Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)

1906-05-11 / 19. szám

május 2. GAZDÁK LAPJA 3-ik öldal. mellett és soha sem keresztbe a lejtőre, s a tőke tövé­nél feltöltésszerüen megszakítva. Szatmárhegy sikte- rülete talajában, hol a téli nedvesség levezetése igen nehéz, az elpálíásra még nagyobb ok van. Tudva már most azt, hogy a szőlővesző rügyei takarással elpállhatnak, ha pedig fenn hagyjuk, akkor meg a rendkívüli hideg és az ólmos eső teheti tönkre, következik ebből az, hogy nekem, mint szőlős gazdá­nak alkalmazkodnom kell a télen át esetlegesen bekövet- kezőkhöz, s úgy kell szőlőmet télre hagynom, hogy az érhető eliemi csapás készületlenül ne találjon. Azt a kis talajmunkát sajnálnom nem szabad, mert erre, hogy a téli hóiét, mint tápanyag elpállási tényezőt el ne veszítsem, szükségem van, de csak addig, mig ne­kem nem árt, mert ne feledjük azt sem, hogy túlsá­gos takarás mellett, hisz vannak kik ezt is ajánlják, ki- fagyliat a szőlő tövestül; ekkor ugyanis megmentjük a felső részt, de az alsó fagyván el, ismét esek rosszat cselekedtünk. Ha a telelés sikerült, ez a gazda öröme, ha nem, mire pedig Szatmárhegyen nagy az eshetőség, akkor a szatmárhegyi gazda könyes szemmel panaszkodik, az erdőd vidéki pedig csak szomorúan a veszteség fe­lett, mert a szatmári gazda le is szüretelt, az erdődi pedig csak érzi a bajt, de őt azért nem viseli meg. Ugyanis a szatmári gazda ősszel meg is metszette és letakarja, az erdődi járás gazdái pedig a teljes vessző mennyiséggel döntikfélre és takarják hanyagul be. Azért említem mindig, hogy hanyagul, mert ez a baj köze­peit még szerencséjük is. Hogy tehát a tőke vesszőinek rügyei el ne pállja­nak, a metszés és a nyári gondozással tartsuk meg a helyes arányt a tőke termő ereje és a talaj növényi tápanyaga készletének megfelelően a lomb és a fürt termés között, rövidebben azt is mondhatom, hogy az idei és a jövő évi termés között. Ekkor a fürtök lei- fejlődnek tökéletesen, a bogyók idejében megérnek s a vesszők teljesen beérlelve ellentállóbbakká válnak az időjárás szeszélyeivel szemben s a takarásnál az arany közép utat a kitűzött és elérendő cél szemelőtt tartá­sával mindig tertsuk meg. Vagyis hogy rügyei el ne páljanak, s ha mégis elromlanának, de a veszteséget ne érezzük oly keservesen, messük a veszőket le ősszel, azok közül csak egyet, a száiveszőnek alkal­masat választva, takarjuk le a tőkét a rajta levő vé­szük tövével, tengeri töltés módjára takarjuk le. Ne gondoljuk azonban, hogy e tanácscsal most már e kérdés teljesen meg is van oldva, mert elhibázott nyári gondozással is árthatunk magunknak. E tanácsokat kimondani, leírni sokkal könnyebb, mint azt eltalálni és betartani, mire sajnos, mást felelni nem tudok, mint azt, hogy jó szőlősgazdának lenni könnyű s mégis a kellő gazdai érzék hiányában rendkí­vül nehéz is. Jablonszky A baromfi-tenyésztés, az ipari növény termesztés és ezzel kapcsolatban a mező- gazdaság szolgálatában. Baromfi és termékeiben első kiviteli piacunk ugyan ma Németország, de e mellett törekednünk kellene Schveicban is piacot szerezni, mert ez nagy idegen forgalma miatt meglehetős jó fogyasztó piac; tekintélyes mennyiséget exportál ide nemcsak Olasz és francia ország, hanem