Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-05 / 1. szám
január 5. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. Az eddig használatban volt takarmánypréseknek nagy hátránya volt, hogy működés közben sok kézierőt igényeltek s munkájuk is sok kívánni valót hagyott hátra. Mindezen hátrányok jóformán teljesen elesnek a Löhnert-féle sajtónál, mely az egész munkát önniü- ködöleg végzi s csak a bálok megkötésénél kell segédkezni. A sajtó a. cséplőgép szalmarázója alatt lesz felállítva s a hajtóerő szijáttétellel közvetlenül a cséplőgép dobtengelyéről lesz átvive a sajtóra. Ha a gép működésbe jön, úgy a szalma a cséplőgépből reáhuH'a sajtó asztalára, honnan a két sorban haladó vasfogak el ptikus pályái a gép' tömőszerkezetéhez viszik. A szalmát ezután a tőmődugattyu a gép belsejébe tolja. A gép további működése alkalmával e tőmődugattyu felemelkedik, amidőn egy újabb sor szalma kerül a sajtoló űr elé, amely dugattyú által újra a gépbe lesz préselve. A préselő űrben erős rugók vannak alkalmazva, melyek arra vannak hivatva, hogy a dugattyú visszamenetele alkalmával az összesítőit' szalma meglazuiását mígakadályozzák. Ha a gépbe már annyi szaimaröteg lett betömve, amennyi egy bál hosszának megfelel, akkor a gépben önmagától működésbe jön a kötőszerkezet', mely a kötőanyagot körülviszi az összepréselt bál körül s a munkásnak csak a. kiálló végeket kell összekötni. Nagy előnyét képezi a gépnek, hogy bármily bálhosszuságra beállíthatjuk s ekkor a kötőkészülék teljesen függetlenül a munkás akaratától önmüködőleg veszi körül a kötőanyaggal a bálát. A gép oldalán alkalmazott váltókerék segélyével működés közben is módunkban van a bált nagyra, vagy kisebbre készíttetni. A sajtón van egy késszerkezet alkalmazva, melynek segélyével az összepréselt bált, midőn a gépet elhagyja, ketté vágathatjuk sigyfelényi súlyú bálokat kapunk s ha nincs szükségünk kis bálokra, úgy a kést igen egyszerűen működésen kivid helyezhetjük. Mint a 189. számú képünkön bemutatjuk, a Löhnert-féle sajtóval készített bálokat magas kazalra is fel lehet tolatni minden különösebb nehézség nélkül. Ha tehát nincs elegendő fedett helyünk a préselt szalma vagy takarmány elhelyezésére, úgy formás szép kazlakba rakathatjuk a bálokat. A sajtolt szalma használatánál — főleg oly vidéken, hol a szalma nincs nagyon bőven, nehezen szerezhető be s igy nagy értéket képvisel — nagy hátrányt képez, hogy nem oly kiadó, mint a sajtolatlan szalma s ezért jóval több fogy belőle. E célból sokan a sajtolt szalmát, főleg a hosszú rozsszalmát szecs- káztatni szokták, amely ily alakban jobban szétszórható az állatok alatt. A Löhnert-féle sajtóval készített báloknál a szecskázás mellőzhető, mert ha a nagy bálokat kettévágatjuk a metszőkószülékkel, akkor könnyebben ugyanazon célt érjük el, mint a szecská- zással; azonkívül előnye az ily kis báloknak, hogy padlásra is könnyen felrakhatjuk őket, inig az egész bálokkal a kezelés sokkal nehézkesebb. Mielőtt ismertetésünket befejeznék, röviden nehány pontba foglaljuk össze a szalma sajtolásának előnyeit. A sajtolásnak nagy előnye, hogy a préselt szalmával jobban kihasználhatjuk a rendelkezésünkre álló minden kis fedett helyet, sőt ha szabadban keli is összerakatnunk a préselt bálokat, jobban megvédhetjük az időjárás káros behatásaitól, mint a préseletlen szalmát. Ha cséplés alkalmával mindjárt préseltetjük 189. ábra. Működésben levő Löhnert-féle takarmánysajtó, amint a mellette levő kazalra tolja fel a bálákat. a szalmát Löhnert-féle sajtóval, úgy 8—10 munkakézt nélkülözhetünk a cséplésnél, ami az oly szorgosj munM. i n cl e rí szőlöblrtoko a olvassa című szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évenkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ár 3 K, egész évi 12 K. —~ Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Üllői-ut 25. ..
