Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)
1905-05-12 / 19. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA májas 12 mel tejet, a szatmári piac fogyasztását meg min- ! dig nem vagyunk képesek fedezni. Előbb cukorgyárat állítani nyersanyag hiányában nem tudtunk, az évek óta vajúdó kender gyárunk ügye még mindig nem lett megoldható, mert kelló mennyiségű nyersanyagot biztosítani még mindig nem tudunk; újabban cikória feldolgozásra van ajánlkozónk, csak nyersanyagot termeljünk neki. E példák, is illusztrálják, hogy mennyire célttévesztett politika a feldolgozást s nem első sorban a nyersanyag termelést forsirozni, s menynyire hibás politika minden eszközt a gyár ipar emelése érdekében használni fel. Mert, hogy gazdasági haladásunk eszközeinek túlnyomó részét a gyáripar és ezzel kapcsolatban a kereskedelem emészti fel, azt talán bizonyítani alig kell. Ezeknek van törvényileg biztosított alapon nyugvó kereskedelmi és iparkamaráik, melyek érdekükben széleskörű hatáskörrel bírnak, s nagy államkedvezményekkel rendelkeznek, mig a mezőgazdaság fejlesztésére, rendelkezésre álló egyetlen, tisztán társadalmi alapon álló szervezetek, a gazdasági egyesületek, a legprimitívebb kedvezményekből is ki vannak zárva, anyagi eszközök, s igy megfelelő szervezet hiányában számottevő eredményt a legnagyobb erőmegfeszités- sel sem képesek elérni. Annyira mostoha gyermekei ez intézmények az államnak, hogy porto- mentes levelezésre, mozgó orgánumai arra a kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolványra nincsenek jogosítva, amelyekkel bárminő állami hivatalnok egész családja élhet. Mert azt az évenkénti 1000 korona támogatást, mit szer- vezetén#k fentartására egy egy vármegyei gazdasági egylet kap, azt komoly segélynek venni az óriási feladatok mellett utóvégre sem lehet. ______TÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta: W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. IV. FEJEZET. Munka-felosztás. 25. Hogy áll elő a munkafelosztás. Mikor valamely munkába több ember fog belé, rendesen úgy tapasztaljuk, mindenik egv-egy részét vá- : lasztja a munkának, a többit társainak engedi át. Az emberek lassanként belé törődnek a különböző foglalkozásokba, úgy, hogy az egy helyen végzett egész j munka megoszlik sok foglalkozás vagy munka-erő közt. Ez a munkafelosztás megvan minden polgárosult | Ha összehasonlítjuk a földművelésügyi tárca budgetjét a kereskedelem és ipari tárcáéval, óriási különbséget látunk utóbbi javára, s hogy mily kevés az, ami ma földművelésünk fejlesztésére fordittatik, látjuk, ha meggondoljuk, hogy ez összegnek is nagyrósze tulajdonképpen ipari célra lesz fordítva. Hisz az ipari szövetkezetek, szövetkezeti utón létesülő kendergyárak, házi ipari tanfolyamok stb. stb. is mind a földművelésügyi tárca terhét képezik. Nos tehát, ha önálló vámterületet akarunk, s ezzel hazánk lakosságának ma földműveléssel foglalkozó legmagyarabb 3/t részét elpusztítani nem akarjuk, tessék a gyáripar kizárólagos támogatása helyett első sorban a gazdasági termelés gyökeres átalakítására óriási gondot és munkát fordítani, ezek számára megfelelő szervezeteket alkotni és főként az átalakulásra szükséges ösz- szegeket első sorban erre biztosítani. Azt hisszük, ha a gyáripar szubvencióját olyan ipari nyersanyagok termelésének fellendítésére fordítottuk volna, melyeket import utján fedezünk, s melyekből készített cikkeinket is külföldről szállítjuk, bizonyára nem csak földművelésünket tereltük volna helyesebb, s a mostani válságos időkre való tekintettel megnyugtatóbb irányba, de gyáriparunk is fejlettebb, főként pedig egészségesebb alapon állana. A szövetkezetek jövője. [G.] Azt is mondhatnám : az agrárizmus jövője, mert liiszen e kettő ma már oly szoros kapcsolatba jutott egymással, — tudatos munka vagy talán a dolog természete szerint, egyre megy, — hogy ha szövetkezetekről szólunk, az agrárizmusra gondolunk, nemcsak mi, hanem még inkább a merkantilisták; vi- --------------------------------------------------—— or szágban és kisebb-nagyobb mértékben minden társadalmi állapotban, amely nem egészen műveletlen. Minden faluban van mészáros, sütő, kovács és ács. Még az egyes családokban is van munkafelosztás: a gazda szánt és fát vág; a felesége a házat gondozza, fon és sző ; a fiuk vadásznak, vagy a juhot őrzik ; a leányok fejőssel foglalkoznak. Van egy népies versszak, mely igy szól: ,.Mikor Ádám ásott és Éva font, Az ur akkor ki volt ?“ Úgy látszik azon tényt fejezi ki, hogy a munkafelosztás már a nagyon régi időben is megvolt, mielőtt urak voltak. A legújabb időben a munkafelosztás végtelenül bonyolódott: nemcsak minden városnak és falunak megvan a saját különböző iparosa és kézművese, de minden vidéknek megvan a saját kézművese. Egy helyen gyapot árukat készítenek, másutt gyapjú árukat; az ország más helyein lent, juttát, selyAz igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jói cselekszik, ha szükségletét 15 év óta j2j Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8’— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és ~ Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz [5 Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1’50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. iÜ Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f M autón er Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.
