Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-17 / 11. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA március 17. tását óhajtják, a részletek megbeszélése végett szíveskedjenek f. hó 22-én d. u. 3 órakor Szat- máron, a városháza tanácstermében tartandó értekezleten megjelenni. Szatmár, 1905. márc. 8. Domahidy Sándor a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnöke. Meghívó. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet Szat- máron, 1905. március 29-én d. e. 11 órakor igazgató választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívom; Szatmár, 1905. március i4. berencei Kovács Jenő elnök. Tárgyak. 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Miniszteri leirat a totalizateur számadásainak tudomássul vétele tárgyában. 3. Segélyek a 905. évi versenyekre. 4. A 905. évi versenyfeltételek megállapítása. 5. Tagsági ügyek. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület számadásvizsgáló bizottságának jelentése. Tekintetes Igazgató Választmány! Mint a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztári számadásainak megvizsgálására kiküldött állandó bizottság, a vizsgálatot folyó évi február hó 20-án megejtvén, van szerencsénk jelentésünket a következőkben előterjeszteni. Mindenek előtt az 1904-ik évi pénztári napló kiadási és bevételi tételeit vizsgáltuk meg, azokat az elnöki utalványozásokkal, illetve okmányolt számadással mindenben megegyezőnek találtuk s az 1904-ik év végével fentmaradó pénztári készletet 11491 korona és 64 fillérben állapítottuk meg, mely összeg eihelyezését a következőkép találtuk : 1. A szatmári terménybank 111/176 számú betétkönyvében 9000 K — f 2. A szatmári terménybank IV/351 szánni betétkönyvében 94 K Ot f 3. A szatmári terménybank IV 341 számú betétkönyvében — K 3ü f 4. A Vármegyei Takarék 111/150. számú betétkönyvében 84 K 80 f 5. Vécsev emlékre befizetett adományok 65 K — f 6. Kézi pénztárban .... 2247 K 41 f Összesen, mint fent 11491 K 64 f A bevételi tételek főbb csoportokban a következük : I. Pénztári maradvány az 1903. évről 9vS 1 K Sö f II. Községeknek bika vételre adott kölcsön visszafizetése után 6S0 K — f III. Községeknek bika vételre adott kölcsön után kamat 61 K 05 f Bevételek kamataiból . 438 K — f IV. Uj alapítványok . 200 K — f VI. Tagdijakból . . . 2434 K — f VII. Első Magyar Ált. bizt, társaságtói jutalékban . 1390 K — f VIII. Általános miniszteri segély 1000 K — f IX. Csikólegelőre miniszteri segély . 1200 K — f legeltetési dijakból 2760 K — f Széna eladásból . 420 K — f X. Szőlőtelep terméséből , 2002 K 73 f „ elégett épületek tűzkár megtérítése .................................... 11 08 K 58 f tűzbiztosítás és kéményseprés megtérítésében .................................... 10 K — f XI. Államsegély tanfolyamokra . 1570 K — f XII. Méntelepi szalma szállításból 769 K 67 f XIII. Bikavásár tiszta jövedelme 104 K 25 f Kende Zsigmond úrtól szarvasmarha díjazásra . 80 K — f Szerdahelyi Ágoston úrtól szarvasmarha díjazásra . 40 K — f TÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta : W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. 11. A tárgyak mikor hasznosak? A megfontolandó főkérdés ezután az, hogy mikor hasznosak a tárgyak és mikor nem. Ez merőben attól függ, vájjon szükségünk van-e azokra, vagy nincs. A legtöbb tárgy körülöttünk: a levegő, eső, viz, föld, kövek, stb. nem képez vagyont, mivel hiányukat nem érezzük, vagy oly kevésre van azokból szükségünk, hogy ami abból kell, könnyen megkapható. Vegyük jól figyelembe, vájjon mondhatjuk-e hasznosnak a vizet, vagy minő értelemben mondhatjuk annak. Rendesen azt halljuk az emberektől, hogy a viz leghasznosabb anyag a világon, és ez kellő helyen és időben igaz is. Ámde ha a viz igen sok, és pincéinkbe folyik’ akkor nem hasznos: ha átnedvesiti a falakat és reu' mát okoz : akkor szintén ártalmas, nem hasznos. Ha az ember tiszta jó vizet óhajtva, kutat ás, viz fakad föl: ez hasznos. De ha kőszénbánya ásása közben viz rohan be, s a bányászokat a munkában gátolja : világos, hogy a viz a hasznosnak ellenkezője. Némely országokban az esőzés nagyon szabálytalanul és bizonytalanul áll be. Ausztráliában eltart az aszály egy, két, vagy bárom évig is, a szárazföld belsejében a folyók néha egészen Idszáradnak. Ilyenkor a legpiszkosabb mocsarak nagyon becsesekké válnak a juh nyájak életben tartására. Uj-Dél-Waiesben a vizet három shillingért (1 shilling 1'21 kor.) adták dézsánként. Az aszály megszűntével rögtön kiáradnak a folyók, lerontva gátakat, hidakat, elsodorva házakat és gyakran embereket, állatokat vízbe fullasztva. Egészen világos, hogy a vizet nem mondhatjuk Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta jl Marhasó ingyen zsákkal 100 kg K 8’— fennaUo üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és 1 Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— , ^ ^ ---------._0-----------j árban és lelkiisme retes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz tisztelettel LOVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. _ Mauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata. Kocsi kenőcs kck úszó 100 kg. K 17.— fjj Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1'50 Bj Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f
