Gazdák Lapja, 1905. július (4. évfolyam, 27–30. szám)

1905-07-21 / 29. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA julius 21. lyes törvényes intézkedést, mely idejekorán megszabadítsa népünket a fojtogató áramlattól. Gazdasági viszonyaink szomorúak, népünk teljesen elgyengült, különösen az a határszéli nép, melynek nyakára e bevándorló tömeg első sorban veti a hurkot. A gyenge ellenálló ké­pessége még csekélyebb ; ha e bevándorló nép ártalmas lehet, fojtogató munkája leginkább ezen az elerőtlenedett népen vesz erőt. Pedig nekünk minden emberünkre szükségünk van. Minden ember drága, akit megmenthetünk ! Ne késsünk tehát a segítő akcióval, álljunk ellen ennek az inváziónak, még mielőtt a hur­kot egészen a nyakunkba veti! Gazda gyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 15-én d. e. 11 órakor Szatináron, a városháza tanács­termében igazgató választmányi ülést tartott, melyen jelenvoltak Domahidy Sándor elnök, Péterffy Imre, Szent-Ivány Zoltán, Szerdahelyi Ágoston ig. vál. tagok és Poszvék Nándor titkár. Az elnök megnyitván az ülést, a felolvasott jegy­zőkönyv ellen megjegyzés nem tétetvén, azt hitele­sítette. Elhatározta az ülés, hogy Szatmáron lópatkolási tanfolyamot rendez s annak felsőbb támogatását kéri. A csikólegelőn kis gazdák által elhelyezett 131 db. csikó után 1310 kor. kilátásba helyezet államse­gély kiutalását kérte az ülés. Az „Agraria“ gépforgalmi társaság által lekül­dött eke kipróbálását d. u. 3 órakor eszközük. Titkárnak az ülés 4 heti szabadságot engedélyez. Szent-Ivány Zoltán műtrágya kedvezményes be­szerzésére hívja föl az ülés figyelmét, úgyszintén a tűz oltására kiváló eredményűnek mutatkozó miui- moxra. Az ülés megbízza a titkárt, hogy mindkét iramban részletes tájékozást szerzendő, a cégekkel lépjen érintkezésbe. Tagok sorából elhalálozás folytán töröltetik Sza­muely Barna r. t. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, elnök az ülést berekeszti. A kukorica gyökértetü. Bér. Kovács Béla ur nevetlenfalui birtokán a sárguló tengeri gyökerén a szőlő phylloxerájához ha­sonló nagy számú gyökértetüt talált, mely nagy fol­tokban lép fel s a tengerit fejlődésében nagyon gátolja. Minthogy tudomásunkra jutott, hogy a makacs szárazság alatt e gyökértetü a kukoricán többfele is nagy számban fellépett, ennélfogva célszerűnek látjuk Emich Gusztáv ur, a földművelésügyi minisztérium ál­tal kiadott „A mező és kertgazdaságra káros rovarok“ cimü könyvéből az erre vonatkozó ismertetést egész terjedelmében közölni : Pemphigus Zea e-M a y d i s D uf o u r, a kukorica Gyökértetü, (die mais- Wur­zellaus,) A levéltetvekhez tartozó Pemphigina alcsa- lád egész életfolyamata még csak hiányosan ismeretes. Az egyes fajoknál tett észleletek szerint vannak olya­nok, melyek gubacsokban élnek, mások a növényeken szabadon s a gyökereken is élnek, mig mások ismét egyik növényfaj gyökerein és más évszakban más nö­vényen szabadon vagy gubacsban is élősködnek. Kü­lönben igen valószínű, hogy az élet és szaporodási fo­lyamatuk a phvlloxera vastatrix-éhoz igen hasonló. A Pemphigus-nem jellege, hogy a szárnyatlanok teste zömök s a középen legszélesebb ; a csápok rövi­dek ; a lábak vékonyak s elég hosszúak; a mézcsö­vek hiányzanak. Az egész test igen vékonyan, fehére­sen bolyhos felületet mutat. A szárnyas alakoknál a csápok és lábak még zö- mökebbek. Az átlátszó mellső szárnyakon négy harán- tos ér találtatik, melyek közül a szárnyjegy mellett eredő 3-dik ér egyszerű és nem villás ; a hátsó szár­nyakon egy hosszában és két rézsut-harántosan futó ér. A fiatal korukban igen kicsiny tetők eleinte lialo- vány rózsaszínűek. Teljesen kinőve kékes-lila szinüekké válnak s 2 mm. testhoszszal bírnak. Egy tengeriszár gyökerein többnyire több száz tetü van együtt. Életmód. Ezen apró gyökértetü szárnyatlan alakját már 1835-ben Dufour és Bonafous francia tu­dósok ismertették, mint hazájuk délibb vidékein, a ten­geri gyökér-koronáján szívó élösdit. Újabb időben Dr. Pribyl Lee észlelte ezen kártékony rovart legelőször Ruperthofban, Krainban, és kutatásait 1877-ben Karintia, Stiria és hazánk dél-nyugoti megyéiben több száz ten­geri-földön folytatva, azon meggyőződésre jutott, hogy a tengeri-termések, különösen szárazabb időjárás mel­lett, ezen rovar által nagy mérvben szenvednek. Az élősdi tetü a földszine alatt nehány centimé­ternyi mélységben a tengeri gyökér-koronája szögle­teiben tartózkodik, hol hosszú szípcsőrét a gyenge gyökerekbe eresztve, a nedvet szívja. Számos és apró ivadékja az anyaállat mellett tanyázik s hasonló mó­don táplálkozik. A növénynedv szívása által eleinte a levelek sárgásán megfakulnak, később az egész nö­vekedés hátra marad, a virágzás hiányos és a csövek vagy épenséggel nem fejlődnek, vagy csakis elsatnyui- tan mutatkoznak, sőt igen gyakran még ezek sem tudnak megérni, mert a növény teljesen elhal. Dr. Pribyl nézete szerint ezen gyökértetü nagyobb mérvű elterjedése az oly fontos tengeri termelésre valóban rendkívül veszedelmessé válhatna. Az osztrák földművelési ministerium ez indokból Dr. Rösler kloster- neuburgi tanárt e kártékony rovar életfolyamatának tü­zetes tanulmányozásával bízta meg. Miután az utóbbi években ezen élősdi kártékony fellépéséről hazánk alföldi, tengeri termő vidékein is, nevezetesen Csanád- és Aradmegyékben panaszkodtak, az országos phvlloxera kísérleti állomás főnöke és m. akad. tag, dr. Horváth Géza ur, ezen rovar részben ismeretlen életmódját tüzetes tanulmánya tárgyává tette és azt teljesen kiderítette. Ugyanis két éven át folytatott észlelései szerint arról győződött meg, hogy a tengeri gyökerein élősködő szárnyatlan kukorica-gyökértetük egy kis hangyafajjal, a Lasius flavus nevűvel, barátságosan együtt élnek, s hogy ez utóbbiaknak a talajban levő kicsi, de számos aknái a föld . alatt kifejlődött szüznemző, szárnyas nős­Raffia 100 kg. 100 kor. rézgálic (kékkő) 100 kg 64 korona, úgyszintén különféle árukat a leg- i fi y i ij n r p | fi 7 O r p fűszer- és csemege-üzlete olcsóbb napi árak mellett ajánl *» U w » n U u n J U í. O t, r Szatmár, Deák-tér 17. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents