Gazdák Lapja, 1906. március (5. évfolyam, 9–13. szám)
1906-03-30 / 13. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA márc. 30 ez már akkor a jó tojó és keltő rovására fog menni; az állam által tervezett keresztezésekkel ez okból nem fogunk tehát célt érni. A ludakat itt 3—4 hétig tengeri, árpa és zabdarával kevert eleséggel etetik napjában háromszor ; — tehát ismét egy dolog, mely hizlalást mi a saját termékeinkkel itthon is elvégezhetnénk s ezzel terményünk is jobban értékesülhetne — ámde a magyar állam területén a vasutak is tegyék meg a mezőgazdaság és kereskedelem szolgálatára hazafias kötelességüket, a tarifák leszállítása, a szállítás gyorsaságával s a megfelelő számú kocsiknak a gyűjtő állomásokon való beállításával, mert ez ellen nem csak Drezdában élő hazánkfia, hanem a többi tőlünk baromfit importáló hizlaló-telep cégek is erősen kifakadtak, hogy minő keserves az árut tőlünk megkapni ós ép ez volt az oka annak is, hogy drezdai hazánk fia nem tudott ide haza boldogulni, mert áruival mindig megkésett s most ott fényes üzleteket csinál, mert Oroszországból kap árut bőven a kellő időre. Nézzünk egy kicsit szét még mielőtt Hamburg felé elindulnánk Berlin s több nagy német város piacán, hogy mit és minő baromfit és terméket látunk ott. Az orosz olcsó apró tojást, mely osztályozásán állapotban kerül a piacra, többnyire a német gyárosok veszik ipari célokra, inig a mi Bécsben osztályozott nagyobb tojás áruinkat házi szükségletre vásárolják a piacokon s csarnokokban; ámde a német keres - kedő sógor és a piaci kofa Őnagysága is nem átalja ám megcselekedni azt is, hogy az orosz apró tojást a mienk közé keverje, és ezzel persze csak a mi .tojás terményeink jó hírnevét rontja, ez okból célszerű volna vidékenkint más-más bélyegjellel és magyar felirattal a piacra adott tojásáruinkat is elláttatni és ebben, a Dániában meghonosított nagyon üdvös eljárást követni. A német piacokon telepeken és tenyészdékben — Dr. Lavalla tenyészetét kivéve — hiába keressük ám Covk angol tenyésztő által ránktukmált orping- tont, biz itt nem igen látjuk annak sem tiszta faját sem keresztezéseit; a német gazdasági tyúknak, húsra többnyire a mechelnit, (ebből van az úgynevezett hamburgi csibe is előállítva) azután az amerikai fehér uriandottot, plimuthot, tojás termelésre pedig többnyire az olasz tyúkot és minorkát tartja; ezek a fajok vannak általában legjobban elterjedve és e fajok termékei és keresztezései láthatók a piacokon ; a németeknél különben a nagy aprólékosságig vitt ismert tudálékosság mellett — nagy a rendszertelenség, nem fejlődött ki egy bizonyos irány — az egy Hamburg vidékét kivéve, hol a mechelniot tenyésztik — tenyésztenek ott tücsköt, bogarat mindent össze-visz- sza, 3—4 emberből minden fajra clubbot, egyesületet alkotnak egy-egy városkában is, részben az angolok, részben az amerikaiakat utánozzák tényészdéjük berendezéseiben és tenyészetükben, úgy látszik tudatában vannak annak, hogy zord kiimájuk alatt, fejlett iparuk mellett még megközelítőleg sem tudják, sem baromfiban, sem termékeiben, a szükséges mennyiséget előállítani és a külföld áraival — bármenyire erőlködnek, — nem versenyezhetnek, ezért mint az angolok, fajták tenyésztésére adják a fejüket és ezzel akarják a behozatali szükségletüket értékben ellen súlyozni, hogy ők az olcsó piaci áru helyett drágább fajállatokat adhassanak el a hozzájuk exportáló államokba. Az igaz, hogy nehány kiállításukon már lehetett is nehány igen szép kiállítási példányt látni, egyes általuk kedvelt fentemlitett fajokból; kiállításaik különben rendkívül gazdagok és tanulságosak, ezeken már meglátszik a német aprólékos alaposság. Szathmáry Miklós A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjainak betüsoros névjegyzéke. c) Évdijas tagok. 1 Ary Elek ifj. gazdálkodó Egri 1897 2 Asztalos József kertész Szatmár 1900 3 Bakay Géza asztalos Szatmár 1904 4 Baka Ferencz főldbirt. Fülesd 1885 5 Bakó Ignácz vas. ig. Szatmár 1898 6 Bakó Lajos ügyvéd Szatmár 1888 7 Balajti Bertalan födbirt. Egri 1897 8 Balogh József gazdálkodó Tyúkod 1901 9 Bangha Géza urad. főszámvevő Tótmegyer 1885 10 Barla József gazdálkodó Gacsály 1899 11 Bartha Mór ev. ref. lelkész Gacsály 1904 12 ifj. Baumgartner János gazdálkodó Fény 1900 13 ifj. Báber József közs. biró Erdőd 1900 14 Bencze Gedeon gazdálkodó Gacsály 1903 15 Berger Kapli gazdálkodó Sz. Berek 1900 16 Biró Sándor gazdálkodó lörtvélyes 1899 17 Biró György födbirt. Ér. 1 ivéiyes 190o 18 Bogdán Lőrincz főldbirt. Mikola 1883 19 id. Borbás József gazdálkodó O.-Apáti 1899 20 Borgida János gazdálkodó Vetés 1901 21 Borgyos Albert főldbirt. Ornbod 1883 22 Borgyos Gáspár gazdálkodó Gacsály 1899 23 Bornemisza István körjegyző Nábrád 1904 24 Borsi Benjámin gazdálkodó Vetés 18'.'8 25 Boross János ev. ref. lelkész N.-Károly 1899 26 id. Boros József gazdálkodó Óvári 1900 27 Boros Mihály gazdálkodó Szatmár 1900 zS Bónizs József főldbirt. S.-Újlak 18-7 29 Császy Antal földbirtokos Mikola 1883 30 Csehy Endre főldbirt. Porcsalma 1898 31 Csendes Farkas bérlő Batiz 1883 32 Csighy István ev. ref. lelkész. Kr. Szt.-Miklós 1902 33 Csizmadia József főldbirt. M.-Szalka 1899 34 Csüry Gedeon gazdálkodó Lázári 1900 35 Csüry Miklós fö dbirt. Egri 1883 36 ifj. Czier János földész Csanálos 1899 37 Czier Károly földész Csanálos Lv99 38 Czier Péter földész Csanálos 1899 39 Darabán Simon gazdálkodó Udvari 1900 40 Daróczy Pál jb. dijnok N.-Károly 1891 41 Dávid Sándor ev. ref. lelkész N.-Szekeres 1901 42 Deák János gazdálkodó K.-Namény 1901 43 Dobossy Sándor gk. lelkész Rózsapallag 1898 44 Ecsedy László földbirtokos Batiz 1889 45 Enyedy Antal gazdálkodó Sz.-Berek 1900 46 Eőry Sándor főldbirt. Matolcs 1888 47 Farkas L. János gazdálkodó Szatmár 1898 48 Fehér Antal „ Méhtelek 1898 borászati lapok M intien szőlőtolrtoko s olvassa cimíi szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Événkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 K. . - Kiadóhivatal é3 szerkesztőség Budapest, IX. Üllöi-ut 25. «sasaosssa;
