Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14–17. szám)
1905-04-21 / 16. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA ápril 21. íás, a hajtások miatt szükséges, mert az ojtváuy úgy könnyebben fog hajtást képezni. Az ojtvány első rétege fölé annyi faszénport hintünk, mig teljesen be nem lesz fedve; erre a rétegre újra 25 db. ojtvány s erre ismét faszénpor hintetik s igy tovább, mig a láda megtelt; akkor az utolsó ojt- ványréteg fölé kevésbbé finom faszénpor, erre durvább fagyapot és végül moha jön. A faszénpornak nyirkosnak kell lenni, a mohának nedvesnek. A iádat megjelöljük végül a fajta nevével, s a darabszámot is kitüntetjük. így megy ez minden ládával. A ládák a szobába való lerakás után egymástól 15 cm. távolságban eiheiyeztetnek. Miután a moha amug is nedves állapotban került az ojtványládába, a szobában az öntözése majdnem felesleges. Nem árt, ha már a fűtés megkezdése előtt a szobában levő szabályozható kályhára (közönséges is lehet) vízzel telt széles edényt állítunk, páráiéit levegő fenntartása végett; a vizet többször utántöitögetnünk kell. Ellenőrzésül az e célra kiválóan alkalmas hygrome- tert (nyirkosságmérőt) s a hőfok ellenőrzése céljából a maximális és minimális hőmérőt használhatjuk. A szoba hőfoka 22—25° legyen, ennél több nem szükséges. így 2—3 hétig (a fajta szerint) fűtünk s egyenletes hőmérséket igyekezünk fentr.rtani s ha látjuk, hogy a rügyek már festenék, kihajtanak s a callusképződés (gombásodás) a metszlap körül befejeződött, akkor óvatosan a felső takarót, a mohát eltávolítjuk s a ládákat, a szobában levő hajtatásnál lehetőleg a világosság felé állítjuk. Innen a hűsítő kamarába kerülnek; ez által az ojtványokat a külső hőmérséklethez szoktatjuk. Ha hűsítő kamara nem volna, az udvarba védettebb helyre állítjuk a ládákat s a napsugarak ellen átlátszó szövettel betakarjuk pl. zsákvászonnal. Éjjelre deszkákat is rakunk rá. A mint az idő enyhül, borusabb napon elkezdjük a kiültetést. A már őszkor alaposan rigolozott s pajortól jól megtisztított talajba l-20 m. távolságra az árkokat megássuk s az ültető léc segélyével, 10 cm. távolságra egymástól az ojtványokat beiskolázzuk. Nagyon ajánlatos, ha az ojtványok gyökérvégét agyagpépbe (agyag, viz és trágya lé) mártjuk, illetve az árok fenekére tőzegport hintünk; azáltal a gyökérképződés kitünően előmozdittatik. Berakás után az ismert eljárás szerint beiskolázzuk az ojtványokat s a földet, mely az őszi megmunkálás folytán kitűnő porhanyó, jól az ojtványokhoz nyomkodjuk s arra is ügyelünk, hogy az ojtványok egyenesen álljanak. Berakásnál arra is ügyeljünk, hogy a ki nem hajtott „vak“ ojtványokat külön árokba rakjuk, mert ez a későbbi munkára nézve fontos. Ugyanis a ki ne m hajtott ojtvány más kezelésben részesül, — minta kihajtott; összekeverve, a munka nem volna később egyenletesen keresztülvihető. Arra is kell ügyelni, hogy a föld az ojtványok- ról le ne csússzék; azonnal betakarjuk, a mint ily hibát észreveszünk, ugyszinte minden repedést gondosan betakarunk. Ha a föld cserepesedést mutatna, azt gondosan ötágú kis eszközzel lazítjuk. A portól tisztán tartjuk az iskolát. Májusban már a hajtások szépen előtörnek, Júniusban már az I. gyökerezést kell végeznünk. A forró nyári napok alkalmával az ojtvány öntözése igen ajánlatos, ezáltal szebb, erőteljesebb hajtást nyerünk. A víz szállítása nagyobb távolságnál költséges s ez okból vizmütelep felállítása által jóval csökkenthetjük a kiadást. Szép példa az öntözés sikeres keresztülvitelére, Caspari J. telepe Medgyesen. A permetezés május, juuius, julius havában eímaradhatlan kellék. Az oldat 1 százalékos legyen. Őszkor az ojtványok kiszedetnek s a szokásos próba (hajlitás) után osztályoztatok. H. rendű, össze nem forrott ojtvány az eladásból, a használatból kizárandó. Fenti módon kezelt ojtvány 40—50 százalék szépen összeforrott árut ad, mi okból fenti eljárást gazdáink figyelmébe ajánljuk. Rupprecht. A debreceni lóversenyek. A debreceni lovaregylet f. évijunius 17-én, szombaton és junius 18-án, vasárnap tartja idei lóversenyeit. A versenyföltételek a következők: ELSŐ NAP. I. Nyeretlenek eladóversenye. 1300 korona, ebből 1000 korona a győztesnek, 200 korona a másodikTÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta : W, Stanley Jevons tanár. az 1398-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. Lefesti előttünk, mily bajos ott eledelhez jutni, vagy valami hasznos munkát végezni, mert mindig előzőleg hiányzik valami szerszám, vagy anyag, vagy időmennyiség annak elkészitésére. Csakhogy nincs idő valamit csinálni, mert minden figyelmet az éjjeli biztonságra és némi vacsorázásra kell fordítani. Minden ember, aki megakarja érteni a készlet miatti szorultságot és hogy az mennyire szükséges, hogy el kellene, olvassa Miss Martineau ezen elbeszélését és azután fogjon a többi elbeszélések olvasásához. Csaknem azt mondhatjuk, hogy a tőke épp úgy szükséges a termeléshez, mint a munka és a föld, azért mert a tőke a munka és föld produktuma. Természetesen mindig kell némi tőkének lenni kezünkben, habár éppen csak a gyomrunkban levő utolsó eledel, mielőtt többet termelni — bírnánk. Csakhogy merész vállalkozás volna pontosan megmondani, hogy a tőke hogy kezdett összegyűlni, mivel az az emberiség gyermekkorában kezdődött, mikor a férfi és nő inkább vadállat módjára élt. Bizonyos, hogy kenyerünk, késünk és villánk nem lenne, meleg ruhával és kőházzal Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta j5j Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8'— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és e Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kapha,t. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igazig Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1'50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer. és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. Ü] Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Mauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.
