Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)

1906-02-09 / 6. szám

febuár 9. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. a cirokmag ki nem kel. Kém tanácsos tehát tulko- rán vetni. A tengeri vetést megelőző héten azonban már vethető. Megművelése egy sekély kapálásból, melyet mind­járt az egyezés követhet, azután egy kissé mélyebb kapálásból és a töítögetésből áll. A töltögetésre főleg azért van elengedhetetlenül szükség, mivel a hosszúra felnyúló száron nehéz, lehajló fej képződik, mely sze­les, viharos időben könnyen ledönthetné a feltöltetlen növényt. Az olasz cirok érése nálunk szeptember köze­pétől október közepéig terjedhető időre esik és ez ar­ról ismerhető fel, hogy a mag megkeményedik s a ka­lász sárgulni kezd. Vágása tengeriszár vágó, nádvágó vagy egyéb éles vágó szerszámmal történik és pedig úgy, hogy a szakái a rajta levő maggal és megfelelő rövid szárral a törzsről mindjárt • elkülönítve eszközöltessék akként, hogy amely szakái 50 cm., vagy ennél hosszabb, ahhoz 8—10 cm. szár vágandó hozzá, az 50 cm.-nélrövidebb szakáihoz pedig annyi szár hagyandó, hogy a szakál­la! együtt legalább 50 cm. legyen. A ciroktermelés körüli legfontosabb tudnivaló a szakái és maghozam kezelése a levágás után. A kezelés legfontosabb része viszont a szárítás, melynek kétféle módja van. És pedig: a) a légen szárítás, b) a mesterségesen szárítás. A légen szárítás hazánkban sok gonddal és ve- szélylyel jár a gazdaságra nézve, mert őszszel gyak­ran hosszas esőzés áll be s ilyenkor — hacsak rend­kívül sok szel lös, tágas épület nem áll rendelke­zésre — a szakái megázik, megbámul, sőt megfekete­dik s ezáltal törékenynyé válván, néha teljes értékét is elvesztheti. Ugyanezért a légen szárításra alapítani ciroktermelését hazai viszonyaink között észszerű gaz­dának nem szabad. A mesterséges szárítás legpraktikusabb és leg­olcsóbb módja a következő : A szárról levágott szakái naponta kévékbe és keresztekbe rakva a kórójából készítendő kúpok alá rakandó, miáltal a szakái a korhadástói megőriztetik még eső esetén is s a ruganyosságát megtartja, a mag pedig megszárad. Napközben, ha szép, napos, száraz idő van, a kórót le szokták rakni a földre s a kévé­ket azon kiteregetni, hogy hamarabb száradjon. Na­gyon fontos különösen az, hogy harmattal, nedvessé­gekkel telített szakáit nem szabad kévékbe kötözni, mielőtt az meg nem száradt volna. Az összegyűlt ke­reszteket tanácsos, mihelyt kissé megfonnyadt, szik­kadt, fedél alá juttatni. Aki állandó cirokteimelésre rendezkedik be, igen helyesen teszi, ha e célra állvá­nyos, rekeszekre beosztott szint rendez be, melyben a kévéket tovább száradás végett feloldozhatják. Mi­helyt a mag annyira megszáradt, hogy a szakáiról letakarítható, le kell azt csépelni a direkte cirokmag- cséplésre berendezett géppel. Ha ez megtörtént, a mag vékonyan helyezendő el a magtárban s gondolni kell gyakori forgatására, nehogy megmelegedjék. A magjától megtisztított szakái pedig lVa—2 kg -os kévékbe kötözve, mesterséges szárítás alá ve­endő akként, hogy egy hermetice elzárható helyiséget rendez be a gazda, úgy, hogy az legalább 60° Celsius melegre hevíthető legyen. Ezen helyiséget 3—4 eta- ge-ra osztja lécekkel s ezekre — a kévéket szétnyitva — helyezi el a cirokszakáit. A befütés előtt minden 100 kg. berakott cirokszakáira számított 1 kg.