22.’. évben 110 millió angol fontot tett, melynek értéke meghaladja a 38 millió koronát. Svájcz kivitele kondenzált tejben mely állandó emelkedésben van) az 1902. év első felében 162000 métermázsa vott 31 millió korona értékben. Az Egyesült-Államokban az 1900. évben 50 gyár foglalkozott kondenzált tej előállításával és?összesen 12 millió dollár értékű árut készítettek. A tejpor előállítása nem öltött ugyani még olyan nagy mértéket, de már szintén nagy fontosságra tett szert. Az értékesítés e felsorolt módjain kívül vannak, olyanok, melyek szerint a sovány tej egyes alkatré­szeit egymástól elválasztva külön-külön értékesítjük. Ide tartozik a különféle sovány sajtok gyártása, a különféle fehérkészitmények, a tejezukor gyártása, az ipari czélokra szolgáló easein és ez utóbbiból, mely nemrég nagy nevezetességre tett szert, készülő „tejkő“ g a 1 a 1 i t h előállítása. A sajtgyártás utján nagyon különféleképen érté­kesül a sovány tej, de az. értékesítés e módja nagyon sok mellékkörülménytől és eshetőségtől függ. A táplálékul való készítmények előállításával eset­leg nagyon jól értékesülhet a sovány 'tej, illetőleg fe­hérje tartalma ; de e készítményeknek kereskedelmi be­vezetése igen nagy nehézségekkel jár, a minek követ­keztében az értékesítés e módja nem is hódított még; nagyobb tért. A tejcukor előállítása már nagyobb ipari fon­tosságra tett szert s már vannak igen nagy gyárak,, melyek gyári előállításával foglalkoznak. Legnagyobb fontosságra azonban a casein öfő- állitása tett szert, egyrészt azért, mivel mint appretura- anyag a különböző iparágakban nagyon jól használható; másrészt pedig, mivel sikerült belőle egy egész:;« uj anyagot előállítani, melyet jó tulajdonságai révén a legkülönbözőbb célokra lehet felhasználni. Mielőtt azonban ezzel foglalkoztánk, ismerkedjünk meg előbb egv kissé közelebbről a easeinnai, mert egyrészt ez az uj anyag, a galalifh, már másodrendű termék, melyet belőle állítanak elő, másrészt pedig a. különféle táplálékul való készítmények nagy része szin­tén caseinbői készül, csakhogy ea utóbbi célra a caserat chemiailag tiszta állapotban választják ki a sovány­tejből, a galalitn és általában az ipari célokra szüksé­ges caseint pedig gyárilag, nagyban készítik. (Folyt, köv.) Hasznos tudnivalók. Szárított takarmányrépa. A házinyulak egyik lég- : kedveltebb eledele a takarmányrépa. Tudvalevőleg tavaszszal, vagy nyáron, a veremből kiszedett répából nagyon sok elromlik. Ezt megakadályozandó ajánlatos a i nyulaknak szánt répa mennyiséget az elvermelés előtt ' fölszeletelni, ezeket a szeleteket egy száraz, szellős, de nem nagyon napos helyen kiteregetni és kiszárítani, s , igy szárított állapotban szellős, fagymentes helyen el­raktározni. Kellő mennyiség elraktározása után egész télen át használhatjuk takarmányul. Etetésnél a nyulak állományának megfelelő mennyiségű szárított répasze- , letet vízzel leforrázunk, vagy pedig hideg vízbe beáztat- I juk és kemény péppé összegyúrjuk. Miért foglalkozzék a mezőgazda baromfi íenyesz^ téssel ? Erre a kérdésre Gilbert tauár, a Kanadai kí­sérletező» állomás igazgatója a következőkép felel : 1. Mert a mezőgazda veszendőbe menő termé­keinek nagy részét baromfi takarmány alakjában hússá, és tojássá, változtathatja. 2,. Mért a baromfitenyésztés szakszerű kezelése mellett egész: éven át (talán a tollasodás két hónapját Távéve) mindig számíthat bevételre. 3. Mert a baromfitenyésztés az invesztált költsé­gek kamatait előbb- meghozza, mint a mezőgazdaság, bármely mos- ága. 4. Mert a baremfitrágya értékes komposztot képez: kerti vetemények és- gyümölcsösben. 5. Mert a gyümölcsösben tartott baromfiak sok. kártékony rovart pusztítanak. 6. Mert baromfi mindenütt az egész országban,, akár tojáshozam. akár hushozam céljából tenyészthető, ellentétben a gabona vagy gyümölcstermeléssel, a. melyek csak fajonként és vidékenként termelhetők. 7. Mert a baromfitenyésztés olyan foglalkozás, a. melyet a gazda családtagjára bizhat, míg ő idejét; a mezőgazdaság egyéb munkáinak szentelheti. 8. Mert okszerű gazdálkodás mellett a tojáshozam hasznát télen is élvezheti, a mikor gazdaságának más ága nem. jövedelmez. 9-.. Mert a baromfitenyésztés üzembe vétele keyés tőkét igényel.. tO., Mert a baromfitenyésztés szakszerű éa-gon­dos. kezelés mellett a mezőgazdaságnak csekély üzem­költséget okozó értékes mellékága lehet. Férgek eüizésa a virágcserépből. A különféle férgek gyakran sok kárt tesznek & cserepes virágok­ban*. miért is szükséges azokat onnan elűzni, Ez . pedig; ’itgy megy végbe,, hogy a locsolássá használt vízbe egy kevés karbolsavat keverünk, még , pedig egy liter vízbe: 2—3 cseppet. Többet nem szabad, mert igy a növé­nyeknek is. ártana, nem csak a. férgeknek. tfejssltariás raalsg időbsB*. A húst, mint mindem romlandó- élekuisaert, legjobb, ugyan jégveremben, tar­tani, hogy meg ne romolják;, de jégverem nélkül is. elég jói eltartható a hús ecefpjs-, ruhában. A. ruhát erőa esetbe (eszencbe) mártjuk s. ebbe takarjak a husi és. igy hűvös helyre tesszük. — A hüvelyes veteraónyek főzése.. A bab vagy paszuly, borsó és lencse fűzése az úgynevezett kemény vízben, tehát ti legtöbb ku.tyizben nem igeu szokott jói sikerülni. Ha azonban & vízhez egy késhegyül szódát adunk s úgy főzzük e hüvelyeseket, ez esetben a bab, borsó és lencse szépe» megpuhulnak ugyan, de kissé kellemetlen mellékizt is, nyernek. Sokkal jobban hasz­nálható az ily főzéshez egy diónagyságu cukor, mely a főzővizben féloldalik. Igaz, hogy az igy főtt főzelék­nek kissé édes ize kellő sózás, vagy bahnál ecetes lé mellett nem lesz észrevehető, sőt savanyu babnál a cukor annak izét még kellemesebbé is fogja tenni. — Rozsdafoltokat fehérneműből következőképen távolítanak ei: a szövetre, melyet előbb a napra kitet­tek, egy citrom nedvét csepegtetik és azután egy idő re ismét kiteszik a napsugár hatásának. — Ezüst tárgyak legjobban alkénessavas nátrium­mal tisztíthatok. Kefét vagy ruhát mártanak ásó erős oldatába és ezzel még erősen oxidált ezüstholmi is uj ra kifényesíthető. M indeu Bzölóblrtokos o l v se«, b a, h, BORÁSZATI LAPOK cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jele­nik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évcnkiat két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 !<. ■— Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Ülőli-ut 25.

Next

/
Thumbnails
Contents