Gazdák Lapja, 1905. július (4. évfolyam, 27–30. szám)
1905-07-14 / 28. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. julius 14. E rendelet minden esetre örvendetes haladás, mert amellett, hogy a gazdasági képzettség, rátermettség elbirálására a legilletékesebb tényező jogosultságát ismeri el, amellett biztosítékot szolgáltat arra nézve is, hogy oly peres ügyekben, melyekre a gazdasági szakvélemény bir döntő szereppel, a szakértők járatlansága következtében adott helytelen vélemények alapján meghozandó téves ítéleteknek a lehetőségig eleje lesz véve. Mindenek fölött pedig nagy honderűvel bir e rendelet különösen abból a szempontból, hogy ezzel is egy elismerését látja a közvélemény dokumentálva a gazdasági szakismeret specialitásának s segít eloszlatni azt a, különösen bizonyos szakkörökben elterjedt bal véleményt, hogy a gazdasági szakismeret iskola nélkül, tisztán némi gyakorlat által is elsajátítható, pedig e vélemény helytelenségére épp azért keli súlyt fektetnünk, mert ez a vélemény oka s elősegitője marad minden fejlődéstől irtózó gazdálkodási rendszerünknek, ami pedig nemzeti gyarapodásunk kerékkötője. El kell jönni az időnek, amely elismeri a gazdasági ismeretek nehézségét, sokoldalúságát, fontosságát, s be fogja látni, hogy helyes gazdálkodás csak hosszú tanulás, nagyon sok oldalú elméleti ismerettel párosult óriási küzdelemmel, sok idő alatt szerzett nagy élettapasztalattal osz- szekötott gyakorlat mellett várható. Az ampelológiai intézet bemutatása. A szőlőbetegségek tanulmányozására s azok orvosszereinek kutatására, a felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam céljaira nagyszabású intézet épült a budai részeken a debrői utón. Ez az intézet kiegészítő részét képezi azoknak a modern mezőgazdasági kisér- letügyi intézményeknek, a melyek Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére jöttek létre s a maga nemében úgy célszerűség, mint felszerelés tekintetében páratlanul áll az egész kontinensen. Az uj intézetnek múlt hó 21-én volt az első de- . butje. A bécsi nemzetközi botanikai kongresszus tagjai jöttek el azt Istvánffi Gyula igazgató meghívására megtekinteni. Ez a bemutató volt egyszersmind a megnyitó ünnepe az ampelológiai intézetnek, a mely különben már évek óta beható munkásságot fejt ki a szőlészeti és borászati tudományok terén. Az uj intézet egy középponti főépületből s négy hatalmas pavillonból, gép és üvegházból áll, kiegészítő részét képezi a mintegy 2 holdas szellővel beültetett terület. A főépületben vannak elhelyezve az igazgatósági helyiségek, a könyvtár, a különböző gyűjtemények helyiségei, a felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam céljaira szolgáló tantermek. Az első pavilion biológiai vizsgálódások céljaira szolgái. A szőlő fejlődésére, a különböző szőlőbetegségekre vonatkozó vizsgálatok folynak itt. Ennek a résznek kiegészítője egy nagyszabású üvegház, a mely az év minden részében produkál virágzó, termő sőt szüret képes szőlőtőkéket. A vegytani pavilion gazdag berendezésével s praktikus beosztásával tűnik ki. Külön osztálya van a szerves, külön a szervetlen kémiának. Itt végzik a különböző borvizsgálatokat, a bőrbetegségek okainak kutatását stb. A magyar bortermelés szempontjából legnagyobb jelentősége van az erjedéstani osztálynak. Ez is kitűnik célszerű berendezésével s ezúttal is nagyszabású kísérletek folynak ott a különböző borélesztők borvidékeknek megfelelő typusának előállítására. Eddig mintegy 70 fajtát produkált az intézetnek ez az osztálya, a mely egyúttal gyümölcs konzerváló szerek kipróbálásával, ecetágyak vizsgálatával is foglalkozik s e téren már is szép eredményeket ért el. A negyedik pavilion végül a gyakorlati szőlészet céljaira szolgál s berendezése jórészben most van folyamatban. A bemutatóra jött külföldi vendégek a Középponti Városházától külön villamos kocsikon jöttek a fogaskerekű vasutig. A külföldi hasonló intézetek igazgatói már előtte való napon behatóan megtekintették az intézetet. A botanikai kongresszus tagjait az intézet tisztikara fogadta Istvánffi Gyula dr. igazgatóval élén, aki francia nyelven üdvözölte a vendégeket. Ez után az egyes osztályvezetők kalauzolása mellett apróra megtekintették az intézet minden egyes helyiségét. A szemle körülbelül 2 órát vett igénybe s a külföldi vendégek lépten nyomon kifejezték elismerésüket az intézet célszerű és gazdag berendezése fölött. Végül a szemle végén borkóstoló volt, a mikor is a különböző borvibékek fajborait mutatták be a külföldieknek, akik számos, az intézet igazgatójára és tisztviselőire mondott felköszöntőben róták le köszönetüket a szives kalauzolásért s a tanulságos látnivalókért A cigánykérdés és a gazdák. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület még a nyári szünet elölt behatóan foglalkozott a cigánykérdéssel. Az egyesületben lefolyt tanácskozások alkalmával az az általános nézet domborodott ki, hogy elérkezett a legfőbb ideje a vándor cigányügy rendezésének, ezért az 0. M. G. E. a legmesszebb menő mozgalmat indítja, hogy a cigányügy jelenlegi állását és a közgazdaságra, a közvagyonosodásra és közbiztonságra való káros befolyását megismerje, a rendezés sürgős és rendkívül szükséges voltát belássa és ennek érdekében befolyását a községek, városok és törvény- hatóságoknál oly módon érvényesítse, hogy az egész társadalom megmozduljon és a cigánykérdés megoldását a hivatott hataimi tényezőknél erélyesen szorgalmazza. Az 0. M. G. E. ez állásfoglalása alapján most ez irányban felhívást intéz valamennyi törvényhatósághoz és a szövetkezett gazdasági egyesületekhez. Raffia 100 kg. iOO kor. rézgálic (kékkő) 100 kg. 64 korona, úgyszintén különféle arukat a leg- i fj 1/ j ti p c p I fí 7 Q F P fűszer- és csemege-üzlete olcsóbb napi árak meliett ajáni *- U ■ i n u t. n J U c. O £. r Szatmár, Deák-tér 17. szám.
