Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)
1906-05-11 / 19. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA május II. változtatása — már elhárittatott, a másik tisztán a birtokosokban rejlik s ha alkalmatlankodásommal sem sikerül őket komolyabb gondolkodásra és erélyes elhatározásra bírnom, ám lássák ! Nem csak a köztisztviselőnek vannak kötelességei a néppel szemben, de van kinek-kinek mint férfinak is azért, hogy az önmaguk és családjuk anyagi boldogulását kockára ne tegyék, mert igy lehetnek erős és független polgárai, támaszai a hazának. Aki szőlőt telepit, örököl, avagy szerez, ha már szőlősgazda, szőlőbirtokos akar lenni, az alapfogalmakkal tisztába kell jönnie. Ily sarkalatos egyik kérdés a szőlő takarás s a metszés kérdése. Hogy kell-e szőlőt metszeni, itt kétely nem lehet, vitatkozásnak itt helye nincs, e kérdések már tökéletesen ki vannak jegeeedve, itt tudni és cselekedni kell. Hiába őszült meg valaki a folytonos szőlőmunkában, még mindig nem és sohasem lesz anyi idős, mint e mi öreg földgolyóbisunk a teremtés óta s egy szőlő község, avagy megye területére szorítkozva soha sem szerez és bir valaki annyi gyakorlatot, mintha az egész ország gyakorlati tere s a Kontinens szőlőszeti viszonyait állandó éber figyelemmel kiséri. Szürettel a szőlőszeti gazdasági évet befejeztük, a bő szüret feletti határtalan öröm, avagy a rosszul sikerült gazdasági év feletti bánat egy pillanatra se befolyásolja további tevékenységünket, ha már szőlőt -bírunk, a kötelességek sorozatát is viselnünk kell. A bekövetkező tél előtt állva, gondoskodjunk a mii kedves munkatársunkról, a szőlőtőről is. Feltétlenül áll e természeti törvény, hogy a szőlő rügyei, részei, esetleg a szőlőtőke is, a 21 Co-on túli hő süllyedéssel szenved. Baj érheti elsősorban csak hézagosán, ha a fagypont alatt alig értük el a 21 fokot és pedig ■elsősorban a kevésbbé egészséges szőlőtő részeket. ■Ily eset lehet, ha a szőlő a nyári rendellenes idő miatt nem érlelhette be tökéletesen valemennyi szárrészeit, avagy a tőke összes vesszői és rügyei fél és kevésbbé éretten s hézagosán ellátva tartalék tápanyag részlettel ment neki a télnek. Rövid ideig tartó erősebb, ' avagy csakis a kritikus pontig való lehűlés miatt szintén részleges lehet az elfagyás, teljes mérvű pedig akkor, ha 22 Co, vagy azon túli hidegnek tartósan lett kitéve. Itt külömbség lehet a magosság szerinti fekvés után is, mert egy és ugyanazon hely és idő mellett a tető tőkéi kevésbbé szenvednek. Szenvedhet a szőlő, ha télen át a gyengébb ol- vadásos és esős napokat váltakozva hideg éjjelek követik, amidőn a szabadon hagyott vesszők rügyei elfeketedhetnek. Ugyanis a rügyet védő pikkely levélkék átnedvesednek, a pikkelyek alá nedvesség jut, hő süllyedéssel e nedvesség megfagy, mint jég- rétegnek nagyobb térré van szüksége, a rügypikkelyeit felfesziti, ismétlések mellett annyira jut, hogy a rügy teljesen el is hal. De ólmos eső által is pusztulhat el a rügy. A szőlőtő takaratlan hagyásával e bajoknak van kitéve. A letakart szőlőrügyeket a vesszők felett levő nedves föld pálaszthatja el. Valaki azt mondhatná tehát, hogy dobjuk ki szőlőnket, talaját szántsuk fel, fogjuk azt mezőgazdasági művelés alá. Igen ám, ha lehet! Igen ám, ha nem lenns kedvesebb a több haszon ! S igen ám, ha mindnyájan egyformán gondolkodnánk ! S igen, ha épen a köznapiságokon való felülemelkedés nem lenne az a hathatós rugó,, hogy a közönyös gondolkodású és petyhüdtebb tevékenység felé emelkedjünk. Ösmerve a feltétlenül tudandókat, ne engedjük szőlőtőnk