Gazdák Lapja, 1905. augusztus (4. évfolyam, 31–34. szám)
1905-08-11 / 32. szám
V!. évfolyam. Szatmár 1905. augusztus 11. 32-ik szám. GAZDAKLAPJA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. * *- s Q: Y A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKK. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYEÍJf MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. t-4 /yElőfizetési ára egész évre 6 korona. j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verböci-utca 5. sz„ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegyei ! hoV!' ugy a laP szellemi részét illető közlemények, mint a megren- Lóverseny Egylet tagai díjmentesen kapáik. delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetek át. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám „Népneveíés.“ Nagyot fordult a világ az utolsó ötven év alatt! Fordult pedig akkorát, hogy mire vissza tért kiindulási pontjához, nem ismer többé magára ! Igaz, hogy a haladás a természet törvénye, — de ez csak akkor lesz üdvös, ha a haladás a múltat és jövőt láncolatos összefüggéssel köti össze, és káros, pusztitó hatású akkor, mikor a világ nagyobbat halad, mint a természet törvénye megköveteli. Éppen ezért a haladás történhetik előre is, meg hátra is! A hatvanas években valaki elkiáltotta a népnevelési. Azóta folytonosan ezen nyargalunk és neveljük a népet, tölcsérrel öntjük a tudományt a nebulók vastag fejébe, s visszük őket hajuknál fogva a boldogulás felé, nem törődve vele, hogy akarnak-e, vagy sem üd- vözülni. ^ Megtanítjuk irni, olvasni, megismertetjük a néppel az előtte ismeretlen régiókat, amivel kivetkozíetjük egyszerűségéből, ismeretlen vágyakat élesztünk benne, hogy boldoggá — azaz hogy igényeit neveljük s ez által elégedetlenné tegyük, etetjük vele a tudományt, akár csak a lóval az abrakot, s mindenképpen tudományos embert igyekszünk belőle faragni, azonban számolni, és pedig helyesen számolni az emberi kötelességekkel, okosan számolni a körülményekkel s az élet követelményeivel, más szóval cél és öntudatosan hivatásának betöltésére serkenteni, hogy ez által atyai örökét, a szent hazai földet miként kell megtartani, művelni, gyarapítani — arra már nem tanítjuk — mert hát magunk se tudjuk ! Ennek azután a természetes következménye az, hogy a nép a földmives gyermeke a szentirás helyett olvassa a sociális tanokat érdeklődni kezd a hírlapok iránt, kibetüzi a biinügyi rovatokat, kezd tudákos lenni, mindinkább elszokik a nehéz munkától, megismervén a kényelmet, lassanként környezetében változást hoz be, a karospad, a tányérszék és tulipántos láda előbb a padlásra, aztán apránként a „spór“-ba kerül, hogy helyét bőr- diván, a sifonér és nádszék foglalja el; majd előveszi irás tudományát, hogy ezt váltó aláírásra használja, s miután ekként ennek pénzügyi oldalával is megismerkedett : azt csakhamar ki is meríti, s igy akarva nem akarva a tönk szélére jut. S váljon az ily egyén bir-e annyi erővel, hogy belássa botlását s újra vissza térjen a munkához, mely őt ismét emberré, s a társadalom hasznos tagjává tenné ? éppen nem t nem pedig, mert az ily egyén mindjárt a máséra veti szemét, be áll népszónoknak, s hirdeti a társadalmi s vagyoni külömbözetek igazságtalanságát, földosztóvá válik, magát socilis- tának vallja s ellensége lesz a jog és társadalmi rendnek! Kell igenis a népet nevelni és pedig még inkább mint valaha! azonban ezen nevelés ne legyen tudományos, hanem okszerű és célirányos ! Munkás kezekre és hazafias lélekre van A fi7a+márvármpcrvpi Ta Lra r a nyáli foiyamán a második áruraktárát feiépiO Z d Lili CXI Veti I I IC&yei l Cl l\d l Cl\|JCI IZlCtl tette es így mar hatvanezer metermazsa termenyberaktározási hely áll a közönség rendelkezésére. Az eddigi méltányos dijak továbbra is érvényben maradnak; a beraktározott áruk 3/4-rész értékéig 6°/o-os kamat mellett előleg kölcsön vehető. Váltó-, vagy jelzálogos kölcsönök méltányos kamatozás mellett kaphatók; 247 takarék betétet kamatozásra e^ fogad 26—16
