Gazdák Lapja, 1905. november (4. évfolyam, 44–47. szám)
1905-11-03 / 44. szám
GAZDAK LAPJA november 3. 2-ik oldal Gyakorlati szempontból egyáltalán csak két rendszerről lehet szó ; az egyik a régi rendszerű melegített levegővel való keltetés, a másik az újabb rendszerű melegített szilárd testekkel való keltetés. Tehát a két rendszer röviden mint 1 é g k e 1- tető és vizkeltető külömbözik egymástól. Hogy a légkeltetőknél a tojást kikeltendő levegő direkte vagy vizes üst segélyével vagy más hasonló módon hevittetik, hogy a fűtés villany, légszesz vagy •petróleum segélyével történik, az nem változtat a légfűtés rendszerén semmit. Ez az ősrégi, már 4000 év óta szokásos, az egyptomiak és kinaiaknál legprimitívebb formájában még ma is alkalmazásban levő rendszer lehetővé teszi a konstrukció bizonyos egyszerűségét. Nem követel mást, mint a vízszintesen fekvő tojásokra 33—34° R-ra hevített levegőnek felülről való hozzávezetését. Ez részben az által éretik el, hogy a tojások feletti levegőréteg egy, a tojások felett alkalmazott fütőkamra hőkisugárzása, vagy forralt víztartó, avagy csőrendszer által lesz hevítve, vagy egy a tojásokra ereszkedő légáramlattal, melynek melegítése kályha, lámpa vagy villany által történik. A szilárd testekkel való keltetés . rendszere ettől lényegesen külömbözik annyiban, hogy a melegség egy a tojásokon nyugvó test által, azok felső részének kis helyére vezettetik és a keltetésnek az a módja a természet adta törvénynek inkább megfelel, mint a légkeltetés. Itt meg kell jegyezni, hogy vannak szakemberek, a kik a már mindenütt célszerűnek elismert felülről való hevítést nem tartják a tulajdonképeni keltetési eredmény feltételének. Szerintem azonban bármely természeti folyamat utánzásánál mindig annak legtökéletesebb formáját kell mintául vennünk. Szükségszeriileg tehát a keltető tojásoknak felülről való hevítését kell, úgy mint eddig is, jobbnak és helyesebbnek tekinteni, annál is inkább, mert ezt a | tojás belső szerkezete is megkívánja. Mindenek előtt már a kikelteden tojás székében a képzősárga és tápsárga között mutatkozó éles határolás súlypontját a tápsárga csomója képezi, úgy, hogy a székperipherián a képzősárgát körülövező kanális torkolatánál nyugvó csirahólyagocskát a tojás bármely fekvésénél egyensúlyban tartja. Azonkívül a tojás székének azon tulajdonságánál fogva, mivel fajlagosan könnyebb, mint a fehérnye, azon igyekezete van, hogy a tojás bármely fekvésénél a tojáshaj felül lévő oldalához közeledjék. Hogy a tojás lényeges alkotórészeinek ilynemű rendelkezése egy elérendő cél alapját képezi, ezt nem lehet kétségbe vonni és az embryó fejlődésének tana ahhoz a következtetéshez vrzet, hogy első sorban a csirahólyagocska és az ebből képződő embryó az, a melynek életkeltő és élet- fenntartó melegét — természetben a tojásokon nyugvó anyai test — nyújtja. Minthogy továbbá a madár- embryónak nem az anyai szervezet nyújtja a képző éltető anyagokat, mint pl. az emlős állatoknál, ennélfogva mindezen anyagoknak a tojásban magában kell lenniök. Ezekben a tojás csírasejtjében létező képző és éltető anyagok 75 °/o-át a viz képezi. minden oldalról megközelítőleg egyformán melegittetik, ettől a fokozott elpárolgás következtében több viz lesz elvonva, mint a természetes keltetésnél, hol a tojás felületének csak körülbelül egy harmadrésze lesz hevítve. Ebből következik azután az a körülmény, hogy a légkeltető gépeknél —- tehát a tojások megközelítőleg egyforma melegítésénél — a tulgyors kipárolgás, illetőleg a tojások kiszáradásának meggátlására, a tojások inegnedvesitésének szüksége mutatkozik. Ezen kisegítő eszköz elégtelenségét jövő fejezetünkben fogjuk kimutatni. Mahler Károly. A rétműtrágyázás utóhatásáról. A műtrágyák alkalmazásának ellenségei felhozzák a műtrágyák ellő i azt, hogy azoknak az alkalmazása nem fizeti ki magát, mert hatásuk legfeljebb egy évre terjed ki és azoktól a következő években egyáltalán semmi hatást nem várhatunk. Ezt ilyen alakban elfogadni nem lehet, mert a műtrágyák legtöbbjének hatása nem egy, hanem több évre terjed, mert azt az ez irányban végzett kísérletek fényesen igazolták és igazolják is, hogy a műtrágyák legtöbbjének az utóhatása a második és harmadik évben is tapasztalható, még pedig nemcsak a termés mennyiségében, hanem a növény fejlődésében és a termés minősegében. Ezen utóhatás úgy a szántóföldi termelésben részesített kultúrnövényeknél, mint a réteknél is szokott mutatkozni. A réteken végrehajtott réttrágyázási kísérletek ugyanis azt bizonyítják, hogy azoknak a réteknek a lenuéshozama nemcsak az első évben múlta felül a nemtrágyázott rétek terméseredményét, hanem kihatásuk volt a második, sőt harmadik év termésmeny- nyiségére is. A mütrágyázott réteknél tapasztalták azt, hogy nemcsak a széna termés volt nagyobb, de a sarjuter- més is biztosabb volt, sőt olyan helyeken, a hol a műtrágyázás előtt sarjut csak elvétve tudtak kaszálni, a műtrágyázás után rendesen le tudtak megfelelő mennyiségű sarjut is takarítani. A rétek növényzetére a műtrágya szintén gyakorol h.atást. Gyakorlati tény és tapasztalat az, hogy a műtrágyázott rétek növényzete előnyösen megváltozik. A rét növényzetének eme megváltozása abban áll, hogy a rét értéktelen növényei, savanyu füvei eltűnnek és helyüket az értékesebb füfélék és herefélék foglalják el; ezt pedig a műtrágyák által a rétek növényzetének minőségére gyakorolt jótékony hatásnak kell betudni. A műtrágyák elősegítette fejlődéssel kapcsolatosan tapasztalható az is, hagy az ilyen rétekről lekerült takarmányt az állatok szívesebben és kevesebb izék nélkül is eszik. A műtrágyáknak az utóhatását tehát a réteknél fentebbiek elmondása után el kell ismernünk. A gyümölcsök csomagolásáról. Nálunk is kezdik már méltányolni ama fontos szerepet, amit a gyümölcsök czélszerü és mutatós csomagolása játszik a kereskedelemben. Eltekintve ezen Világos tehát, hogy azon esetben, mikor a tojás A t. gazdálkodók szives figyelmükbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszereltem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B. i fí 1/ | M ß E R I fí 7 Q F F fűszer- és csemege-üzlet- pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel ltuc.ii J U «- v> C r ^zatmár, Deák-tér 17. sz. iggT Kékkő jrlma (réagfáiie) iöö kgr, 64 kor. 'IBQ
