Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-09 / 6. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA február 9 ipari növények termelését, mert ezen növények művelése, aratása és piacképessé előkészítése körül sokkal több munkáskezet foglalkoztathat s ezáltal természetesen, sokkal több keresetet nyújthat a kézimunkájára utalt szegény falusi, tanyai népnek s a kiterjesztett üzem a reáí'orditott költségek gazdaságosabb kihasználását biztosítja. Ámde a különböző ipari növények termelése — feltéve, hogy a viszonyokhoz képest helyesen lettek azok megválasztva—fenti előnyök mellett rendszerint jelentékenyen több bevételt és tiszta jövedelmet is biztosítanak a gazdának. És előnye még az, hogy inig a kenyér- és takarmány-magvak értékesítése mindig árhullámzások között történik, a legtöbb ipar-növényt több évre előre biztosított, oly árban adhatja el a termelő, melynél — abnormis, rósz termés eredmények leszámításával — előre látja biztosított bevételét. A szolid, számítani szerető és tudó gazdának nem is szabad ipari növények termelésénél az árhullámzás emelkedő esélyeire alapítani termelését, mert ez esetben az alacsonyabb ár eshetőségének is kiszolgáltatja magát, ami előre készített számításaira keresztet vonhat. Ezeknél az a fő, hogy a termés elkészülte után kuláns átvevője legyen azonnal s ne legyen kénytelen I spekulálni kész termésével. De csak azon ipari növények termelésének van értelme és jövője, amelyekre oly állandó, biztos vevő áll a termelő-gazda rendelkezésére, akivel már a vetés előtt a termelendő faj minőségére és annak átvételi árára és idejére megegyezhet. Ezek között is első sorban | kell számításba jönni azoknak az ipari növényeknek, melyek már idehaza ipari feldolgozásra kerülhetnek, ■ melyeknek tömegtermelése lehetséges és melyeknek termelése és piacképessé tétele nőm kíván sem költ- j séges berendezkedést, sem különösebb szakértelmet a ; munkásnép részéről. Ilyen ipari növények közül nálunk csupán a cukorrépa és kender termelése vannak elterjedve. Hasonló elterjedésre pedig az olasz cirok termelésének van létjogosultsága. Ez igénytelen sorok célja az olasz cirok termelésének szélesebb és szolidabb alapokon való termelésére hívni fel a magyar gazdaközönséget. Ezen növény termelése nagyon megérdemli a gazdaközönség figyelmét. Hazánkban 10—15 év óta termelik, ugyan és ma már több ezer holdon, hogy azonban a termeltetés ezideig csak az alföld egyes pontjain és rendszertelenül történt, főleg arra kell visz- szavezetnünk, hogy egyfelől nem fordítottak termelésére annyi gondot, amennyit mégis megkövetel e növény termelése, más felől pedig azért, mivel nem számíthatott a termelő mindig és mindenütt, biztos vevőre e növény ipari célra termelt részére: a cirokszakáira. Akinek pedig a cirokszakálát egyik évről a másikra kellett beraktároznia, annak csakugyan elmehetett a kedve e növény termelésétől. Azonkívül sok akadályt gördített e növény erősebb meghonosításának útjába áz a körülmény is, hogy a belföldi feldolgozásra csak igen csekély mennyisége fogyott el hazánkban az eddig termelt cirokszakáinak is, ami pedig nyersáruként kivitelre került, megbízhatatlan alapon, a keresleti konjunktúrákhoz képest hol lehetetlen alacsony, hol meg képtelen magas árban kelt el. Megtörtént aztán az is, hogy valaki néhány holdon termett cirokszakáljáért szokatlan magas árat kapván, a következő évben nagy területet vetett be