dacára a nagy beviteli szük­ségletének, még Németország is, még pedig elég szép mennyiséget visz ide be olcsón az oroszoktól és tőlünk importált baromfiakból és termékeiből. Ez okból na­gyon káros eljárásnak tartom azt, hogy folytonosan csak a fokozatosabb baromfi tenyésztésre buzdítjuk és biztatjuk a gazdákat, de a baromfi és termékei részére állandó jó fizető és jó fogyasztó piacok meg­szerzéséről nem gondoskodunk. Most már hagyjuk el a Német határt s nézzünk át egy kissé Franciaországba, hogy mit látunk ott a baromfi tenyésztésből. A francia földmives gondolkodásában élénkebb véralkata mellett is sokban hasonlít a mi földmives gazdáinkhoz; amit egyszer megszokott, attól nehezen tér el, de viszont itt láthatjuk, hogy a francia barom­fitenyésztők között nem ritka az oly földmives gazda, kinek a mezőgazdasággal kapcsolatban igen szép és jövedelmező baromfi telepe van. A francia tenyésztők nem dolgoznak reklámmal, mint a németek, s meglepő még az is, hogy a köznép konzervatizmusa mellett mily egyöntetű vidékenkint a fajta szerinti tenyésztés. Európában sehol nem találunk oly fejlett baromfi tenyésztést, mint itt; annak olcsó előállítása náluk az élelmezés szakszerűségében, a keltésben és nevelésük rendszerében van. A franciák mindig csak a gyakor­lati alapon való fokozatos előhaladás biztos utján men­nek, s a theoriát a legszükségesebb korlátok közé szorítják. A nagyobb gazdaságokban a baromfi telep veze­tők, a kezelők és a falvakban oktató vándor tanítók mind gyakorlatilag képzett emberek. A leghíresebb ba­romfi tenyésztési iskolájuk és oktató telepük Ganbais- ban van; itt az előadásokat nem csak gazdasági tan­intézetet végzett francia ifjak hallgatják, de találtunk itt egész csomó német, angol sőt mág a bolgár kor­mány két előkelő állású hivatalnokát is mint hallga­tót, kik a keltés, nevelés, teleprendezés, baromfi és ter­mékeinek a piacra különféle módon való előkészítésé­ben gyakorlatilag oktatva lettek, és a telep munkása­ival mindenben versenyt dolgoztak. Alkalmam volt egy faluban egy vándortanitó elő­adását egy alkalommal végig hallgatni, s öröm volt nézni, hogy sereglett össze a falu apraja nagyja az előadás meghallgatására, s hogy vitatkoztak ezek a francia pórnők gyakorlati szakkérdésekben a vándor tanítóval. A tanítónak azon fejtegetése felett p. o., hogy miért kell legalább 0 fokú meleg szobában tar­tani a keltő tojást és miért nem szabad azokat már 27 Celzius fok meleg szobában tartani, továbbá mikor s miért romlik meg a keltő tojás nedves helyiségben s mi az oka, hogy a tojás akkor is megromlik, ha na­gyon száraz a helyiség: ezek felett egész akadémikus vitát rendeztek, s e vándor tanítót a fogósabbnál fogó­saidé gyakorlati kérdések egész özönével lepték meg, úgy, hogy ily tanítónak alapos gyakorlati képzettség­gel kell bírnia, mert különben hamar nevetség tárgyává teszik. A franciák a keltetéshez többnyire pulykát, vagy egyszerű viztartányos keltő gépet használnak ; a gép használatánál természetesen roppant ügyel nek) Ingük 418 f é i’ fi- és n Ö i ci p é s z-ii ziete Szatmáron, Kazi cy-uica 20 szám a zárdával szemben. Mér­ték utáni megrendelések és javítások gyorsan és ponto- tosan eszközöltetnek. 20 — 1

Next

/
Thumbnails
Contents