Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-02 / 5. szám
2-ik óidul GAZDÁK LAPJA tozhatlannak tekinti s bizonyos keleti apathiával sorsába belenyugszik! A mi kedvünkért pedig ma már csodák nem történnek ! Ha nem igyekszünk helyzetünket megváltoztatni, menthetetlenül el kell vesznünk a nemzetek gazdasági versenyében ! Gyarapodásra, jó módra kell szert tennünk, meg kell az önálló magyar ipart teremtenünk, hogy ez által ne csak a fogyasztást emeljük, hanem egyúttal a vagyonosodás alapját is megteremtsük: E kérdést többé a napirendről levennünk nem szabad ! Minden igyekezetünket a magyar gyáripar megteremtésére kell fordítanunk! A magyar gazdasági egyleteknek e téren kell most már mozogniok. Első sorban figyelmünket fordítsuk a gazdasági szeszgyárakra, melyeknek terméke az egész világ piacán értékesithető! ki kell venni e termelési ágat a finánc spekuláció kezéből és szabaddá tenni a gazdaközönség részére, hogy fölös terményeit ily módon feldolgozva kellőleg értékesíthesse ! fejlesztenünk kell a malom ipart, hogy a kiváltságos nagy malmok üzérkedése megszüntettessék! Minden gazdasági termék gyári feldolgozására egyesek, vagy kisebb gazdaszövetkezetek utján kell törekednünk ! fel kell ráznunk a nagybirtokost, a papi uradalmakat lethargikus nyugalmukból, hogy megértsék, hogy első sorban a vezérszerep itt is őket illeti! Lássák ezek be és értsék meg, hogy ma már a gyárak felállítása és a gyári ipar megteremtése nem szégyen, s hogy a külföldi uralkodó családok közül igen sokan maguk is gyárosok, s ez éppen nem von le semmit elfoglalt pozíciójukból! A magyargazda közönségnek tömörülni, együttérezni kell az ily nemes célok elérésére, mert csakis ez utón teremthetjük meg gyarapodásunkat, gyarapodásunk pedig megterem- tendi előbb gazdasági s utóbb nemzeti önállóságunkat is! E felett nincs időnk sokáig gondolkozni, s e fontos kérdésről már a képviselőválasztáskor nem lesz szabad megfeledkeznünk. Rusticus. A kisbirtok jövedelmezőbbé tétele. Brassó, 1906. január 16. Talán egy társadalmi osztály megmentésére sem irányult az utóbbi időkben oly sokoldalú mozgalom, mint ép a kisbirtokosság érdekében. február 2 Nyilvánul ez nemesak a pénzforrások megnyitásában, (hitelszövetkezetek alakítása s a tehermentes]'tés más fajai stb.), a szellemi képesség fokozottabb képzésére való alkalomnyujtásban (népoktatási rendszerjja- vitása, gazdasági szakelőadások, népkönyvtárak létesítése, gazdakörök alapítása stb.), hanem nyilvánul — s ez talán egyike a legfontosabb eszközöknek — a kisbirtokos leginkább rossz gazdasági rendszerének megváltoztatására irányuló törekvésekben. Ez utóbbi eszköz mikénti alkalmazhatására óhajtok nehány szóval rámutatni, mert sok esetben tapasztalom. hogy a legnépszerűbb előadási képességgel adott jó tanács a népre csak annyi hatással van: mint falra hányt borsó. Követőre a legjobb tanács puszta szavára a nép rétegei között alig akad egy-egy. Hosszú ideig tartó pl. gazdaköri megbeszélések helyett többet ér egy-két évi kísérlet által elért eredmény ismertetése, de ez is csak úgy lesz kellő hatással, ha a kisbirtokos maga is szemlélhette a kísérlet lefolyását annak kezdetétől az eredmény elértéig. Továbbá ne csak az lebegjen szemünk előtt, hogy a kisbirtokos földjét jobban munkálja s ennek következtében pl. megkedvelje a modern gazdasági eszközöket, hanem igyekezzünk őt minden erővel arra birni, hogy újabb termelési ágak felvételével földecskéjét jövedelmezőbbé tegye. Célom most nem az eddigi rendszereknél esetleg tapasztalható hibákra rámutatni, hanem a nép érdekében fáradozók figyelmét egy sikeres kísérletek alapján elért eredményre felhívni. Országunkban a gyógynövények termelése ma még csak kevés vidéken van egynémely birtokosnál bevéve. Ezen termelési ág pedig vidékenkint kellően szervezve anyagilag feltétlenül nagyon érezhető eredménnyel járna a kisbirtokosokra nézve. Egy uj termelési ág felvételénél figyelembe veendők a föld- és éghajlati viszonyok, a befektetés nagysága, az esetleg fokozottabb mértékben szükségelt munkaerő mérve, a várható termés eredmény, a termelvény értékesítésének lehetősége s végül az elért anyagi haszon. így tehát a gyógynövények termelésénél is fenti körülményeket figyelembe véve, miként járjunk el ? A gyógynövények általában jó kerti földet ki- * vánnak. Kertészetnél pedig az éghajlati viszonyok kevés eltéréssel mindenütt egyformák, a föld minőségű pedig, ha a kertészetnek, úgy a gyógynövényeknek is feltétlenül megfelel. Országunkban a vidékenkéuti föld- és éghajlati viszonyok eltérései szükségessé teszik az egy-két évi kísérletezést, hogy csak a mindenkép megfelelő növény termeltessék. Erdélyben Fehéregyházán (Nagyküküllő vm.) a kincstári birtok kezelősége 3 éven át folytat már kísérletezést, többek között: orosz zsálya, kerti zsombor, majoránna, római székfü, izsóp, fodormenta, borsos menta, festő mályva, maszlag levél (Datura staumo- nium) stb.-vel. Ezen kísérletek óriási eredménnyel jártak. Hol- dankinti átszámításnál az eredmény (holdanként 1600 □-öl) pl. a festő mályvánál mutatkozott legkisebbnek BOHÁSZiTI LAPOK TW luden szőlőbirtokos olvass«, cimü szőlő- és borgazda'sági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Evenkint két szines műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 K. = -------Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Üllői-ut 25. sseaana
