Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)

1906-05-18 / 20. szám

május 18. GAZDÁK LAPJA 3-ik »ldal. A börzére a gabona hektoliter-súlya fontos, mert hisz a börze a gabona szállíthatóságát bizonyos hekto­liter-súlyhoz köti, A hektoliter súly tehát értékmérője a búzának, de csakis korlátolt mértékben. Erre vonatkozólag a végzett kísérletek eredmé­nyei azi igazolták, hogy e hektoliter-súly, csakis egy bizonyos vidékről származó, ugyanazon faj iához tartozó búzákra lehet értékmérő, különböző származású és fajtájú búzák minőségére a hektolitersulyból következ­tetést vonni nem lehet. Ugyanazon vidékről származó és ugyanazon fajtájú búzából, a gyakorlati tapasztala­tok szerint annál több liszt őrölhető ki, minél nagyobb a búza hektoliter-súlya. A hektoliter-súly és egyéb tu­lajdonságok között pl. absolut súly, lisztesség, protein tartalom, sikérmennyiség, határozott összefüggés nem állapítható meg. A tengeri fejlődése és táplálkozása. Dr. Sigmond és Floderer tanulmányozták a ten­geri fejlődését és táplálkozását. A nagyfontosságu ta­nulmány eredményéből kitűnt, hogy a tengeri a tápa­nyagokat csak fejlődése későbbi szakán igényli nagyobb mennyiségben. Különösen nagy a tengeri nitrogén és kálium szükséglete. A tengeri N-felvételét legjobban olyan trágy elé­gíti ki, mely a talajban állandóan bő N készletet biz­tosit és hatása különösen a magérés idejében legna­gyobb. A hol nincs elég istállótrágya, az említett egyéb N-trágyák hatása kipróbálandó. A tengeri K 20-felvétele a szárbaindulástól a magérésig legélénkebb. Hazánk homokos vidékein ér­demes ez irányban kísérletezni, még zöldtrágyázással kapcsolatban. A foszforsav felvétel a magképződés, és érés ide­jében legerősebb, és ezért az olyan talajon, melyben az évi foszforsav készlet csekély, a tengeri is meghá­lálja a foszfortrágyát. A foszforsav trágyát azonban in­kább oly növény alá alkalmazzuk, mely jobban meghá­lálja a foszforsavat, és esetleg az utána követ­kező tengeri a visszamaradt foszforsavat még ki­használja. E kísérletek megerősítették azt a feltevést, hogy a foszforsav a sejtszaporodást, a szánsav átsajátitást és az N-tartalmu szerves anyogok vándorlását előmoz­dítja, továbbá, hogy a káliumra különösen az erősen fejlődő szerveknek van szükségük. A kálium vádorlása nem árulja azt el, hogy a szénhidrátok mozgását a növényben a kálium közvet­lenül elősegíti. Tapasztalataim alapján inkább feltéte­lezhető, hogy a kálium közvetve segíti elő a szénhid­rátok felszaporodását a magban. Mert a levelek tel­jes kifejlődésére a kálium igen szükséges, ezek pedig a szénsav átsajátitás gyártelepei. A szár részek pedig, melyek a szénhidrátok vándorlásának utai, szintén sók kliáumot tartalmaznak. A hektáronkint felvett tápanyag mennyiség, külö­nösen julius végén és agusztus elején igen tekintélyes. Ezért a tengeri a gazdag talajt, vagy bő a istállótrá­gyázást rendesen meghálálja. Végre újólag bebizonyult, hogy ilyen növény-élet­tani kérdések agrikulturchemiai szenpontból való tanul­mányozása nem csak a mezőgazdasági tudományt fej­leszti, és nem csak magát a növény-élettant értékes ta­pasztalatokkal gazdagítja, Iranern a gyakorlati trágyá­zást és kísérletezést irányítja. Nyílt rovat. KÉRDÉS. (2. sz.) Az illatos sövényrózsáról ol­vastam becses lapjuk egy előbbi számában; részlete­sebb tájékozást óhajtanék azonban, főként beszerzési forrása, ára, és ültetése felől. K. H. FELELET. (2. sz. kérdésre.) Az illatos, vagy svéd sövényrózsa. (Rosa rubignosa) rendkívüli sarjké- prességü, s 3—4 év alatt áthatolhatatlan sűrűségű élő­sövényt alkotó virágos cserje, melynek részletes leírá­sát a „Gazdák Lapja“ f. évi 9-ik számában közöltem. Ültetése magról, vagy gyökeres vesszőről egyaránt esz­közölhető, még pedig úgy ősszel, mint tavasszal. Mind a mag, mind a vessző beszerezhető Faragó Béla cs. és kir. udvari szállító magpergető gyárából Zala-Eger- szegről, a honnan kívánatra vetési, illetve ültetési uta­sítást is küldenek. 1 klgr. mag ára 2 korona. 1000 da­rab 1 éves 10—40 cm. hosszú gyökeres vessző ára 30 korona, 100 drb. 4 korona. Az élő-sövény tartóssága 25—30 év. Soltész Miklós. Hasznos tudnivalók. — A kentiermagbogár a homoki szőlőkben. A ho­moki szülőkben több helyen nagyobb számban mutat­kozik a kendermagbogár, amely eddig egyrészt a ki nem hajtott élő szemet, másrészt a kihajtott kis faka- dást bántotta. Minthogy e bogár kártétele még ezután is eltarthat, a földmivelésügyi minisztérium rendeletére a rovartani állomás ez utón hívja fel a homoki szőlő- inüvelőket, hogy e bogár kártételének mennél előbb való meggátlására a következőképen járjanak el: Minthogy ez a bogár valóban kendermag nagyságú, kézzel alig szedhető, holott a baromfi igen könnyen és gyorsan bánik el vele, azért elsősorban ezt kell kivált reggelen ként a szőlőbe terelni, hogy a bogarakat összeszedje, a ki mégis emberi erővel kénytelen ezt a bogarat sze­detni, az úgy járjon el, hogy a bogarat a tőkék alá teregetett ponyvára rázatja s a lerázott bogarat pedig petróleumos vízbe önti. Ahol nagyobb tömegben káro­sít a bogár, ott e lerázást egyszer-kétszer éjjel is kell folytatni, mert a kendermagbogár ilyenkor szokott nagyobbszámban összeverődni a tőkéken, a tőkék mel­letti karókon és kerítéseken. Az ilyen éjjeli kender­magbogár szedés a legkiadóbb. — A tiszti orvosok szakvéleménye. A földmive­lésügyi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag kimon­dotta, hogy a tiszti orvosi szakvélemény az 1895 XLVI. t.-c. határozmányaiba ütköző terményhamisitási kihá- gási ügyekben bizonyító erővel nem bir. — A fekete tücskök irtása. Újabban gyakori a panasz, hogy a fekete tücsök (nem mezei tücsök) igen 1, Joú László óra- és ékszer üzletét 78 52—3 folyó évi április hó 15-én a Gillyén József ur házába Szlávik Zs. ur Üzlete mellé helyezem át. Tisztelettel J0Ó LÁSZLÓ utóda.

Next

/
Thumbnails
Contents