Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)
1906-05-11 / 19. szám
GAZDÁK LAPJA május 11. 4-ik oldal. hogy a keltő szoba levegője 15—18 fok meleg meglegyen, ezért a szobában egy igen elmés szerkezetű levegő hőmérőt használnak és a keltő gép melegét is a külső behatásu levegő melegéhez képest 37—40 Cel- zius fok között szabályozzák. Tenyészkerületi beosztások nélkül is egész vidékek alakultak ki, hol többnyire az intelligens osztály, mint sporttenyésztő, a vidéken dívó fajt tiszta vérben, inig a köznép azt keresztezésekben tenyészti. A községi lakosok közül egyesek kizárólag csak a keltetéssel, mások a neveléssel, viszont egy más csoport pedig a hizlalás és tojás termeléssel foglalkozik; igy azután egyesek a keltetésnél, mások a nevelésnél és a hizlalásnál tűnnek ki. A keltéssel foglalkozókakikelt kis csibéket5—8 napos korban a piacra viszik, vagy a rendes nevelőnek adják el. A neveléssel foglalkozók a piaci árut (3—8 hétig nevelik, azután tovább adják a hizlalónak ; a tojás termelésre alkalmas szép példányokat vissza tartják 3—4 hónapos korig és akkor adják el a tojás termelőnek, igy a munka megoszolva alaposabb is és egyesek ezekben rendkívül nagy tökélyre tesznek szert. Hogy mily tökélyre és gyakorlatra tesznek szert, az alábbi eset élénken illusztrálja. Paris környékén az állam meg akarta honosítani az angolok legkiválóbb hustyukját: a Dorking fajt is az ott nagyon elterjedt igen finom husu Faveroll fran- j cia fajta mellé. A keltőknek e faj tojásait keltésre | .ingyen osztotta ki ugyan, de meghatározta azt a csekély árt, melyért a keltők a csibét a nevelőknek átadni kötelesek. A nevelők a csibéket átvették, de ezek a csibék 3 hetes korukban minden előzetes betegség nélkül egyszerre elkezdtek hullani, ugv, hogy hírmondó is alig maradt belőlük. A nevelők rögtön tisztába voltak azzal, hogy e faj vidékükön nem aklimatizálódik, és haszonnal nem tenyészthető, de nem is volt azután j hatalom, mely őket mégegyszer ezeu kísérletbe bele vigye. ' , I A baromfi tenyésztésnél megkülönböztetik es osztályozzák 6—8 hetes korban már a piaci és a te- nyész állatokat. A 6—8 hetes korban kiválasztott, tenyésztésre teljesen alkalmas és kifogástalan állatokét zab, kevés árpa és búza ocsu keveréken, továbbá csontliszt, tojás héj, kagylóhéj hozzáadásával készült alább a csibékre j nézve elősorolt lágyeleségen tartják, és a tenyésztésre | kiszemelt állatok szabadon mozognak, mig a hizlaló által vásároltak zárt területen lefölözött tejjel kevert zab és árpa liszttel tartatnak és a hizlalás legföllebb 3 hétig tart. A csibéket kikelés után 48 óra múlva etetik csak finom árpa liszt és lefölözött tejből álló keverékkel, de e keverékhez sohasem vesznek teljes tejet, hanem ha lefölözött nincs, akkor a teljes tejet vízzel hígítják, mert azt tartják, hogy az állat gyenge gyomra azt nem bírja el; e lágy eleséget pedig sohasem készítik folyékonyra, hanem olyanra, hogy azt gyúrni lehessen; p. o. 1 kgrm. finom árpa liszthez 1 liter lefölözött tejet vesznek; hogy azonban a csibék azt meg ne unják, változtatáskép szintén ily tejbe puhára rizstörmeléket is főznek és ezen lágy takarmányba kevernek, illetve bele gyúrnak porrá tört tojás héjat csontliszttel, vagy csiga héjat és ehhez finomra