Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)
1906-05-18 / 20. szám
2-ék oldal GAZDAK LAPJA május 18. Akár hogy fogják a jövendő országgyűlési képviselőket megválasztani, ha mindjárt az ország gyűlésnek legnagyobb részejszociálista képviselőkből állana is, ez még nem jelentené a földtulajdonos és munkásai között feldúlt viszonyoknak helyre állítását. Én már régen hangoztatom és most is állítom, hogy a népnek nem politika kell, hanem tér, hogy minden időben megkereshesse kenyerét. Nagy dolog ez! Aki helyesen megfogja tudni oldani, legalább ezer évre rakja le az ország békés továbbfejlődésének alapjait. De akárhogy lesz, akárki és mikor fog a munkához, sajnosán fog kelleni tapasztalnia, hogy előbb itt, gazdasági kultúrát kell teremtenie. Nézzünk széjjel az országban, alig van egy pár nagyobb gazdaság, melynek tulajdonosa fel van ruházva a gazdasági kultúra összes fegyvereivel. Alig van gazdaság, mely a gépek korszakában a feleslegessé vált régi munkásait más, szintén a modern gazdasági elvekből kifolyó tereken tudná foglalkoztatni. A magyar földbirtokos megtartotta —és igen helyesen — őseinek erkölcseit, szokásait, de a földet, mely neki, és sokszor egész községeknek, kenyeret adott, elhanyagolta. Egyebet nem tett, csak termesztett és eladott. Újabb időben most a gépek korszakában többet termeszt, többet ad el, de ha jól szem ügyre vesszük a gyarapodást, a régihez képest talán még kevesebb sikerrel. Már magában a termelésben sincs meg a természetes mathematikai arány. A gazda nem számol, mert nem képes, hogy miből mennyit kellene észszerűen termelni. Ez a gazdasági kultúrának egyik hiánya. Másik nem kevésbbé fontos hiánya a befektetés iránti érzék hiánya. A modern gazda, ami sajnos még igen kevés van, a tiszta jövedelem bizonyos tt/0-á.t befekteti. Hogy ez mily alakban történjék, egy hírlapi cikk keretében az Útmutatást megadni nem lehet. Annyit azonban általánosságban meglehet yemliteni, hogy amit használunk, legyen az bármi dolog, kopásnak, alavulásnak van kitéve. így avul bizonyos földterületnek is jövedelme, értéke, befektetés és számitásszerü beruházás nélkül. Már itt is kitűnik a gondolkozó előtt, hogy ezen gazdasági műveletek keresztül vitelénél, a gépek által kiszorított emberi nyers, de különösen értelmes emberi erő, mily nagy terű alkalmazást nyerhet ? Gazdasági, ipari és kereskedelmi szellemről, még ez időszerint, nincs mit beszélnünk. Ha jó termés volt adás, vevés, és közvetítés volt: de nincs gazdasági ipar, és gazdasági kereskedelem, mely százezreknek adna kenyeret a megváltozott viszonyok között. A gazda termel, a gazda elad nyers terményt. Ha magasabb fokú gazdasági kultúrával bírnánk: a gazda termelne, terményeit gyúrná, fúrná, faragná, alakítaná addig, mig azokból több haszon már csakugyan nem volna kivehető. De ide ugyebár megint emb.ri, mégpedig értelmes emberi, erő is kell. Kell mégpedig annyi, hogy hirtelen elő sem tudnánk állítani. Sem a földtulajdonos magasabb fokú gazdasági képzettség és kereskedelmi szellem nélkül, sem mezőgazdasági munkás értelem és bizonyos fokú mezőgazdasági ipari készültség nélkül, itt ezentúl boldogulni nem fog. Ez az idők követelménye. íme a magyar paraszt munkás : ha itthon í azt mondotta volna valaki, hogy menjen és | vessen egy kis téglát, mit mondott volna? Azt hogy nem cigány ő. Amerikába csinálja mint a gondolat. A magyar földbirtokos még ma azt mondja, hogy nem bíbelődik ő, hogy p. o. eladó erdőjét maga fürészeltetné, nem zsidó ő. Azonban ne feledjük, hogy rohamosan jön az idő, mikor bizony zsidóskodna, és ezzel sok ezer embernek hasznot hajtana, — de soknak | már nem lesz mivel zsidóskodni. Meg lehet őrizni a múlt hagyományait, már t. i. amelyek erre érdemesek, de feltétlenül be kell fogadni, sőt utána járni az újabb idő gazd. szellemének, mert csak úgy lesz itt béke és megelégedés az emberek között. Marosán Kornél. A búza hektoliter-súlya. ! Kultúrnövényeink minőségét különböző tulajdonságok határozzák meg, mely tulajdonságok vagy külső jelekből, vagy az illető tulaj Jons ig jelenlétének nagyságából ítélhetők meg. A különböző kultúrnövények minőségére mindenesetre befolyással vannak egyes esetekben a termelési körülmények pl. a talajelőkészi- tés, a műtrágyázás, mely pl. a búzánál foszfortrágyázás esetén növeli a hektoliter-súlyt stb. A búza minőségének megállapításánál, tekintettel arra, hogy az leginkább, mint liszt lesz értékesítve, figyelembe Kell venni, hogy az milyen és mennyi lisztet ad. A növénytermelési kísérleti állomás vizsgálattárgyává tette a búza minőségét meghatározó tulajdonságokat, ezek között annak hektoliter-súlyát is. A hektoliter-súlyról, mely a gyakorlatban mint igen fontos tulajdonság jön tekintetbe, a nézetek különbözők. Ingük Pál férfi- és női cipész-üzlete Szaimáron, Kazi cy-utca 20 szám a zárdával szemben. Mertek utáni megrendelések és javítások gyorsan es ponio- tosan eszközöltetnek. 20 — 1
