Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-23 / 8. szám
február 23. GAZDÁK LAPJA 3-ic oldal iránt. A gazdák tehát szívesebben termelnek oly bu- zaíéiéket, melyek többet teremnek, keményebb szai- májuak és nem oly fogékonyak a rozsda iránt, mint a magyar búza. Ilyen fajta búza van nagyobb számmal, különösen bővebben termő és keményebb szaimáju. A bőtermökópesség egymagában még nem biztosíték arra, hogy az illető fajta nagyobb jövedelmet is szolgáltat, szükséges ehhez, hogy a sulyegység ára lényegesen ne különbözzék a kevesebbet termőétől. A bővebben termő búzák termelése akkor lesz jövedelmező, ha a termés szorozva a búza árával, nagyobb összeget eredményez, mint a kevesebbet termőké. Ha a magyar búza kát. holdankint 850, a bőven termő 1000 kg.-ot terem holdankint,- akkor 16 koronás búzaárnál az utóbbi 24 koronával ad holdankint nagyobb jövedelmet, ha a két búza egy áron értékesíthető : 4 korona jövedelemmel többet, ha a bőven teimö búza2 koronával olcsóbban adható csak el és ha az árkülönbség két koronánál nagyobb, akkor a magyar búza kisebb termése dacára is nagyobb jövedelmet ad. A legutóbbi évekig az idegen búzák legtöbbször ugyanazon áron voltak értékesíthetők, mint a magyar búza, nem mintha minőségük egyforma lett volna, hanem mert a vevők a legtöbb esetben nem tudták, hogy Idegen búzával van dolguk, csak az őrlésnél tapasztalták, hogy a vásárolt búza nem oly minőségű, mint az illető vidék magyar búzája szokott lenni. Éppen azon körülmény, hogy egyre több búzát vásároltak a malmok, a mely céljuknak meg nem felelt, óvatosságra intette őket, és ma már sokkal elővigyázóbbak a vásárlásnál, és egyes malmok már csak előzetes sikér- vizsgálat alapján veszik a búzát. Az idegen és a magyar búza ára ma már nem egyforma és ezzel az idegen búzák jövedelmezősége is csökkent. Tudok gazdaságokat, a hol az idegen búzát hozzákeverik a magyar búzához és igy adják el, hogy a magyar búzának megfelelő árt kapjanak. Hogy ez nem korrekt eljárás, azt szükségtelen hangsúlyoznom. A magyar búzának az előnye a bővebben termő búzákkal szemben, hogy jobb minőségű lisztet ad, mint a nyugati búzák, korán érik és fagyálló. Ezen két utóbbi tulajdonság oka, hogy a gazdák nagyobb- része mai napig megmaradt a magyar búza mellett és, hogy egyes gazdaságok, a melyek átmentek az idegen búzák termelésére, több kedvezőtlen tapasztalat után visszatértek a magyar búzához. A mi szélsőséges klimánk az oka, hogy a búza korai beérése igen fontos tulajdonság, mert a julius elején gyakran bekövetkező hirtelen nagy meleg ocsu- vá aszalja a későn érő búzákat. Nem minden évben és az ország nem minden vidékén egyformán fontos a korai érés. Vaunak évek, a midőn a hirtelen meleg nem áll be, ilyenkor a későn érő búzák is normálisan beérnek és többet is teremnek, mint a magyar búza; az ilyen években terjed az idegen búza, hogy a reája kedvezőtlen években termelése ismét redukáltassék. Vannak vidékek, a hol a késői búzák csak ritkán szenvednek a nagy melegtől, az ilyeneken már inkább van jogosultsága termelésüknek. Hogy mely vidékek ezek ? Erre röviden azt mondhatom, hogy minél gyengébb minőségű valamely vidék magyar búzája, annál nagyobb a valószínűség, hogy az idegen búzák egyik-másika beválik. Az ország nyugoti része, a Dunán-tul egy része és a felföld lesz tehát az a vidék, a hol az idegen búzák termelése még leginkább helyén való leend, mindig figyelembe véve, hogy a minőségük az ottani magyar búzáénál gyengébb leend és a jövőben majd csak alacsonyabb áron lesz értékesíthető, mint az ottani magyar búza. Meggyőződésem szerint azonban a sikvidékre, első sorban tehát az Alföldre, idegen búza nem való, mert általa bizonytalanabbá lesz a termelés és romlik a minőség, és hogy ezen felfogás dacára külömböző buzafélókkel kísérletezett éveken át a növénytermelési kísérleti állomás, úgy annak két oka volt: egyrészt, hogy biztos adatokat nyerjünk azon állításain bizonyítására, hogy az ország nagyobb részébe az idegen búza nem való, másrészt meg akartuk tudni, hogy nincs-e olyan magyar tájfajta búza, mely a rozsdának és a megdülés- nek jobban ellentáll, mint a tiszavidéki, vagy bánsági búza. A végrehajtott kísérletekről a kővetkezőkben számolunk be: A kísérlet tárgyát képező búzák voltak : Tiszavidéki, hogy megtudjuk, miképpsu viselkedik ezen legjobb minőségű lisztet szolgáltató magyar búza a többi buzafélékkel szemben. Diószegi. A diószegi cukorgyári uradalom már évek óta termel egy hazai — a felvidékről származó — magyar búzát, mely bőtermöképességóvel és erőteljesebb szalmájával tűnik ki, s melynek termelésénél Diószegen azt az eljárást tartják be, hogy vetésre mindig csak a legsúlyosabb magot használják. Doni. Ezen buzaféle főleg a nyugati megyékben termeltetik, vagy jobban mondva termeltetett, mert ma már sok helyen felhagytak termelésével. Bőtermőképességét, rozsdaállóságát és hogy nem dűl meg, mondták jó tulajdonságainak. Francia szálkás búza. Egyike a legelterjedtebb idegen búzáknak. Eredetét és hogy mely fajtának a származéka, megállapítani nem tudtam. Steiner soproni gabonakereskedő hozta forgalomba ezen a néven. Bőtermőképessége lenne előnye. Nevezett kereskedő francia tarbuzát is hozott forgalomba, ez azonban oly kevéssé vált be, hogy a legtöbb helyen felhagytak termelésével. Preston búza. Ezen buzafélét több más gabonamintával az 0. M. G. E.-től kapta az állomás, mint Észak-Amerikából származó magvakat, kipróbálás céljából. A mintegy Ví kg.-nyi magmintákat az állomás elvetette és a több évi kísérlet eredménye az volt, hogy az összes minták között kettő volt figyelmet érdemlő : a Preston búza és az Abundance zab, mely utóbbi ma már az ország külömböző vidékein termeltetik. A Preston búza piros acélos magvával, korai érésével és a magyar búzánál valamivel erősebb szalmájával tűnt ki. Somogyi tarbuza. Hazánkban a legrégebben termesztett idegen búza, mely Szlavóniából származott Dunántúlra, elsőbben Somogymegyében és a Dunántúli dombosvidéken meglehetősen elterjedt. Előnyének mondják bőtermőképességét, rozsdaállóságát és hogy nem dűl meg. Ezen buzafélét egyesek tévesen squarehead bu378 52—1 Mhi Inn I nny n nnn pn p|/Q7pn fl7|ptÖt folyó évi április hó l5'én a Gil,yén jözsef ur llU li UUU LuuL ü Ul U ÜU ultULül lUlulu házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyezem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
