Gazdák Lapja, 1905. október (4. évfolyam, 38-43. szám)

1905-10-06 / 40. szám

október 13.

GAZDÁK LAPJA

3-ik oldal

FELELET.

A tojás e 1 tar t á s a. (10 sz. kérdésre.) Sokat Írtak és beszéltek már e dologról, de még mindig akad róla beszélni való, a mi azt bizonyítja, hogy egészen kielégítő jó [módot még nem találtak fel. Újabban ismét arra jöttek rá, hogy a tojás megromlását nem egyéb okozza, mint azok az úgynevezett baktériumok, a melyekről újabb időben minden lépten- nyomon annyit hallhatunk. Azt kell tehát legelőbb is megakadályoznunk, hogy ezek a bacilusok a tojáshéj finom likacskáin keresztül be ne hatolhassanak a tojás belsejébe és ott rothadást ne idézhessenek elő. Ha bármiféle tiszta zsiradékkal bekenjük a tojás héját, vagy ha gipszszel beöntjük s ez megszárad rajta, vagy akár parafinnal, vagy stearinual bevonjuk, a finom likacsok bedugulnak és a baktériumok útja elzáratik. Ugyanez az eredmény, ha baktériummentes vízbe, — legegyszerűbben mészvizbe sülyesztjük a tojásokat. Mindezen esetek azonban egyúttal a levegőnek a tojás belsejébe való hatolását is lehetetlenné teszik ; már pedig arra, hogy a tojás teljesen jó minőségben maradjon meg hosszabb ideig, a levegőnek a tojás belsejével való érintkezése és igy mintegy légzése a fehérjének és sárgájának okvetlenül szükséges. Máskülönben megposhad a tojás, elveszti jó izét. Akként j kell tehát a tojást kezelni, hogy a levegő belsejébe hatolhasson, a baktériumok azonban nem.

Ezt a célt legegyszerűbben azzal érhetjük el, ha vattával burkoljuk be. Ismeretes ugyanis a vattának az a rendkívül előnyös tulajdonsága, hogy a levegőt magán, átbocsátja de megszűrve, azaz visszatartva a batériumokat. Vattával akként kell a tojásokat eltartani, hogy elegendő vékony vattalemezzel jól beburkolva azokat, csak egy rétegben rakjuk el, a gyümölcs szárítókhoz hasonló, keskeny kerettel ellátott deszkákra és ezeken szellős, lehetőleg egyformán hűvös helyiségben tesszük el. Ládába, vagy más mély edénybe több rétegben egymásra nem jó rakni a tojásokat, mert ha véletlenül elromlik valamelyik az el- rakotíak közül, az ebből kiözöulő rothadást okozó baktériumok a körülötte levő tojásokba mégis csak behatolnak. Könnyen belátható, hogy úgy vattával, valamint bármely más módon csak azokat a tojásokat lehet hosszabb időre megromlástól megvédni, melyek még egészen jók, teljesen frissek, a melyekbe tehát még nem hatottak be teljesen a romlást okozó baktériumok. A nem friss tojásról soha nem tudjuk, vájjon nem indult-e meg már bennük a rodhadási, romlási folyamat. Nem egészen friss tojás a legjobban éltévé is tovább romlik, sokkal lassabban ugyan, mint amúgy, de mégis csak romlik, s azért az ilyen tojás soha nem lehet kifogástalan minőségű.

A tojások eltartására egyszer már használt vattát, vagy papirost, újbóli használat előtt a sütőkemencében — a kenyér kivétele után — vagy a kony- hatüzhelyek sütőcsövében át kell hevíteni, hogy a benne rekedt baktériumok elpusztuljanak. M. F.

Hasznos tudnivalók.

— Tyúkok fürdője, mely rendesen homok szokott lenni, igen fontos tényező azok életében és fejlődésében ; a tyuk megfürdik a homokban, midőn bőrét meg akarja tisztítani, minélfogva minden baromfi-tenyésztőnek arról kellene gondoskodnia, hogy a tyúkok a szükséges homokot soha se nélkülözzék. E célból legjobb az udvarnak valamely nem igen napos helyén a

tyúkok fajtája és számához képest kisebb, vagy nagyobb négyszögü területet 18—24 cm. mélyen kiásni, a függélyes falakat kideszkázni s az űrt homokkal, illetőleg két rész pataki homokkal és két rész fahamu és egy rész oltatlan mészből álló keverékkel megtölteni. Az egészet rézsútos tetővel födjük be, melynek első oszlopai 1 méter magasak legyenek. A tyúkok ezt a homokfürdőt örömest felkeresik s a fürdés által megtisztulnak a rajtuk élősködő rovaroktól, melyek soványságukat okozzák.

— Uj hordó. Hogy az újonnan készült hordóba töltött bor meg ue romolják, a hordót előbb bizonyos manipulációkkal a bor befogadására alkalmassá kell tenni. Tapasztalat szerint a borban nem esik kár, ha az uj hordót használat előtt a következő módon kezelik : Forró vízben szódát oldanak föl, még pedig annyit, hogy a szódaoldat körülbelül harroadfél percentes legyen. Ebből a forró szódaoldatból egy bizonyos mennyiséget bele öntenek a hordóba, egy 50 literes hordóba például 20 liter szódaoldatot, egy száz literes hordóba 30 liter oldatot, egy 300 literes hordóba 50 litert és igy tovább ebben az arányban. A hordót erre jól elzárják, s pár percig ide oda henger- getik. Ekkor a forró víztől keletkezett párái a hordó nyilasán kibocsájtják, a nyilast ismét elzárják s előbb fél órán át a tetején, azután ugyanannyi ideig a fenekén hagyják állani. Ezen idő elteltével kiöntik a hordóból a vizet, melynek azonban nem szabad a hordóban teljesen kihűlni. A szódaoldat kiöntése után a hordót hideg vízzel öblítik ki, s azután tele töltik hideg vízzel. így vízzel megtöltve marad a hordó egykét napon keresztül, s ekkor újból kiforrázzák szódaoldattal a leirt módon,

A legtöbb esetben egy harmadszori kiforrázás és ezután két ízben végzett forró vízzel való kiöblítés után a bordó már alkalmas a bor befogadására. Minden kiforrázás után a hordót hideg vízzel megtöltve egy két napig állani kell hagyni. Ha a hordót a manipulációk után nem veszik mindjárt használatba, akkor minden hónapban ki kell kénezni. Ha a hordó három-négy napon át használatlanul áll, akkor használatba vétele előtt egyszer tiszta forró vízzel ki kell forrázni, a forró viz elviszi a kénszagot s eltávolítja az ott maradt ként. Ezt a forró vízzel való gondos kiöblítést különösen akkor nem szabad elmulasztani, ha mustot akarnak a hordóba tölteni, a kén ugyanis zavarja az erjedési folyamatot.

Hírek.

— Gyümölcskereslet. Zilahról Írják, hogy a napokban külföldi almavásárlók érkeztek oda és faj almákért 18 koronát Ígérnek. Kissé későn jöttek, mert a Meszesen belül, hol van almatermés, 4 koronával olcsóbb árban csinált nagymérvű kötést egy helybeli kereskedő ; Zsibó, Szilágycseh, Hadad vidéke mutatkozó bővebb termését jól értékesítheti.

— Burgonyalisztgyár épül a bábolnai állami ménesbirtokon 150.000 korona költséggel. Az építést még ez évben befejezik.