Gazdák Lapja, 1905. július (4. évfolyam, 27–30. szám)

1905-07-21 / 29. szám

GAZDÁK LAPJA

3-ik oldal.

tényeknek, vagyis nympháknak módot nyújtanak a föld színére juthatni. Ezen himnélküli, szárnyas nőstények szeptember—októberben a szilfák törzseire repülnek s ott csekély számban a mindkét ivaru nemzedéküket fakéreg közé helyezik eí. Ezen him- és nőstényrovar- kák ugyanott négyszeri vedlés után párosodnak. A termékenyített nőstény fakéreg közé rejtőzik és egyetlen téli petéjét oda lerakván, azt még halála után is elszáradt bőrével eltakarja. Dr. Horváth más rokon fajok életmódjának analógiájára támaszkodva, azon meggyőződésre jutott, hogy a tavaszszal a téli petéből fejlődő, szüznemző apró tetű a szilva levelein gubókat okoz és a Tetranecura ulmi Deg. nevűvel azonos. Továbbá, hogy az ivadékok szárnyas nymphákká fejlődve, a tengeri gyökértövén a szárnytalan szűznemző és föld alatt tenyésző kukoricagyökértetveknek gyarmatait alapítják, azonban ezeket kizárólagosan nemcsak a kukorica gyökerein, de más fűfélék (Sorghum, Pani- cum, Poa) gyökérzetén is létesítik.

Dr. Horváth ur azon nézetben van, hogy a ku- korica-gyökértetü eddigi fellépése még nem aggályos, de azért ezen rovarok fellépése mindenesetre figyelemmel kísérendő továbbra is.

Irtása iránt mitsem javasolhatni, mig az élősdi kártételeiről teljesen megbízható megfigyelésekkel nem bírunk.

Irodalom.

Fekete Lajos, Selmecbányái m. kir. föerdutaná- csos, főiskolai tanár „népszerű erdőszeti növénytan beszélgetésekben“ cimü müvének III-ik füzete most jelent meg az „Országos Erdészeti Egyesület“ kiadásában. A munka népszerű nyelvezetben sajátszerü beszélgető modorban van megírva, ami nemcsak egyszerűbb emberek számára érthetővé, de egyúttal élvezetesebbé is teszi.

Hasznos tudnivalók.

Mikor kell a télire való szőlőt szedni ? A téli eltartásra való szőlőt pár nappal a teljes érés előtt szedjük le, mert igy a bogyók héja tartósabb szokott lenni. A szedést csakis száraz, napos, meleg időben végezzük, nagyon vigyázva arra, hogy mindig nyelénél fogván a fürtöt, a bogyókat védő hamvas viaszréteg le ne dörzsölődhessen. Szedés közben a fürtöket gondosan átvizsgáljuk, a hibás bogyókat hegyes kis ollóval kicsipegetjük, sőt az épeket is anyira megritkit- juk, hogy a bogyók ne érinthessék egymást. Ezután 80—100 centiméter raffia- vagy pamutfonál 2 végét csomóra kötjük, közepén kétrét fogjuk s az igy támadt hurokba egy-egy fürt szőlőt helyezünk, miáltal a pepecselő kötözés fölöslegessé válik. Bp.

Hírek.

— Ekepróba. Az „Agraria“ gépforgalmi részvénytársaság felkérte a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy az osztrák államvasutak resicai gépgyárából kikerült ekéjét kipróbálva, mondjon az iránt véleményt, hogy a helyi viszonyok közt megfe- lel-é ez az eke.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 15-én délután Szatmáron, Haraszthy Bélának a méntelep melletti tanyáján állította szántásba az ekét s e körülményt nyilvánosságra hozta és fel hívta rá az érdeklődők figyelmét.

Többen meg is jelentek ott s megfigyelték munkájában az ekét, mely némi változásokkal a Sack rendszernek felei meg, azonban alacsonyabb kormányvasa csak sekélyebb szántásra képesíti, igy inkább kis gazda kezébe való. Előnye természetesen árától függ, amit azonban a gyár idáig nem közölt s igy ez irányban még nem nyilatkozhatunk.

— Méhészeti szakosztályunk f. hó 15-én Szatmáron, a városháza tenácstermében d. e. 9 órakor értekezletet tartott, melyre Forgách Lajos szaktanár is megjelent. Jelenvoltak még Brázay Kálmán szakosztályi alelnök, Poszvék Nándor gazd. egyl. titkár, Papp Sándor szakosztályi jegyző, Giilyén József és Juhász Pál szakosztályi tagok. Pataki Béla szakosztályi előadó Írásban mentette ki magát.

Az értekezlet tárgyát a szakosztálynak a múlt évben minta méhes felállítására a minisztériumtól kért segély ügye képezte. Az értekezlet elhatározta, hogy a minta méhest a Szatmármegyei Gazdasági Egylet amerikai szöllőtelepén állítja fel, kezelésével pedig Makovics Sándor telep kezelőt bizza meg, ki e végből a gödöllői méhészeti tanfolyam hallgatására kötelezi magát. Az értekezleten részt vettek ebéd után Giilyén József méhesét, majd a Sz. G. E. szőlőtelepét tekintették meg.

—A szatmárhegyi fogyasztási szövetkezet f. hó 16-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek főtárgya az alapszabályok módosítása volt.

— Erdöégés. Károlyi Lajos gróf örököseinek a Szatmárhegy szomszédságában levő mintegy 500 hold terjedelmű erdőségét nagy veszély fenyegette, ameny- nyiben e hó 17-én a délutáni órákban kigyuiadt és pár kilométer távolságú területen égett, veszélylyel fenyegetve a Szatmár város tulajdonát képező Cser-erdőt is. A tíiz a learatott terményekben, melyek a pusztán keresztekben feküsznek, nagy kárt tett, amennyiben körülbelül 500 kereszt búzát pusztított el pár óra alatt,

— Birtokváltozás. Fogarassy Zsigmond csepei nagybirtokos, a halmi kerület orsz. képviselője, eladta a Hessenstein-féle turterebesi birtokát 1.300.000 koronáért, ő pedig megvette Budapesten a Sziberman örökösöktől a csömöri-utón levő gyönyörű villát százhatvanezer koronáért.

— Villámcsapás. Erdőszádán nagy vihar dühöngött f. hó 12-én délután. A villám is leütött és egy szekér szénát gyújtott fel, mely épen a csűr közelében állott. Meggyuladt a csűr is a szomszédos óllal együtt és teljesen leégett. Emberben és állatban nem esett kár.

— A tej és tejtermékek ellenőrzése. A mezőgazdasági termények és termékek hamisításáról szóló törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri rendelet értelmében a tej és tejtermékek ellenőrzése az első fokú közigazgatási hatóságok feladatát képezi. Miután ezeknek a legtöbbször nincs meg a kellő gyakorlatuk és tájékozottságuk a visszaélések és hamisítások felismerésében, a földmivelésügyi miniszter ez okból a törvényhatóságokhoz legutóbb kibocsátott rendeletében kijelenti, hogy jövőben az országos tej- gazdasági felügyelőség közegeit is megbízta a tej és tejtermékek ellenőrzésével, akik a tejvizsgálatok eszközlése végett esetről esetre kiszállnak egyes helyeken. Ezek részére kéri a miniszter a törvényhatóságok támogatását.