Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)

1905-05-12 / 19. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKK. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verböci-utca 5. sz. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegyei ! hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. j delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. : Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. JJ' (B!zíositék a kellő átalakulásra.“ (P.) A viszonyok által felszínre dobott vám­politikai kérdéssel ma az egész agrár és nem agrár sajtó foglalkozik. Foglalkoztunk azzal mi is. De mert a kérdés még mindig függőben van, azt letárgyaltnak nem tekinthetjük. Az 0. M. GL E. kebeléből kiküldött bizott­ság a Köztelken ma foglalkozik e kérdéssel. Vé­leményének az egyöntetűség jellegével kell bír­nia. De mert e bizottságban a mi vármegyénk képviselve nincs, helyén valónak találjuk e kér­dés itteni most ismételt felszínre vetését, külö­nösen most s annál fogva is, 'mert agrár moz­galmunk ősz vezére, Károlyi Sándor gróf ottani kijelentései annyira megegyeznek eddig nyilvá­nított véleményünkkel, hogy nem kell tartanunk attól, hogy a Köztelki bizottság ellenkező nézetével állhatunk szembe, s igy az egységesség fenntartása céljából álláspontot változtatni kényszerittetnénk. Több Ízben kijelentettük, hogy az önálló vámterület behozatalát gazdasági viszonyaink szempontjából veszedelmesnek tartanánk — kellő átmenet nélkül, de viszont nem hogy félni volna okunk tőle, sőt gazdasági életünk fellendülését remélnénk tőle, ha gazdasági termelésünk meg­felelő átalakulására kellő biztosíték mellett lenne életbe léptethető az. Természetes, hogy a biztosíték első feltétele, hogy termelésünk irányának megváltozása megtör­ténjék, még mielőtt a különvámterület terhei ter­melőinket agyonnyomnák. A termelés tagadhatatlanul alakul a viszo­nyok behatása alatt önmagától is. Mindez azon­ * 3 ban természetes utón hosszú időt vesz igénybe. Ez esetben is a változó viszonyok kényszerhatása alatt modernebb irányban nevelendő uj generá­cióktól várhatunk csak gyökeres átalakulást, ami­hez sok idő szükséges, nem 8 —10 óv, amennyi­nek biztosítását átmenet céljából legföljebb re­mélhetjük. Ha tehát e rövid átmeneti idő alatt mégis meg- felelőieg reformálni akarjuk termelésünk irányát, azt mesterséges eszközökkel kell keresztül haj­tani, oly eszközökkel, amikhez óriási szervezet és sok sok pénz szükséges. Sajnos azonban, évtizedekre vissza nyúló elhibázott politikánk, mely gyárakat állított fel óriási áldozatokkal, szub­venciókkal, ahelyett, hogy e pónzzbl előbb ipar számára nyers anyag termeléséről gondoskodott volna, annyira lekötötte államháztartásunk min­den nélkülözhető összegeit más irányba, hogy anélkül, hogy azoktól elvonatnának, oly összege­ket, melyek nyerstermelésünk irányának rövid idő alatt mesterséges átalakítására megkívántai­nak, államháztartásunk áldozni anélkül, hogy már is súlyos megterlieltetésünk fokozásával a tönk szélére kerüljünk, képtelen. Azt pedig gyáriparunkkal soha sem fogjuk elhitetni tudni, hogy nálunk nem a vállalkozást, de a vállalkozás bázisát képező nyers anyag- termelését kell forsirozni, mert a nyersanyag felesleget önkényt követi a feldolgozásra irányuló vállalat. — Pedig látjuk magunk is, hány féle vállalkozás válnék lehetővé, ha azokhoz nyers anyagot tudnánk produkálni. Vármegyénkben évekkel ezelőtt megindult tejórtékesitő akció idő előttinek bizonyult, hisz még ma, midőn időköz­ben beállított 3—4 nagy tehenészettel több ter­A Q vof q p\/o pky"i Ci(T\/p I TLa rólf K* a n^ar folyamán a második áruraktárát felépíti W^eilMiCU veti í! legyei l CU%.Cl! tJrVptiMZ Ldí és igy-aratáskor már ötvenötezer métermázsa ter- mény-beraktározási hely áll a közönség rendelkezésére. Az eddigi méltányos dijak továbbra is érvényben maradnak; a beraktározott áruk 3/4-rész értékéig 6°/o-os kamat mellett előleg vehető. II. sz. váltó-, vagy »jelzálogos kölcsönök méltányos kamatozás mellett kaphatók; 274 takarék betétet kamatozásra elfogad. 26—2

Next

/
Thumbnails
Contents