rügyeit az időjárás szeszélyeinek kitenni. E rügyek adják a fürtdus hajtást; e rügyek a szőlősgazda legféltettebb kincsei. Önmaga ellen vétkezik az a szőlőbirtokos, aki ezen dogmatikus elveket semmibe veszi, az a birtokos hagyja ott szőlőjét, hagyjon fel a szőlőmi velőssel, legalább mást és érdemesebbet nem szőrit ki a szőlő és bortermelés mestersége alul. Mint jeleztem, az elfagyás okozta károsodás hézagos lehet; ugyan ez áil az elpállást illetőleg is. Az elfagyás hézagossága bebizonyult, ha emlékem nem csal i902. őszén, midőn a peronoszpora erős fellépése miatt a vesszők beéredettsége nem volt tökéi etes. A rügyek elpáilására például lássuk a lefolyt 1905. év tapasztalatát. Ki ne emlékezne Szatmárhegy szőlőtöveinek rendkívüli termést ígérő képére 1005. nyarán I Ki ne emlékezne gazdáink szomorú csalódására 1905. év őszén, midőn szüret után 50—150%-al alulmaradt a szüreti eredmény a becslés alatt-! A csalódás keserves volt s még sem hagyott gazdáinknál semmi maradandó tapasztalatot. Szatmár és Ugocsa-msgyék szőlőt termő községei között Szatmárhegy szőlőtövei voltak a leggazdagabban rakva fürtökkel s lefelé Nántü irányában fokozatosan kevesebb-kevesebb fürt volt a töveken. Oka ennek, hogy megemlítsem, az volt, hogy az 1905. áprilisi egy sukkos hó — 56 C° hideggel Szatmár e részét megkímélte. A szatmári szőlők óriási termést Ígértek, hogy a dolog lényegére térjek, megrendült a helyes arány a talaj tápanyag részlete, a tőke termő ereje s a fürt terméshozama és a jövő évi tápanyag raktározás között. A beállott szárazság miatt a fürtök és bogyók növekedése elmaradt s elmaradt különösen a jövő évre szükséges vesszők és rügyek tökéletes és teljes kiérése. A lefolyt télen a szőlőt takaró halmok talaja állandóan nem volt átfagyva, avagy talán kiszikkadva s a különben is nedvességtartó taiaj a rügyeket, azoknak többé-kevésbbé beéredettségének mérvéhez képest, részlegesen elpálasztotta. Ha a tél még nedvesebb, az összes lefedett rügyek feltétlenül elromlanák. Mivel a takarás csak felületes, ezért kün maradt rügyek mégis megmaradtak s most ezek adnak és adnának 1906-ban fürtöket. Szatmárhegy ősszel metsz és hanyagul takar, az erdődi járás pedig tavasszal metsz ugyan, de a tőke é s összes szárrészeit oldalt fektetve szintén hanyagul takarja be a felülről lefelé húzódó földhányással. A téli nedvesség a földre hull, minél kötöttébe, agyagosabb természetű a talaj, annál inkább magába veszi s annál nehezebben adja a nedvességet tovább a mellette és alatta levő talajrészeknek, mivel a földhalom lefelé folytonos, a talaj nehézsége a nehézség tömegei szerint í felülről lefelé az alsó talajba húzódik, vagyis hiába ! szikkadna ki a földhányás, erre az alig képes, mert a j sirhalom megszakítva felülről lefelé csakis a táblák alján van, ha ugyan táblákra osztott a szőlő, de nem I az, s ekkor a inár átnedvesedett talaj igen sokáig tartja ! a nedvességet. Ez, ha csekélynek látszik is, mégis elég ok arra, hogy szőlőnket bakhátszerüleg ne takarjuk, hanem bizonyos megszakítással felülről lefelé irány Áilami és egyesületi aranyéremmel kitüntetett törzsektől származó fehér orpingtonoktól, továbbá kiváló finom husu elsőrendű fehér aylesburgi kacsáktól keltető tojások darabonkint 1 kor., valamint Veszprémben Budapesten, Pancsován és Belgrádban első dijakkal kitüntetett kendermagos Plimutok keltető tojásai darabonként 50 fillérért kaphatók. — Fajtisztaságért jót-állás. — Vitkay Imréné Budapest III. kér. Vihar-utca Korócky-villa.— Fehér orpington tojás darabonként 60 fillér 664 10 b.
