Gazdák Lapja, 1906. április (5. évfolyam, 14–17. szám)
1906-04-27 / 17. szám
GAZDÁK LAPJA 4-ik oldal. rülésével az évi jövedelem nincs oly ingadozásnak kitéve, mert ha valaki pl. csak búzát termel, — illetve legnagyobb mértékben — úgy egy oly esztendőben, midőn esetleg semmiféle rovar-ellenség sem mutatkozik (vagy legalább csak jelentéktelenebb mértékben) úgy jól sikerülhet s lesz bőviben jövedelem ; de tegyük fel, hogy drótféreg vagy más rovarkár lép tel, akkor a termés tönkre van téve s kész a baj. Ep azért ennek elkerülése végett nemcsak, hogy más növényeket is kell termelnünk, de egy bizonyos arányt is kell termelendő növényeink között megállapítani, miről majd későbben fogok szólani. Tapasztalásból tudjuk, hogy egyes növények a talaj termő erejét a folytonos egyoldalú termelés mellett előbb-utóbb kimerítik, amennyiben ugyanazon növény a talajnak mindég csak ugyanazon részeit veszi igénybe, vonja el évről-évre, igy a talajt egyes tápanyagokból nemcsak hogy hamar, de annyira kimeríti, hogy a talaj ezen növényt tovább megteremni nem lesz képes, igy pld. búza búza után termelve — pláne éveken keresztül — mindig roszabb-roszabb lesz, mig végre egészen kimeríti a talajt, vagyis azon tápanyagokat, melyeket a búza vagy egyéb kalászos megkíván, egészen kivenné a talajból s végre megszűnne az teremni. Ennek elkerülése végett szükséges ép a termelendő növényeket változatos sorrendben egymás után következtetni, vagyis megfelelő vetésforgást alkalmazni gazdaságunkban. Mivel a különböző növények a talajnak más és más tápanyagait használják fel, veszik igénybe, a talaj kimerülése, már a növények változtatott termelési sorrendje által is elodáztatik. A vetésforgó megállapításánál tehát l’ődolog a termelendő növényeket úgy következtetni egymás után, hogy az előnövény az utána való életfeltételeit el nem vonja, hanem mindig más és más igényű növények kerüljenek egymás után. Ne vessünk hát őszit őszi, tavaszit tavaszi, vagy kapást kapás után, hanem vessük az őszit trágyázott takarmány, u, m. zabos bükköny vagy lóhere, majd repce, vagy dohány után, mert az őszi kalászos ezeket a növényeket tűri nemcsak el, de legjobban is szereti előveteményíil, továbbá vessük a tavaszi kalászosokat a kapás növények után, mert a tavaszi növények rendszerint a kapások után diszlenek a legjobban, a kapás növényeket pedig helyezzük mindig az őszi és tavasziak közé,' időnként pedig évelő takarmány növények is válthatják fel a kapás növényeket. Ezek szerint a búza pld. legjobban fog diszleni lóher vagy lucerna, dohány vagy repce, zabos bükköny és trágyázott csalamádé után. Bár, amennyiben a veszedelmes férgek a csalamádéban igen jó búvóhelyet találnak, úgy ha rovarkár az ősziek között mutatkozik, akkor az legelőször is a tengeri s csalamádé után vetett földeken jelentkezik, tehát hacsak lehet, inkább más előveteményt adjunk a búzának. Fekete ugarba s korán lekerülő kapás növények után is vethetni, mi az alföldön általános szokás is, csakhogy mig az első mód melletti buzavetés drága, addig az utóbbi esetben legyen gondunk arra, hogy a tengeri korán érő legyen, hogy az jókor lekerülve a földről, a talaj a búza alá kellően s idejekorán megmivelhető legyen. Bár a búza szereti a jó erőben levő földet, a közvetlen trágya után mégsem díszük úgy, mintha az előnövényt trágyáztuk meg. A túlságosan trágyázott földön