Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)

1906-02-23 / 8. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. február 23. Mert hiszen nézzük csak ; honnan indulnak ki a gazdasági fő eszme áramlatai ? Német-, Franczia-, Olaszországból, Amerikából. Anglia a maga világbirodalmában külön gazdasági életeiéi. De emez országok előttünk járnak a gazdasági eszmék termelésében és azok megvalósításában is. Az ágrárizmus terén ők a vezetők, és pedig nem csak azoknak gazdatársadalma, hanem maga a hivatalos világ is; hiszen a német kan­cellár csak nemrégen jelentette ki, hogy főfela­datának tekinti a német parasztság megmentését, talpra állítását, mert az az állam fundamentuma. Amerikát megszoktuk ugyan mint iparos álla­mot tekinteni, de a beavatottabbak előtt tisztán áll az, hogy óriási gazdasági gyarapodásának biztos támaszai a nyugati farmerek, mert ezek szilárd gazdasági helyzete nélkül a nagyipari szédelgés már régen magával rántotta volna a bukásba gazdasági fejlődését. Előttünk egészen világos az, hogy nekünk a Németország, Franciaország, Olaszország s Amerika által inaugurált gazdasági áramlatok­hoz kell alkalmazkodnunk ; követnünk kell azok gazdasági áramlatait, mert különben szembeke­rülünk velők s a rövidebbet csak mi húzhatjuk. Ezt kell átérteniük gazdáinknak s eszerint cse- ekedniök is. És ez nem is olyan nehéz. Ma már, a szaksajtótól el is tekintve, a hírlapok is bőven tárgyalják a gazdasági kér­déseket, tájékoztatnak általánosságban a külföl­det foglalkoztató gazdasági kérdések felől. Te­hát csak olvasnunk kell, hogy megtudhassuk, melyik irányban keressük bajaink orvoslását. Mert a mi gazdasági bajaink talán még foko­zottabb mértékben megvoltak ott is, már előbb, s ha ott megtalálták orvosszereit, azok esetleg más formában, de lényegében megtartva, ná­lunk sem téveszthetik el hatásukat. Görög Miklós. A tyuk tojóképességének megállapításáról. Az itteni egyes baromfi tenyésztési szaklapokban mindegyre vita tárgyát képezi a jó tojó tyúkoknak fajták szerint való megkülönböztetése, és ép azért felvetették a tojó versenyt, hogy ez utón próbáltassék ki, illetve döntessék el, hogy melyik fajta jobb tojó,— holott azt egy nyugati előkelő kultur állam baromfi tenyésztési kísérleti telepén többszöri kísérlet és bon­colás utján a tenyésztett különféle fajokkal már megállapították, hogy a jó tojó képesség nem fajta tulajdonság, hanem oka egyszerűen a tojás-petefészek és tojásvezeték egészséges és szabályszerűen történt fejlődésében rejlik; egy ilyen hibás-tojáspetefészek és hibás tojásvezetékkel biró tyúktól, ha az külemi- leg még olyan szépen fejlődött is, ha tőle egy éven át 60 tojást kapunk, meg lehetünk elégedve, mig egy egészséges pete fészekkel és vezetékkel biró állattól, ha az talán külemileg nem is olyan szép, átlag egy éven át mégis 140 drb. tojást várhatunk. Ezen kísérleti tapasztalat igazolta azt is, hogy a jó tojó tyuk nem minden ivadéka lesz jó tojó is, mert biz ezeknél is előfordul a hibás petefészek és hibás tojásvezeték, de átlag mégis több a jó tojó tyuk ivadékától a jó tojó, mint a rósz tojó utódaiból. Ezért, ha a baromfi tenyésztést haszonnal akar­juk űzni, feltétlen szükséges, hogy a tojás lerakást tyukcsapó fészekkel ellenőrizzük és csakis azoktól neveljünk utódokat, melyek jó tojóknak bizonyultak, tekintet nélkül a fajra, nehogy a baromfi állományunk között az úgynevezett here baromfiak tömege a hasz­not, tartásukkal a többi rovására felemésszék. Még megemlítem, hogy a kísérletnél a kisebb testű, különösen mz olasz fajta tyúkok között átlag több jó tojó tyuk találtatott, mint a nagyobb testű ázsiai nemes fajta baromfinál, ezért találunk nálunk is. a mi parlagi tyúkjaink között kiváló jó tojó egye- deket. Ezért ne hozzanak senkit kísértésbe az Amerikában és Ausztráliában különféle faj baromfival rendezett tojó versenyekről a fentidézett lapokban olvasottak, mert ez a verseny nem egyéb, mint egy ügyes te­nyésztőnek jó tojó egyedektől nevelt és szakszerűen kitenyésztett fajta baromfia. Hogy a nyugati kultur államokban ezek között első sorban Észak Amerikában minő nagy arányokban űzik iparszerüleg a mezőgazdasággal kapcsolatban a baromfi tenyésztést, majd ezzel legközelebb ismertetem meg gazdatársaimat. Szathmáry Miklós. Termelési kísérletek különböző buzafélékkel. — Kisérletügyi közlemények. — Hazánk legnagyobb részében a magyar búzát termelik, sőt pár évtizeddel ezelőtt kizárólagosan csak ezt termelték. Áz utóbbi időben azonban az idegen búzák egyre nagyobb tért foglalnak el, mert a gazdák egyrésze azt tapasztalta, hagy ezek termelése jövedel­mezőbb, mint a magyar búzáé, mert többet teremnek. A magyar búzának lényeges hibája, hogy keve­set terem, könnyen megdül és igen fogékony a rozsda Állami és egyesületi aranyéremmel kitüntetett törzsektől származó fehér orpingtonoktól, to­vábbá kiváló finom husu elsőrendű fehér aylesburgi kacsáktól keltető tojások darabonkint 1 kor., valamint Vesz­prémben, Budapesten, Pancsován és Belgrádban első dijakkal kitüntetett kendermagos Plimutok keltető tojásai darabonként 50 fillérért kaphatók. Ugyanott még nehány fehér Orpington jérce van eladó. — Fajtisztaságért jót­állás. — Vitkay Imréné Budapest in. Vihar-utca Korócky-villa. 364 13—2. kaphatók részletfizetés re WERTHEUV1ER UFÓINÁL Szatmaron, Kazinci-utca 17. sz., a Zárdával szemben. Legjobb varrógépek

Next

/
Thumbnails
Contents