-kén helyezendő el a száritóhelyiség padlóján. Amikor a szá­rítóban a hőfok már elérte a 60» Celziust, a kén meg- gyujtaudó s aztán 4—6 óra hosszáig szorosan elzárva marad a helyiség. Ennek eltelte után a fűtés meg­szüntetendő, a gőz és füst el'párologtatása céljából az ablakok kinyitándók s ha a levegő türhotövé válik bent a mnkásokra nézve, a cirokszakái a szárítóból kihordandó. Színekben, vagy más világos gazdasági épületben asztalok áilitandók fel, melyeken a szakái a rajta maradt magvaktól, levelektől megtisztítandó, valamint a közé vágott fejletlen és deformálódott, úgy­nevezett dugóhúzó alakú szakái, eltávolitandó s az igy megtisztított cirokszakái ismét IV2—2 kg.-os kötetekbe szorítandó. — Ha aztán még módjában áll a gazdá­nak a szakáit néhány napig szeilős helyen, pl. tengeri góréban elhelyezni, hogy a gőztől teljesen kiszikkad­jon, ez mindenesetre előnyére fog szolgálni a ciroksza­kái eltarthatóságának, de ha erre az alkalom, vagy az idő hiányzik, a fentebb érintett tisztogatás megtör­ténte után, ha nedvesnek nem mutatkozik, erre való préssel 18 -20 kg.-os báliokba szorítandó s minden báli legalább 2 helyen 18. számú vassodrouynyal meg­kötendő, amikor is teljesen piac- és szál ütőképessé van téve az áru. Az elmondottakhoz a gazdák részére, kik egy­általán nem ismerik a ciroktermelést s igy annak jö­vedelmezőségét, a következő ismertetéssel szolgálunk: Egy kataszt. hold normális időjárás és közepes terméseredmény mellett ád 600 kg. cirokszakáit á 22 kor. K 132.— 1500 kg. cirokmagot á 8 fill. K 120,— Összes bevétel K 252.— és a kóró, mely kitűnő tüzelő, sőt fedőanyagnak is igen jól használható. Ezzel szemben egy hold cirok megművelése kö­ilbelül a következő költséggel jár : K 10 kg. vetőmag á 35 fill. . . 3.50 szántás, boronálás, vetés . K 15.— 2 kapálása . . K 15.=: 1 töltögetés . . K 9. ­egyezése .................................... fe nti tér­K 5.— levágása, cséplése és szárítása a móseredmény mellett . . K 44.— tüzelőanyag és kén • K 1 .-­Össz es kiadás: K 92.50 Marad egy hold tiszta jövedelme a föld­K 159.50 bért nem számítva Ezen eredmény pedig nem mondható valami különös nagynak, mert nem ritkák a 8—9 mázsás szakái és 20 mázsás magtermések sem, főleg a jó ter­mőerőben lévő talajokon. Minthogy a Magyar Cirokipar Részvénytársaság minden rendelkezésre álló eszközzel elő akarja moz­dítani, hogy e hasznos és nem nagy igényű ipari nö­vény elterjedtebb módon termeltessék hazánkban, a leg­nagyobb készséggel áll a termelő közönség szolgála­tára, úgy további felvilágositás adásával, ha erre szük­ség volna, valamint termeltetési szerződések kötése, eredeti olasz vetőmagnak és termelési előlegnek nyúj­tása által. Esetleg szívesen ád praktikus és olcsó cirok- szárítók miképeu való építésére nézve is tervrajzot és költségvetést díjtalanul. Még megemlítjük, hogy a Magyar Cirokipar Rész­vénytársaságot az érdekeltség bevonásával a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság alapította és ezen^ a gazdaközönség előtt régóta előnyösen ismert nagy in­tézet eszközli a Magyar Cirokipar Részvénytársaság pénzügyi részének lebonyolítását.

Next

/
Thumbnails
Contents