Gazdák Lapja, 1906. március (5. évfolyam, 9–13. szám)

1906-03-30 / 13. szám

márc. 30. GAZDÁK LAPJA 5-ik olda.l 49 özv. Fiacskó Jánosné gazdálkodó Ombod 1900 óO Fiacskó Károly földbirtokos Ombod 1887 51 Friedmann Jenő gazdálkodó Szárazberek 1903 52 Fodor Gyula tanító Ombod 1904 53 Fülep Károly gazdálkodó Nagy-Szekeres 1905 54 Fodor Károly tiszttartó Pálfalva 1903 55 Fodor József (István fia) földb. S.-M.-Berkesz 19'4 56 Fogarassy Lajos körjegyző Erkörtvélyes 1903 57 Fried Sámuel „ Komorzán 1899 58 Friedman Jónás gazdálkodó Mikola 1900 7)9 Fülöp Lőrinc , N.-Szekeres 1899 60 Gáty Sámuel gazdálkodó Dobra 1899 61 Gillyén József fbirtokos Szatmár 1893 62 Glückmann Mór gazdálkodó Nyir-Megyes 19 0 63 Garnay Sándor gazdálkodó Erkörtvélyes 1899 64 Garanyi Sándor „ N.-Palád 1901 65 Gábel Antal földbirtokos S.-Ujlak 1887 66 Grósz Emánuel gazdálkodó Mikola 1899 67 Gyapay József „ Szatmár 1900 68 Gyenc Bálint „ Gacsály 1899 69 Gyémándy Márton földbirt. Halmi 18^7 Hasznos tudnivalók. — Tűzkár megtérítés végett hatóságok által ki­állítandó ártatlansági bizonyítványok az 1901 évi pénz- ! ügyminiszteri (14087 sz. rendelet értelmében bélyeg- ! mentesek. — Mely növények kedvelik a natrium-íartalmu trágyákat ? Tenyészedénykisérletekkel kétséget kizáró­lag megá!lapították azt, hogy a nátriumnak némely növénynek fejlődésére kedvező hatása van. Ilyenek elsősorban a répafélék és mindenek előtt a takarmány- répa, a gabonafélék közül az árpa, zab. A nátriumnak a növény fiziológiai tevékenységére különleges befő- ; lyása van és a nátriumhoz vegyileg közel álló kálium ez esetben azt nem helyettesítheti. A klornatrium tar­talmú kainknak azért előnye van ezen növények trá- ; gyázásánál a tiszta kálisók felett. A rozsnál és burgo- ■ nyánál nem, mert előbbire a klomatriumnak semmi hatása sem volt, a\ utóbbira pedig a kainkban levő klór hátrányos hatású volt. — Hízó marhavásár Becsben. A bécsi cs. és kir. mezőgazdasági egyesület a bécssanctmarxi városi ái- latvásár csarnokaiban 1906. évi április 6—8-án hizóál- lat-kiállitással egybekötött hízósertés-kiállítást tart. Ezen az osztrák földművelésügyi minisztérium buzdítá­sára tervezett kiállítás célja osztrák és magyar hizóa- nyag felhajtásával a hizlalás terén való termelőképes­ségünkre tanúskodni és bebizonyítani, hogy az osztrák és magyar hizlalók képesek idegen országbeli felhaj­tás nélkül is szükségletüket saját jó hizóanyagukkal fedezni. Egy további cél : hizlalókat, tenyésztőket és vásárlókat intenzivebb szakmunkára serkenteni. A ki- zósertéskiállitásra küldendő állatok legkésőbb 1906. március l-éig a cs. és kir. mezögazdasá,gi egyesület­hez (Bács. I. Schauflergasse 6) bejelentendők. Szállítási költségeknél nyújtandó kedvezmény elnyerése iránt a szükséges lépések megtörténtek és ilyen kedvezmé­nyek kilátásba is helyeztettek, A kiállításra hozandó összes sertéseket a szabályszerűen előirt marhaleve­lekkel kell ellátni. Helypénzek nem szedetnek. —- Rozsdának csiszolt acéltárgyakról való ^ta­karításánál a következőleg járunk el: Az acéldarabok rozsdafoltjait először oliva olajjal bekenjük, a zsírré­teget pedig nehány