Gazdák Lapja, 1905. augusztus (4. évfolyam, 31–34. szám)
1905-08-11 / 32. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA. augusztus 11. szükségünk! Munkára, józan életre, szorgalom, egyszerűség, becsületesség, vallásosság és isteni szeretetre kell a nép gyermekét zsenge korától nevelni, bele oltani a haza, Isten és embertársai iránt tartozó kötelességeket! akkor nincs mit félni a jövőtől, a béke és boldogulás önként fog bekövetkezni, megszűnik a léhaság, a kivándorlás, a socialis kérdés s a békesség foglalandja el helyét a békétlenségnek úgy a keblekben, mint a társadalomban ! Ezt kell megérteni a hivatottaknak, ezt a bölcseknek, akik azt hiszik, hogy a bölcseség kövét feltalálták, azonban nem látják a fát az erdőtől! Rustitus. A talaj előkészítése tarlóba vetett takarmánynövények alá. Az időjárás viszontagságai következtében igen sokszor a gazda kényszerhelyzetbe jut a takarmányt illetőleg. De nemcsak az időjárás, hanem gyakran más külső, a gazdától távol eső tényezők is azzal fenyegetik a gazdákat, hogy az elvetett takarmány nem lesz elegendő. Ilyen viszonyok között arról kell gondoskodni, hogy takarmányhiány elő ne álljon. Ezt bizonyos mértékben elérhetjük, ha az időközi takarmányok termelését beleillesztjük gazdálkodásunk rendszerébe. A szükséges takarmány mennyiségét bizonyos mértékben biztosíthatjuk, kedvező időjárás esetén a tarlóba vetett takarmánynövények termelésével. A tarlóba vetett takarmánynövények sikerülte függ az időjárástól és függ a talaj előkészítésétől is. A talaj előkészítése azonban függ az időjárástól. Ha a tarló szabadulásakor száraz időjárás uralkodik, akkor a tarlót alászántjuk sekélyen és az eső beálltakor középmélyen alászántjuk. Ezután végezzük a vetést, mely után hen- gerezünk. Ha az időjárás kedvező, akkor a tarlót középmélyén leszántjuk, majd megfogasoljuk és ezután a magot azonnal alávetjük. A vetést ez esetben is hengerezés követi. Sok esetben a hengerezés a vetés előtt is kívánatos, a mit a talaj állapota határoz meg. Helyén való lesz a talaj kiszáradásának megakadályozása szempontjából a kereszteket sűrűn összerakni és a keresztközöket azonnal felszántani. A műtrágyák alkalmazásával a vetés fejlődése előmozdítható. A talaj előkészítése a különböző takarmány növények tarlóvetésénél egyforma. Ha műtrágyát alkalmazunk a tarlónövények alá, azt a tarló alászántása alkalmával szórjuk el. A műtrágyák közül a könnyen és gyorsan hatók jönnek figyelembe elsősorban. K. Cukor termelés és cukor fogyasztás. A brüsszeli cukorkonferencia a világ cukorkereskedelme terén uj helyzetet teremtett, s az ottani határozatok általános érdeklődés tárgyát képezik. Hogy ezen határozatok keresztül vitele minő eredménynyel fog járni, azt ma még alig lehet bizonyosan látni, kétséget sem szenved, azonban hogy a cukor-fogyasztás évről-évre emelkedik s még nagyon messze vagyunk azon időponttól, a midőn a fogyasztás tetőpontját eléri. Igaz. hogy a termelés is horribilis módon emelkedik s pi. 1852-höz viszonyítva 1901-ig 2885%-al emelkedett, s az emelkedésnek még elég bő tere vau, azonban a fogyasztásnak is horribilis módon kell még emelkednie. A világ összes cukortermelése ez idő szerint közel száz millió mm. Es pedig termeltetik hatvan millió mm. répacukor és 38 millió mm. nádcukor. Az országonkinti cukorfogyasztás 1901-beu következőleg oszlott meg : fogyasztatott fejenként: Angliában 44.52 kg. Sveiczbau 24.29 kg. Dániában 23.40 kgHollandiában 20.12 kg. Svéd és Norvégiában 17.89 kg. Franciaországban 16.64 kg. Németországban 13.88 kg. Belgiumban 10.73 kg. Ausztria és Magyarországban 8.11 kg. 6 42 kg. 4.55 gg. 3.66 kg. Romániában 3.16 kg. Görögországban 3.41 kg. Szerbiában 3.12 kg. Olaszországban 2.80 kgBulgáriában 2.67 kg. ______ Or oszországban Spanyolországban Törökországban európai átlagként 12.57 kg. Miként ezen kimutatásból kitűnik, Magyarország cukorforgyasztása az európai átlagnak jóval mögötte marad s Anglia fejenkénti cukorfogyasztásának alig egy negyedét szárnyalja túl. A fogyasztásnak tehát minden irányban fokozódni keli, s ha netalán a termelés momentán födözi is a fogyasztást, a túltermelés csak átmeneti jelleggel bir, s az évenként jelentékenyen fokozódó fogyasztás csakhamar és minden bizonynyal túl fogja szárnyalni a termelést. Nem szabad tehát engednünk, nem szabad a répatermeléssel felhagynunk, mert talán momentán nem nyújt elegendő direkt hasznot. A cukorrépatermelésnek nagyobb az indirekt mint a direkt haszna. Miben nyilvánulnak az indirekt hasznok? A cukorrépát termelő gazda kényszeritve van talaját olyan mivelésbeu részesíteni, a minőben küldőiben nem részesítené. Mélyen szánt, porhanyóra müvei, gyakran kapál, a gyomöt erőteljesen irtja. A kellő mennyiségű istálló és műtrágyát épen csak a cukorrépától nem sajnálja. A répatermeléssel változatosságot hoz be gazdaságába, s igy kíméli a talajerőt, mert a répa nem ugyanazon tápláló anyagokat szükségen mint pl. a búza. A jobb megmunkálásnak, az istálló és különösen a műtrágyák bővebb használatának természetes következménye, hogy a cukorrépa után vetett növény is jobban fog diszieni, nagyobb terméshozamot ad, hogy az egész gazdaság termőképessége évről-évre fokozódik. Osmerek gazdaságokat, a melyekben 30 óv óta termelnek cukorrépát, s a termésátlagok fokozódása A t. gazdálkodók szives figyelmükbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszereltem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalom- ——í.u í-j-i-.i - ~ ------- * ~ ~ — - fűszer- és csemege-üzlet Szatmár, Deák-tér 17. sz. mai együtt fedezhető a szükséglet. B. j (11/ j « fi C D I lí 7 Q F P pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel l- U ¥ . ti o. L. íl J u L. L. i Boli.á'ty aaiasg gyári ».agy raktár!
