Gazdák Lapja, 1905. október (4. évfolyam, 38-43. szám)

1905-10-06 / 40. szám

4-ik oldal

GAZDAK LAPJA

október 13.

— Gazdatisztek gyűlése. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek orsz. Egyesülete e hó 5-ről elhalasztott igazgató választmányi ülését október hó 11 -én délután tartotta meg.

— Baromfikiállitás Belgrádiján. A szerb királyi mezőgazdasági egyesület értesítette az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, hogy I. Péter király védnöksége alatt november hó 12- -!6-án országos barom- fikiállitást rendez Belgrádban. A szerb egyesület egyben felkérte az OMGE-t, hogy a kiállítást a magyar baromfitenyésztők körében népszerűsítse. A bejelentési j határidő a kiállításra október 28. Ki lehet állítani élő j baromfit, baromfikonzerveket, gépeket és a baromfitenyésztésnél használatos cikkeket. A kiállításra szánt j tárgyak vám és minden illetékmentesen a szerb királyi mezőgazdasági egyesület címére küldendők Belgrádba.

— Heti lóvásár. A Tatterszall telepén f. hó 11-én tartott heti lóvásárra felhajtottak 319 drb. I., 272 drb, II. oszt., összesen 591 drb. lovat. Elkelt 346 drb. ló.

— Az erdőőri szakvizsgák október 15-én lesznek Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Mármarosszigeten, Kolozsváron, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárod, Pécsett, Szombathelyen, Buda- j pesten. Pozsonyban, Szombathelyen és Kolozsvárott ezúttal vadőri vizsgák is lesznek.

— Chrysanthemum-kiáiiitást rendez az alföldi | mükertészek egylete november hó 11., 12., és 13-án j Szegeden, a belvárosi fiúiskola tornatermében.

— Mezőgazdasági szesztermelök akciója. 1907-ben | lejár a 1899 évi XX. t. ez., az úgynevezett szeszadó | törvény, a mely szabályozza az Ausztriával közös szeszadózási rendszerünket. Ez okból a mezőgazda- sági szesztermelök már legközelebb széleskörű mozgalmat indítanak, hogy az újabb rendezés alkalmával

a mezőgazdasági szesztermelés érdekei kellően megvédessenek. Mozgalmunk első célja az, hogy Ausztriával szemben már most állítsák fel a külön fogyasztási adóvonalat. Kívánják továbbá, hogy a ma még ipari szeszgyárak kezén lévő szeszkontingenst 1908- tól kezdődő 10 év letelte alatt sajátítsák ki s utalják át a mezőgazdaság részére, úgy, hogy ezen kontingens mennyiségből évről-évre több mezőgazdasági szeszgyárat lehessen felállítani az ország különböző vidékein. Szükségesnek tartják továbbá az ipari célokra szolgáló úgynevezett exkontingens szesz nagyobb meny- nyiségben való termelhetése végett a forgalomba hozatal szabadabbá tételét s végül a szesz piac szabá- i lyozása céljából az egész termelés értékesítését felölelő szeszértékesitő központ felállítását. A mozgalom élén a Mezőgazdasági Szesztermelők Egyesülete áll, a melyet törekvéseiben támogatni fognak a gazdatársadalmi szervezetek is. Az egyesület az ősz és tél folyamán több értekezletet tart, egyelőre pedig csatlakozásra hívta fel az összes, mezőgazdasági szeszgyárosokat.

— Helyi érdekű vasutak és a földbirtokosok. Helyi érdekű vasutak mentén földbirtokkal rendelkező gazdákra fontos (határozatot hozott nemrégiben a közigazgatósági bíróság. Egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a helyi érdekű vasutak tartoznak létesíteni, vagy legalább is tűrni mindazt a létesítményt, a melyet vasút vonalukon át való közlekedhe- tés végett a szomszéd birtokosok érdokei szempontjából az illetékes hatóság szükségesnek ítél. Hogy mikor forog fenn szükség, azt a hatóságok nemcsak a terület kisajátításakor, de bármikor később is megállapíthatják. Az illetékes hatóságnak joga van a vasútvonalon át való közlekedés szokásos módjai közül azt megállapítani, a melyet a viszonyokhoz képest a törvényes igényeknek megfelelőnek és szükségesnek tart, tehát magánhasználatra szolgáló iparvasuttal való átjárást is. — A vasúti jog kizárólagosságát a törvény csupán közforgalmú vasúttal szemben részesíti védelemben.

