Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)
1906-05-11 / 19. szám
május 2. GAZDÁK LAPJA 3-ik öldal. mellett és soha sem keresztbe a lejtőre, s a tőke tövénél feltöltésszerüen megszakítva. Szatmárhegy sikte- rülete talajában, hol a téli nedvesség levezetése igen nehéz, az elpálíásra még nagyobb ok van. Tudva már most azt, hogy a szőlővesző rügyei takarással elpállhatnak, ha pedig fenn hagyjuk, akkor meg a rendkívüli hideg és az ólmos eső teheti tönkre, következik ebből az, hogy nekem, mint szőlős gazdának alkalmazkodnom kell a télen át esetlegesen bekövet- kezőkhöz, s úgy kell szőlőmet télre hagynom, hogy az érhető eliemi csapás készületlenül ne találjon. Azt a kis talajmunkát sajnálnom nem szabad, mert erre, hogy a téli hóiét, mint tápanyag elpállási tényezőt el ne veszítsem, szükségem van, de csak addig, mig nekem nem árt, mert ne feledjük azt sem, hogy túlságos takarás mellett, hisz vannak kik ezt is ajánlják, ki- fagyliat a szőlő tövestül; ekkor ugyanis megmentjük a felső részt, de az alsó fagyván el, ismét esek rosszat cselekedtünk. Ha a telelés sikerült, ez a gazda öröme, ha nem, mire pedig Szatmárhegyen nagy az eshetőség, akkor a szatmárhegyi gazda könyes szemmel panaszkodik, az erdőd vidéki pedig csak szomorúan a veszteség felett, mert a szatmári gazda le is szüretelt, az erdődi pedig csak érzi a bajt, de őt azért nem viseli meg. Ugyanis a szatmári gazda ősszel meg is metszette és letakarja, az erdődi járás gazdái pedig a teljes vessző mennyiséggel döntikfélre és takarják hanyagul be. Azért említem mindig, hogy hanyagul, mert ez a baj közepeit még szerencséjük is. Hogy tehát a tőke vesszőinek rügyei el ne pálljanak, a metszés és a nyári gondozással tartsuk meg a helyes arányt a tőke termő ereje és a talaj növényi tápanyaga készletének megfelelően a lomb és a fürt termés között, rövidebben azt is mondhatom, hogy az idei és a jövő évi termés között. Ekkor a fürtök lei- fejlődnek tökéletesen, a bogyók idejében megérnek s a vesszők teljesen beérlelve ellentállóbbakká válnak az időjárás szeszélyeivel szemben s a takarásnál az arany közép utat a kitűzött és elérendő cél szemelőtt tartásával mindig tertsuk meg. Vagyis hogy rügyei el ne páljanak, s ha mégis elromlanának, de a veszteséget ne érezzük oly keservesen, messük a veszőket le ősszel, azok közül csak egyet, a száiveszőnek alkalmasat választva, takarjuk le a tőkét a rajta levő vészük tövével, tengeri töltés módjára takarjuk le. Ne gondoljuk azonban, hogy e tanácscsal most már e kérdés teljesen meg is van oldva, mert elhibázott nyári gondozással is árthatunk magunknak. E tanácsokat kimondani, leírni sokkal könnyebb, mint azt eltalálni és betartani, mire sajnos, mást felelni nem tudok, mint azt, hogy jó szőlősgazdának lenni könnyű s mégis a kellő gazdai érzék hiányában rendkívül nehéz is. Jablonszky A baromfi-tenyésztés, az ipari növény termesztés és ezzel kapcsolatban a mező- gazdaság szolgálatában. Baromfi és termékeiben első kiviteli piacunk ugyan ma Németország, de e mellett törekednünk kellene Schveicban is piacot szerezni, mert ez nagy idegen forgalma miatt meglehetős jó fogyasztó piac; tekintélyes mennyiséget exportál ide nemcsak Olasz és francia ország, hanem dacára a nagy beviteli szükségletének, még Németország is, még pedig elég szép mennyiséget visz ide be olcsón az oroszoktól és tőlünk importált baromfiakból és termékeiből. Ez okból nagyon káros eljárásnak tartom azt, hogy folytonosan csak a fokozatosabb baromfi tenyésztésre buzdítjuk és biztatjuk a gazdákat, de a baromfi és termékei részére állandó jó fizető és jó fogyasztó piacok megszerzéséről nem gondoskodunk. Most már hagyjuk el a Német határt s nézzünk át egy kissé Franciaországba, hogy mit látunk ott a baromfi tenyésztésből. A francia földmives gondolkodásában élénkebb véralkata mellett is sokban hasonlít a mi földmives gazdáinkhoz; amit egyszer megszokott, attól nehezen tér el, de viszont itt láthatjuk, hogy a francia baromfitenyésztők között nem ritka az oly földmives gazda, kinek a mezőgazdasággal kapcsolatban igen szép és jövedelmező baromfi telepe van. A francia tenyésztők nem dolgoznak reklámmal, mint a németek, s meglepő még az is, hogy a köznép konzervatizmusa mellett mily egyöntetű vidékenkint a fajta szerinti tenyésztés. Európában sehol nem találunk oly fejlett baromfi tenyésztést, mint itt; annak olcsó előállítása náluk az élelmezés szakszerűségében, a keltésben és nevelésük rendszerében van. A franciák mindig csak a gyakorlati alapon való fokozatos előhaladás biztos utján mennek, s a theoriát a legszükségesebb korlátok közé szorítják. A nagyobb gazdaságokban a baromfi telep vezetők, a kezelők és a falvakban oktató vándor tanítók mind gyakorlatilag képzett emberek. A leghíresebb baromfi tenyésztési iskolájuk és oktató telepük Ganbais- ban van; itt az előadásokat nem csak gazdasági tanintézetet végzett francia ifjak hallgatják, de találtunk itt egész csomó német, angol sőt mág a bolgár kormány két előkelő állású hivatalnokát is mint hallgatót, kik a keltés, nevelés, teleprendezés, baromfi és termékeinek a piacra különféle módon való előkészítésében gyakorlatilag oktatva lettek, és a telep munkásaival mindenben versenyt dolgoztak. Alkalmam volt egy faluban egy vándortanitó előadását egy alkalommal végig hallgatni, s öröm volt nézni, hogy sereglett össze a falu apraja nagyja az előadás meghallgatására, s hogy vitatkoztak ezek a francia pórnők gyakorlati szakkérdésekben a vándor tanítóval. A tanítónak azon fejtegetése felett p. o., hogy miért kell legalább 0 fokú meleg szobában tartani a keltő tojást és miért nem szabad azokat már 27 Celzius fok meleg szobában tartani, továbbá mikor s miért romlik meg a keltő tojás nedves helyiségben s mi az oka, hogy a tojás akkor is megromlik, ha nagyon száraz a helyiség: ezek felett egész akadémikus vitát rendeztek, s e vándor tanítót a fogósabbnál fogósaidé gyakorlati kérdések egész özönével lepték meg, úgy, hogy ily tanítónak alapos gyakorlati képzettséggel kell bírnia, mert különben hamar nevetség tárgyává teszik. A franciák a keltetéshez többnyire pulykát, vagy egyszerű viztartányos keltő gépet használnak ; a gép használatánál természetesen roppant ügyel nek) Ingük 418 f é i’ fi- és n Ö i ci p é s z-ii ziete Szatmáron, Kazi cy-uica 20 szám a zárdával szemben. Mérték utáni megrendelések és javítások gyorsan és ponto- tosan eszközöltetnek. 20 — 1