inegdől s csak laza magot hoz. Árpát már pld. legjobb kapás, illetőleg répa után tenni, mert az áipa kényes növény, mely jól megmi- velt, gyomtól tisztán tartott, gyakran kapáit talajt kivan. Kukoricát pld. burgonya után, vagy fordítva nem tehetünk okszerűen; két kapás növényt egymás után tenni nem volna helyén, dacára hogy a többszörös kapálás csak hasznára volna a földnek s szépen is disz- lenék az, csakhogy ez meg a többi földek rovására történnék, mert mig az egyik nagyon is virulna, addig a többi föld elvadulna, elgyomosodna. Kukoricát, illetve kapást okvetlenül oly növény7 után teszünk, mely után a föld már megüllepedett, vagyis kapálást igényrel, ilyen a kalászos, melynek hosszabb tenyészideje alatt a föld nem müveltetvén, mogüllepedik, majd kivált száraz időjárásban, annyira megkeményedik, hogy meglazitása válik szükségessé. Azon szempontból is szükséges a kalászos után kapás növánynek következtetése a vetésforgóban, mert a kalászosok többé-kevésbbé még el is gazositják a talajt s a gaznak kipusztitása, a földnek tisztántartása csakis kapás növények termelésével érhető el, s amellett, hogy igen jó mivelésüvé válik a talaj, nem vonatnak el azon tápanyagok a földből, melyek a kalászosok termeléséhez megkívántainak. A növények válogatott termelési sorrendje mellett a termelés sikerére nagy7 befolyással van ama körülmény, hogy a vecésforgás ideje alatt hányszor és mely növények alá trágyázunk, E tekintetben szabály az, hogy azon növények alá adassák a trágya, melyek nemcsak hogy leginkább igénylik, de értékesebb terményeikkel meg is hálálják azt. ilyenformán trágyázni főleg kapás és ‘-karmány növények alá szoktunk. Előbbieknél a trág J (főleg keveréktrágyával) kikerülő gyomok könnyű módon irthatok, mig az utóbbiak — főleg dús levélképződésükkel — busásan hálálják meg azt. Minél nagyobb igényű növényekből van vetésforgásunk egybeállitva, annál többször és jobban kell trágyáznunk is. A több trágyázás nagyobb állattartást és ez ismét több takarmánytermelést kíván. Igényesebb növényeket tehát csak az esetben termelhetünk nagyobb mértékben, ha kiterjedt állattenyésztésünk van ; mely esetben a gazdaságban termeit több takarmány feletetése hasznos állati termékeket hoz létre, melyek nemcsak hogy7 megtérítik a takarmánytermelés költségeit, de ezen jövedelemmel a trágyázás vagy igen jutányosán, vagy úgyszólván ingyen marad vissza a növény- termelés számára a gazdaságban. Azon vetésforgó lesz tehát egyszerű s jó, melynél a jó jövedelem mellett a talaj kimerülése nem kö- vetkezhetik be. A vetésforgóba felvett növények között bizonyos arányt is kell tartanunk s habár első sorban mindig a jövedelmezőségre kell tekinteni, mindamellett az sem volna okszerű eljárás, ha a növények valamelyik csoportja a másik felett aránytalanul tuisuly7ban termeltetnék. E tekintetben általános szabályul szolgáljon az, hogy vetésforgásaink összegében az őszi kalászosok 1/s résznél nagyobb területet ne foglaljanak el, a tavasziak r/o részt tegyenek ki, nemkülönben a kapások is, és trágyázási erőnkhöz mérten a többi rész takarmány7ápri! 27. ItäÄ6st I 1 7 szobás úri lakással, alsó kony7ha-kamarával, istálóval, mellék- helyiségekkel, mintegy 320 Q-öl a püspöki kertbe nyúló telekkel Szatmáron, Rákóczi-utcán szabadkézből, közvetítők kizárásával eladó. — Bővebbet a kiadóhivatal, Verbőczi-utca 5. 410—-1