— Juhok kedvezményes szállítása. A zólyomme- gyei gazdasági egylet elhatározta, hogy föliratot intéz a kereskedelmi kormányhoz, hogy tenyésztési célokra szállítandó juhokra nézve kedvezményes díjtétel állapíttassák meg. A zólyomi kezdést már több egyesület hasonló szellemű felirattal támogatta.

— Állami lovak árverése. Az állami ménesintézeti lovak árverezése a Tatterszailban okt. 7-én ért véget. Elkelt 112 drb. lé 150660 korona árban. Az átlagár tehát 1245 komm volt. A legmagasabb árban a kisbéri ménesnek egy lova kelt el 4040 koronáért. A mezőhegyesi ménesből 19 lovat adtak el összesen 247800 koronáért, a kisbériből 33 lovat (14620 koronáért, a bábolnaiból- 26 lovat 20500 koronáért, a fo- garasiból 16 lovat 22400 koronáért. Az eladott iovak túlnyomó nagy része külföldre jutott.

— Gazdasági tudósítók gyűlése. Az állandó gazdasági tudósítók okt. 10-én délután országos értekezletet akartak tartani a Köztelken, miután azonban az értekezlet iránt kellő érdeklődés nem mutatkozott, a megjelentek, akik a tanácskozás elnökévé Rubinéit Gyulát az 0. M. G. E. ügyvezető titkárát választották meg, elhatározták, hogy az országos gyűlést más, alkalmasabb időben tartják meg, a mai értekezleten azonban előkészítik az országos gyűlésen megvitatandó dolgokat. A gazdasági tudósítók első sorban szükségesnek tartják, hogy részükre a közvetlen por- tomentességet adják meg, megfelelő szakközlönyt létesítsenek, a hol céljaikat és eszméiket megvitathatják, kérik továbbá a vasutakon való utazási kedvezményt. Az előadói javaslat rámutat arra a körülményre, hogy a gazdasági tudósítók a legszélesebb néprétegekkel érintkezve, alkalmasak a sociális és gazdasági bajok beható megfigyelésére, e részben fel is ajánlják óhajtásaik ellenszolgáltatásául közreműködésüket.

— Munkásokat keres: 1. Miklóssy József acélgyáros, Pelsiic, külső gazdasági munkára két olyan mezőgazdasági munkás családot, a kik hajlandók Pel- sücön letelepedni, s akiknek gyermekei gyári munkásokká neveltetnének. A családfő télen 1 kor. 30 fillér, nyáron 1 kor. 50 fillér napszámot kap, ezenkívül szoba, konyha, kamarából álló szabad lakást és 100— 120 Q-öl földhasználatot. Több gyermekes családok előnyben részesülnek. 2, Riedii Kálmán birtokos 20 hónapszámos mezei munkást. 3. Román János vállalkozó 100 kubikost, egységár 28 fillér. 4. Steiner Sámuel vállalkozó 100 erdei munkást. 5. Pete István vállalkozó 40 kubikost, egységár 24 fillér. 6. Nidorma- lom csatorna Társulat 300 kubikost, egységár 40—50 fillér. 7. Rábaszabályozási vállalat 150 kubikost, egységár 30—40 fillér. 8. Aradmegyei ármentesitő társulat 40 kubikost, egységár 40 fillér. 9. Rév-Nagybá- ródi h. é. vasút épitő vállalata 100 kubikost, egységár 28—34 fillér. 10. Lovász János vállalkozó 50 kubikost, egységár 30—40 fillér. Azok, kik a felsorolt munkába szerződni vállalkoznak, forduljanak a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához, illetve az ugyanott levő vármegyei törvényhatósági munkásköz veti tőhöz. Minthogy e munkálatokról valamennyi törvényhatósági munkásközvetitő értesítve lett,