vágva, laboda, saláta, kel, lucerna,lóhere, vagy füfélét adnak; ebből a lágy takarmányból azután annyit etetnek, amennyit az állat csak elbír; uéha egy kis búza hulladékot is dohnak nekik, de csak hogyha már 14 naposak. Hat hét után a csibéket már csak naponta háromszor etetik, és a tenyésztésre kiválasztottakat fokozatosan szoktatják a fent irt mageleségre, midőn ezek teljesen kifejlődtek ; ettől fogva naponta kétszer lesznek csak etetve. Az itató vizükbe minden liter vízbe 2—5 gramm zöld gálicot tesznek, mely a tyúkok egészségének fenntartására rendkívül jó hatásai van. Legjobban elterjedt fajták a Houdán, Faveroll, La fléhe, La maus, Cróvecoeur; legjobban szeretik, és a legfinomabb búst is ad a Houdan és a Faveroll; ez a francia konyha specialitása és az Ínyencek kitűnő falatja; de Párizsban fizetnek is érte darabonkint a piacon 5—6 frankot az ily fajtáért leölve is, mig a közönséges baromfiért alig adnak darabjáért 1 frankot. Franciaország nagy mennyiségű tojást és finom csemege áru baromfit szállít Anglia, Scveic és Németországba ; export szállítása ily áruknak jóval olcsóbb ős gyorsabb mint a mienk; ezt a német és angol baromfi kereskedők határozottan állították ; ez is egyik előnyük a világ piacon, pedig a francia árut igen jól fizetik, mint első rangú árut. Londonba p. o. tőlünk egy 100 métermázsa vag- gon rakomány leolt baromfi szállítási dija körülbelöi 1300 koronába kerül; ez az áru pedig az ily nagy szállítási költséget csak akkor bírja el, ha a kereskedő azt a tenyésztőtől olcsó, úgyszólván potom áron szedetheti össze; ez okból nálunk falvakban a tenyésztő alig kap valamit az árujáért, hanem kezdi az ug " nevezett ablézer kofa, folytatja a közvetítő kein -..dő és azután a vasút a tejfel leszedését, ez okból nem győzöm elég sokszor hangoztatni ezen árukra a szövetkezeti utón való értékesítés és a vasúti tarifa és szállítás rendezését. Szatbmáry Miklós A növények nitrogén szükséglete. Azon tápanyagok között, melyek e növények fejlődéséhez, életéhez feltétlenül megkívántainak, egyik legfontosabb helyet foglalja el a nitrogén, mely nélkül növényi élet jóformán el sem lehet. A növények tehát a nitrogént megkívánják. Ha a növénynek elegendő mennyiségű nitrogén nem áll rendelkezésére, azt a növényzet színéből észrevehetjük, mert akkor a leve lek zöld színe közé sárga szin is elegyedik, az egész n ö vény világosabb zöld szint vesz fel és minél nagyobb mértékben érzi hiányát a növény a nitrogénnak, annál inkább uralkodik a növényen a sárgás zöld szin. A nitrogéntartalom és a növények leveleinek színe között szoros összefüggés van, a mit bizonyít az, hogy a nitrogéntartalomnak változásánál a növények le vél- színének megfelelő változása már akkor is észrevehető, ha ezen változás csak kis mérvű. Wagner kísérletei alapján kimutatta, hogy ezen jelenségnek gyakorlati értéke is van, mert a nitrogén hiányának jelei idejében lépnek fel, vagyis akkor, mikor a hiány nem oly nagy, hogy e miatt a növények betegeskedőének már. Ugyanis a növények leveleinek kékes-zöld, zöld és világos Mph Inn IQQ7I1Í npp. pq ps/07pp ii7|pfpffolyó évi ápriiis hó lá'él1 a Gii!yén Jözseí ur liu i UUU LdullU Ul d UU ImULul ULiulÖl házába Sziávik Zs. ur üzlete mellé helyezem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda. 78 52—3
