Gazdák Lapja, 1905. augusztus (4. évfolyam, 31–34. szám)
1905-08-11 / 32. szám
augusztus 11. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal még ma sem szűnt. meg. A cukorrépa termelésnek közgazdasági haszna is jelentékeny. Milliókat űzetünk ki már ina is a munkás kéznek, a törekvésünk pedig csak az lehet, hogy a jövőben még nagyobb összegeket fizethessünk ki, mert ha a népnek ezen keresetforrása is hirtelen bedugulna, a legnagyobb kalamitá- soknak nézhetnénk elébe. A cukorrépa termelés mérve szoros összefüggésben van a műtrágyagyárak létezésével. melyek produktumainak legnagyobb részét a répatermelők használjak fel. Ezek is ezer és ezer embernek adnak kenyeret s nagy tőkéket gyümölcsöz- tetnek. Hasonlókig megkönnyítik a gépgyárak létezését, mert folytonosan újabb és újabb gépeket igényel, s a vasútnak teheráru forgalma terén is igen jelentékeny tényező. Be kel! látnunk tehát, hogy a répatermelés egy igen fontos közgazdasagi ág, s minden gazdának arra kellene törekednie, hogy gazdaságának legalább csekély területén cukorrépát termeljen. K. B. Irodalom. — Angol könyv magyarországról. A londoni Macmillan cég kiadásában egy, az angol sajtóban rokonszenvesen méltatott angol könyv jelent meg Magyarország mezőgazdaságáról. Az utód zászlóhajtása ez Darányi, az előd előtt. Szerzője : György Endre, ki még londoni szaktudósitó korában irta a könyvet, alapul azok az adatok szolgálván erre, melyek Darányinak hét éves miniszteri működéséről szóló könyvben vannak ; György Endre előszavában a modern politika és szociológia egyik legizgatóbb kérdéséről, az állami beavatkozás problémájáról ir, a melyben a Stuárt Miil felállította laisser faire elv hirének vallja magát s ez az előszó az angol sajtóban élénk visszhangot keltett, de a doktrinér szabadelvüség túlzásait elkerüli és azt mondja, hogy a kérdés minden adott esetben a célszerűségi szempontok szerint döntendő el. Az angol nép előtt az egyéni függetlenség és az elhatározás szabadsága nagy becsben áll és mégis az Írországi földtörvény — a mint György arra találóan rámutat, -— a legerősebb beavatkozás a magántulajdonba. Minden egyes kor oly irányú törvényeket alkot, a minőt az akkori szükség megkíván. Az adott esetek szerint elbírálandó célszerűségi szempontok fölé György Endre mégis egy magasabb alapelvet állít: az állami beavatkozás csak akkor indokolt és helyeselhető, ha az távol áil attól, hogy az egyesek tevékenységét és munkakedvét elnyomja és alkalmas arra, hogy a polgárok önálló gazdasági működését fokozza és erősítse uj cél kitűzése és ismeretlen eljárási módok meghonosítása által. Az állami beavatkozásnak mindenekfeleri oktatónak kell lenni, ami a gazdaközönség szakértelmét fejleszti, azt öntevékenységre serkenti, szövetkezésre segíti, hogy igy megerősödve, a benne rejlő gazdasági erőket kifejthesse. György ezek után a magyar földmivelésügyi kormányzók szélesen kivágott munkaterületét ismerteti sok avatottsággal és hazafias melegséggel. Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon cim alatt az 1904. évi adatok összeállításával most tizenegyedszer adta ki a fölóm.-ügyi miniszter vaskos kötetét, mely a gazdasági tudósitók adatai nyomán állíttatott össze. E kiadvány igy a mezőgazdasági munkabérek megismerésére ismét értékes adatgyűjteményt visz a nyilvánosság elé. A most nyújtott anyag az 1903-ik évi mezőgazdasági munkabérekről múlt évben kiadott munkában követett rendszer szerint állíttatott össze s dolgoztatott fel a fóldm. minisztérium statisztikai ügyosztálya által. Ezúttal azonban az adatok oly csoportosításban állíttattak egybe, hogy azokból a munkabérek változása is összehasonlitólag kivilágolhassék, amiből aztán kitűnik, hogy a munkabérek különösen az !902-ik év óta országszerte jelentékenyen emelkedtek. A munka különben a múlt évihez hasonlóan 5 főrészből áil: Az I. rész a szokásos napszámbéreket évszakok és munkanemek szerint vármegyénket és járásonkint tárgyalja. Az évszaki napszámbérek vármegyei átlagai mellett összehasonlítás céljából párhuzamosan fel vannak tüntetve a közvetlenül megelőző évi hasonló adatok. A munkaadók által a napszámosoknak nyújtott élelmezési cikkek felsorolása helyett a napi élelmezés értéke lett feltüntetve, melyeknek magasabb, vagy alacsonyabb összege mondja meg : hol él jobban és hol rosszabbul a munkás. E mellett még arra is alkalmasak a számbeli adatok, hogy egyes kisebb vagy nagyobb s egymástól távolabb eső vidékek élelmezési viszonyairól összehasonlítást nyújtsanak. A napszámbérekrül szóló ezen I. rész adatainak vizsgálása alkalmával tapasztalható, hogy az élelmezés néíkiiii napszámbér nem mindenütt egyezik az élelmezés melletti napszámnak és az élelmezés értékének összegével. Ennek oka az, hogy a két napszám közötti különbség csupán csak azt mutatja, hogy a munkaadó mennyire becsüli saját szempontjából az általa adott élelmezést, nem pedig azt, hogy mi annak tényleges értéke, mennyit ér tehát az a napszámos szempontjából, vagyis, ha a napszámos maga szerezné be ugyanazon élelmezést, mibe kerülne az neki ? A munka II. része a kettős igásfogat napi keresetét tünteti fel napszámokban. Minthogy a ló- és ökörfogat napi keresete a legtöbb helyen lényegesen különbözik egymástól s a gazdaságban egyes helyeken kizárólag lófogatot, más helyen pedig csaknem kizárólag ökörfogatot alkalmaznak, célszerűnek, sőt szükségesnek mutatkozott ezúttal is a ló- és ökörfogat szétválasztása. A III. részben a szakmány-munkabérek két legfőbb és legeltérőbb alakja t. i. a részért és a pénzért vállalt munka van külön-küiön tárgyalva. E rész, mely a legfontosabb mezőgazdasági munkáknál fizetett munkabérek részletes adatait tartalmazza, a munka nagyobb felét foglalja el, az egyes vidékeken fennálló különleges bérviszonyokba nyújtva betekintést. A IV. rész a mezőgazdasági munkások évi keresetét s a gazdasági cselédek bérét és illetményeit tünteti fel A nős és nőtlen férfi cselédek bére és illetményének adatain kívül a női cselédek bérének adataira is kiterjeszkedik, minthogy ezek nélkül a gazdasági cselédviszonyokról csak hiányos áttekintést nyertünk volna. Az V. rész a tuiajdonképeni munkaviszonyokról, a munkások számának elégséges, vagy elégtelen voltáról, a munkásvándorlásról, s a munkamennyiségről nyújt rövid tájékoztatást. A részes aratók illetményeit s a gazdasági cselédek bérét és illetményeit feltüntető táblázatok kivételével mindezen adatok lehetőleg vármegyénkint és járásonkint vannak részletezve. A jelzett adatok