napig le nem töröljük. Pár nap múlva, mikor a rozsda már némileg engedett, kemény j fadarabbal és smirgellel dörzsöljük a tárgyat mindad­dig, mig az olajat és minden tisztátlanságot onnan le nem takarítottunk. Végül borecettel és smirgellel dör­zsöljük a foltokat, majd finom vasporral és bördarab- bal csiszoljuk. — Ragasztószer szivárgó hordókra. A hordók repedéseinek betömésére és a szivárgás megakadályozá­sára kitűnő szert készíthetünk a következő módon : gyenge tűzön olvasszunk össze 60 rész disznózsírt, 40 rész konyhasót és 33 rész fehér viaszt s midőn az olvadás végbement, akkor keverjünk még közé 40 sulyrész tisz­tára megszitált fahamut. Ezzel a keverékkel még azon melegen bekenjük az elébb letisztított hibás hordóré­szeket. Mihelyt a fölkent anyag kihűlt, azonnal légmen­tesen fog zárni és a szivárgás teljesen megszűnik. N. P. Irodalom. — Pataki Béla szerkesztésében nagybányán meg­jelenő „Méhészeti szemle" 3-ik száma most hagyta el a sajtót a szokott tudományos tartalommal. Közlemé­nyeket hoz Hartviger. Ágostontól „az ék rajokról“ ; Bocskay Sámueltől „Észrevételeket Dömötör Lajostól“ mi előnyösebb : a természetes szabadrajoztatás-e vagy a müraj-készítés „cimti közleményére“ ; Pataki Bélátől „ösztön-e vagy értelem ?“ ugyanattól: „az iskola és a méhészet“ címmel. Azután Egyesületi élet címmel fog­lalkozik a Szatmármegyei G. E. méhészeti szakosztá­lyával. „Irodalom,“ valamint kérdések és feleletek ro­vata is tanulságos. — A Magyar Szőlősgazdák Országos egyesületé­nek 1905-ik évi évkönyve most jelent meg. A munka első része érdekesen vázolja szőlő és borászai hely­zetünket, majd ismerteti az Egylet 1905. évi műkö­dését, végre az egyleti számadásokat és tagnévsorát közli. Utóbbi szerint ma a M. Sz. 0. É nek 104 ala­pitó és 1002 évdijas tagja van. Hírek. — Akadémiai jutalom. A magyar Tudományos Akadémia a báró Wodiáner alapítványának 1000 ko­ronáját, mely a néptanítóknak a tanügy terén szerzett érdemeik jutalmazására szolgál, Sinka Lajos krassói ref. tanítónak ítélte oda. — Verseny gyűlés. A Szatmármegyei Lóverseny­egylet f. hó 20-án délután 5 órakor Szatmáron vá­lasztmányi ülést tartott, melyen jelen voltak bér. Ko­vács Jenő elnök, Cholnoky Imre, bér. Kovács Miklós Választmányi tagok és Poszvék Nándor titkár. Az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a titkár jelentést tett az urlovasok szövetkezetének vidéki verseny-egyletekkel Budapesten, jan. 7-én tar­tott értekezletének eredményéről, melyen az Egylet képviseletében részt vett. Bemutatta továbbá a folyó évi versenyek támogatására az urlovasok szövetkezete által engedélyezett 1500 korona, és a magyar Lovar- egylet által engedélyezett 600 koronára felemelt sub- vencióról érkezett iratokat, az urlovasok szövetkeze­tének átiratát, mely szerint a folyó évi verseny igaz­gatóságba Liptay Béla urlovast delegálta, mely irato­kat az ülés részint köszönettel, részint örömmel vett tudomásul. Az urlovasok szövetkezetének múlt évi évköny­vének megrendelésére az ülés 3 koronát kiutalt. Számadások vizsgálatára kiküldettek : Cholnoky Imre és dr. Böszörményi Emil.

Next

/
Thumbnails
Contents