cirokkal s nagy termését még lehetetlen alacsony árban sem akarta senki megvenni. Például az 1901. évi termésű cirokszakáiért e sorok írójának 40 koronát fizettek minőség tekintetbe vétele nélkül, az 1902-ben termett igen szép minőségű áruért pedig 12 koronáért sem kerülvén vevő, el kellett azt raktároztatni a következő évre. Bizonytalanra termelni cirokét csakugyan nem érdemes! Most azonban, hogy a Magyar Cirokipar Részvénytársaság a cirokszukái értékesítésének kérdését a gazdára nézve a legkívánatosabb módon oldotta meg, midőn minden mennyiségű termelés lekötésére késznek nyilatkozik — még pedig akár egy termésre, akár több évre szóló termelési szerződést ád a lehető ieg- méltányosabb feltételek mellett — indokolt, hogy különösen a nagyobb uradalmak, de a kisebb, sőt legkisebb gazdák is felvegyék rendes termelési turnusukba a cirkot Nem lévén e termelésnek módja közismert, jó szolgálatot vélünk teljesíteni, mikor a következőkben lehető rövidséggel megismertetjük a gazdaközönség érdeklődő részével az olasz cirok termelése körüli teendőket a hazai gyakorlatban bevált alapon. A ciroknak több faját művelik hazánkban. Ilyenek a buzogánycirok (Sorghum durat.), fenyércirok (Sorghum halepens Perss), cukorcirok (Sorghum sa- haratum Perss.) és a legterjedtebb és termelésre leghasznosabb seprű- vagy olasz cirok (Sorghum vulgare Perss.) A cirokfélék közül hazánkra legnagyobb jelentőségű a seprőcirok és pedig a flórenci eredeti mag után termelt, s ezért csupán ezen egynek leírását, termeltetését és feldolgozási módját ismertetjük. A sep- röcirok virágbogát a közéletben cirokszakái néven ismerjük, amit a germanizáló kereskedelem néha és tévesen rizsszalma (Reisstroh) néven is szerepeltet, és amely elnevezés nyilván a „Reichstroh“ seprőszalma fogalmából eredhet. A seprőcirok két értékes termést hoz. És pedig kataszt. holdanként középtermelésnél teremhet 6—8 mm. szakái és 15—20 mm. mag. A cirokszakái ipari célokra igen keresett cikk, mig a mag kitűnő hizlaló takarmány, melyet minden házi állat szívesen fogyaszt s mint abrak takarmány a piacon is könnyön értékesíthető. A seprőcirok megterem azon határig, a hol a tengeri megterem ős elég korán beérik. Hazánk területén nagy általánosságban alkalmazva, a seprőcirok teimelhető az egész nagy Alföldön a dunántúli kis síkságokon, Erdély sik vidékén. Az olasz sepröcirok vetésideje április közepétől május közepéig tart. Az e célra használandó talaj jó termő ereje a termés mennyiségének előnyére szolgál ugyan, de Hissen trágyázottnak semmi esetre sem szabad lennie, mert a trágyázott földön durva, vastagszálu, elgörbülő és főleg göndörre deformálódó szakái terem.* A talajt, ha lehet, ősszel jó mélyen kell megszántani s esetleg tavasszal a vetés előtt a szükséghez képest vagy sekélyen alászántani, vagy csak grub- berozni s mindenesetre lehetőleg jó apróra inegfoga- solni. A vetés sorvetögéppel történik 45 cm. sortávolságban. A növény tenyésztávolsága a sorokban egymástól 15—2 J cin.-re hagyandó a kiegyezésnél. A 45 cm. sortávolságu vetés lóekével is művelhető, de ahol elegendő munkás kapható, a kézimunkával való művelés jobb eredmóuynyel jár. Áz olasz cirok a mienknél melegebb klíma növénye, mint ilyen az utófagyok iránt nagyon érzékeny s különben is, amig a talaj fel nem melegszik, * Szuperfoszfát műtrágya alkalmazása hasznos, sőt kissé hidegebb talajokon ajánlatos is, mert a beéredést nagyon előmozdítja.
