Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)
1905-05-12 / 19. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKK. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verböci-utca 5. sz. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegyei ! hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. j delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. : Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. JJ' (B!zíositék a kellő átalakulásra.“ (P.) A viszonyok által felszínre dobott vámpolitikai kérdéssel ma az egész agrár és nem agrár sajtó foglalkozik. Foglalkoztunk azzal mi is. De mert a kérdés még mindig függőben van, azt letárgyaltnak nem tekinthetjük. Az 0. M. GL E. kebeléből kiküldött bizottság a Köztelken ma foglalkozik e kérdéssel. Véleményének az egyöntetűség jellegével kell bírnia. De mert e bizottságban a mi vármegyénk képviselve nincs, helyén valónak találjuk e kérdés itteni most ismételt felszínre vetését, különösen most s annál fogva is, 'mert agrár mozgalmunk ősz vezére, Károlyi Sándor gróf ottani kijelentései annyira megegyeznek eddig nyilvánított véleményünkkel, hogy nem kell tartanunk attól, hogy a Köztelki bizottság ellenkező nézetével állhatunk szembe, s igy az egységesség fenntartása céljából álláspontot változtatni kényszerittetnénk. Több Ízben kijelentettük, hogy az önálló vámterület behozatalát gazdasági viszonyaink szempontjából veszedelmesnek tartanánk — kellő átmenet nélkül, de viszont nem hogy félni volna okunk tőle, sőt gazdasági életünk fellendülését remélnénk tőle, ha gazdasági termelésünk megfelelő átalakulására kellő biztosíték mellett lenne életbe léptethető az. Természetes, hogy a biztosíték első feltétele, hogy termelésünk irányának megváltozása megtörténjék, még mielőtt a különvámterület terhei termelőinket agyonnyomnák. A termelés tagadhatatlanul alakul a viszonyok behatása alatt önmagától is. Mindez azon * 3 ban természetes utón hosszú időt vesz igénybe. Ez esetben is a változó viszonyok kényszerhatása alatt modernebb irányban nevelendő uj generációktól várhatunk csak gyökeres átalakulást, amihez sok idő szükséges, nem 8 —10 óv, amennyinek biztosítását átmenet céljából legföljebb remélhetjük. Ha tehát e rövid átmeneti idő alatt mégis meg- felelőieg reformálni akarjuk termelésünk irányát, azt mesterséges eszközökkel kell keresztül hajtani, oly eszközökkel, amikhez óriási szervezet és sok sok pénz szükséges. Sajnos azonban, évtizedekre vissza nyúló elhibázott politikánk, mely gyárakat állított fel óriási áldozatokkal, szubvenciókkal, ahelyett, hogy e pónzzbl előbb ipar számára nyers anyag termeléséről gondoskodott volna, annyira lekötötte államháztartásunk minden nélkülözhető összegeit más irányba, hogy anélkül, hogy azoktól elvonatnának, oly összegeket, melyek nyerstermelésünk irányának rövid idő alatt mesterséges átalakítására megkívántainak, államháztartásunk áldozni anélkül, hogy már is súlyos megterlieltetésünk fokozásával a tönk szélére kerüljünk, képtelen. Azt pedig gyáriparunkkal soha sem fogjuk elhitetni tudni, hogy nálunk nem a vállalkozást, de a vállalkozás bázisát képező nyers anyag- termelését kell forsirozni, mert a nyersanyag felesleget önkényt követi a feldolgozásra irányuló vállalat. — Pedig látjuk magunk is, hány féle vállalkozás válnék lehetővé, ha azokhoz nyers anyagot tudnánk produkálni. Vármegyénkben évekkel ezelőtt megindult tejórtékesitő akció idő előttinek bizonyult, hisz még ma, midőn időközben beállított 3—4 nagy tehenészettel több terA Q vof q p\/o pky"i Ci(T\/p I TLa rólf K* a n^ar folyamán a második áruraktárát felépíti W^eilMiCU veti í! legyei l CU%.Cl! tJrVptiMZ Ldí és igy-aratáskor már ötvenötezer métermázsa ter- mény-beraktározási hely áll a közönség rendelkezésére. Az eddigi méltányos dijak továbbra is érvényben maradnak; a beraktározott áruk 3/4-rész értékéig 6°/o-os kamat mellett előleg vehető. II. sz. váltó-, vagy »jelzálogos kölcsönök méltányos kamatozás mellett kaphatók; 274 takarék betétet kamatozásra elfogad. 26—2
