Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14–17. szám)

1905-04-21 / 16. szám

VI. évfolyam. Szatmár 1905. áprii 21. f6-rk szám. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKÉ. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEE HIVATALOS EÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmarmegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Bujanovics Sándor jubileuma. A negyed század óta fennálló Magyar Gaz­datisztek Országos Egyesülete Budapesten a Köz­telken a múlt vasárnap ünnepelte impozáns közgyűléssel jubileumát, melynek keretében ün­nepelték Bujanovics Sándort, ki az Egyesület fennállása óta annak elnöki tisztét annyi lelkes ügyszeretettel, nemes emberbaráti érzéssel és fáradhatatlan agilitással töltötte be. Bennünket ez a mozgalom nemcsak abból a szempontból érdekel, hogy a gazdatisztek egye­sületében legképzettebb gazdáinknak, mezőgazda- sági kultúránk fejlődésére messze kiható szerve­zetének 25 éves fennállását s annak ólén egyik legkiválóbb képzettségű gazdánkat ünnepelhet­jük, de különös fontossággal bir ránk e moz­galom éppen az Egyesület elnökének személye miatt is, kihez bennünket, Szatmármegyei gaz­dákat, a hideg elismerésnél több fűz. Bujanovics Sándort vármegyénk legnagyobb uradalmában nagyon jól ismerik, kiváló szakér­telmével párosult nemesszivüségét még mais, közel 15 év után sokan nem tudják teljesíteni; sok kedves emlék fűződik ahhoz a 10 évhez, mely alatt mint a néhai gróf Károlyi Alajos-féle összes uradalmak telj­hatalmú jószágkormányzója, a nagynevű gróf leg- megbizottabb embere s a tisztikar atyja volt. Az a rajongó ragaszkodás, melylyel e nagy uradalom­nak minden tisztje jóságos egyéniségét körül­vette, szinte nimbusszá vált. Bujanovics különben nemcsak mint nagybir­tokos, hanem mint Magyarország első gazda­tisztje, mindig kivette részét nemcsak a politikai, de az országos közgazdasági mozgalmak vezeté­sében is, aminek elismerése az Országos Gaz­dasági Egyesületnél 1894-ik év óta viselt alel­nöki méltósága, valamint a szegedi országos mezőgazdasági kiállítás körül szerzett érdemeinek jutalmául 1899-ben Őfelségétől kapott udvari tanácsosi kinevezés. Jubileumi ünnepélyén ott voltunk. Jól esik nekünk, hogy vármegyénk részéről is teljesítettük e kötelességet, melylyel igyekeztünk leróni a hála s kegyelet adóját s beigazolni, hogy az igazi nemesség emlékét másfél évtized sem törli el. Poszvék Nándor. Az ojtványok előhajtatása. ­Oly vidéken, hol a zöldojtás kevésbbé, vagy ép­pen nem érik be s az ojtás is kevesebb eredméuynyel jár, az ősz korán beáll, ennek folytán a zöld ojtás nem ajánlatos, ilyen viszonyok között előnyt kell ad­nunk a fás, a hajtatott ojtváuykészitésnek, annál is inkább, mert kissé több gonddal s utánjárással -— igaz több költséggel is — a fásojtvány fentiek tekintetbe vétele után jobb eredményt szolgáltat s nem függ annyira az időjárástól. A fásojtvány elöhajtatásánál füthető helyiségre van szükségünk, melyben az előhajtatás eszközölhető ; jobb ugyan, ha erre a célra üvegház áll rendelkezé­sünkre, a forradási °/o itt nagyobb, s a nap melegét is jobban lehet felhasználni, mi lényeges és tűzifa megtakarítással is jár. De másrészt a callusképzödés és az ojtványok fejlődése egyenletesebb, a csirázási folyamat egyidőben történik, mert a ládában levő ojt- vány egyformábban van kitéve a világosság behatásá­nak. Mind oly előny, mely még egy'üvegház építését sem teszi feleslegessé. De miután kevesen bírunk üvegházzal, a hajtatás jobbára szobában történik, mely szellőztethető, fagy­mentes s világos legyen. Az ojtási művelet után, melynél feltéve, hogy gonddal történt s a vadvessző s nemes vessző kellő szakértelemmel kiválasztatott s csak egészséges anyag került feldolgozásra — az ojtványok ládába rakatnak ; 500—600 drb. egy 1 mtres hosszú és 1 mtres széles ládába 25—25 dbjával jön. A láda oldala friss mohá­val kirakatik, erre faszénpor hintetik, ezen rétegre jön 25—25 dbjával az ojtvány, úgy, hogy valamennyi szem egy oldal felé nézzen; ez az egyenletes hajta.

Next

/
Thumbnails
Contents