Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-17 / 11. szám
márc. 17. GAZDÁK LAPJA 3-ik. oldal. XIV. 903, évi kertészeti kiállítási térdij minisztériumtól . . . 80 K — f Aszaló szállítási költség megtérítése .............................................59 K 68 f Öss zesen 36889 K 76 f Ellenben a kiadási tételek főbb csoportokban az alábbiak: II. Bika vételre községeknek kölcsön 380 K — f III. Titkár fizetése .... 2400 K — f Pénztáritok fizetése 200 K — f IV. Posta költség .... 143 K 52 f Távbeszélő előfizetése . 60 K — f Irodaszerek és nyomtatványok számlája , 109 K 93 f V. Hivatalos közlöny előfizetése 1000 K — f VI. Tagdijak beszedési és perlési költségei ............................................. 10 K 20 f IX. Csikólegelő 2 évi bére 6098 K 62 f Pásztorbér.................................... 490 K — f Állatorvos tiszteletdija s úti átalánya ............................................. 300 K — f Berendezés fenttartására 53 K 77 f Épületek és széna tűzbiztosítására ............................................. 17 K 14 f Gyógyszerekre .... 34 K 18 f Só vételre.................................... 92 K 74 f Zab vételre.................................... 31 K 50 f Különfélékre .... 131 K 50 f X. Szőlőtelepen alkalmazott vincellér fizetése .................................... 15 0 K — f Leégett vincellér lak újonnan fedése ............................................. 71 8 K 36 f Épületek tűzbiztosítása és kéményseprés ..................................... 10 K — f Eladott szőlőveszö s oltvány csomagolási költsé ge ... 77 K — f Vessző vágásnál felhasznált nap-. szám ..................................... 85 K 85 f Szőlőtelep bérbeadási hirdetés költsége .................................... 20 K — f XI. Tanfolyamok költsége . XII. Méntelepi szalma szállításra előleg XIV. 903 évi kiállítás alkalmából aszaló vissza szállítására 903 évi kiállítás alkalmából fent- maradt nyomtatvány számla XV. Gazd. Egyletek Orsz. Szövetségének 2 évi tagdija Magyar Gazda Szövetség 2 évi tagdija .................................... Orsz . Magyar Kertészeti Egyesület tagdija .... XVI. Különfélékre és úti költségekre Összesen 1570 K - f 675 K Oö f 10 K 20 f 6 K — f 200 K — f 24 K — f 10 K — f 156 K 08 f 15398 K 12 f Eszerint az 1905 január l-ére maradt pénzkészlet, mint fent 11491 kor. 64 fillér. Az egyesület működési körébe eső egyes számlák eredménye a következő: 1. A csikólegelő összes bevétele 4380 koronát tett ki, minthogy azonban a végleges leszámoláskép egy évi bérhátralék, tehát összesen 2 évi bér lett ez évben kifizetve, igy a kiadás 7249 K. 45 fillért tesz ki, tehát a legelőre kiadás többlet 2869 K. 45 fillér, 2. A szőlötelep öszszes bevételei után 3721 K. 31 fillér folyt be, mig kiadás volt erre 1192 K. 69 fillér, eszerint bevételi többlet 2528 K. 62 fillér. 3. A mente lepi szalma szállítás tisztán 94 K. 62 fillért jövedelmezett, mig 4. a tavaszi bikavásár 224 kor. 25 fillért. I. Az alapítványok összege az 1904 évben 200 koronával szaporodván, az 9200 koronát tesz ki s az egész összeg be van fizetve. II. Az állattenyésztési alapból az 1904 évben kölcsön kiadatott 380 korona, ellenben vissza fizete- tett 680 korona tőke és 61 K. 82 f hátralékok utáni kamat, A kint levő kölcsönök összege tehát a 904 év végével 770 korona tőke, és 76 kor. 82 fillér hátralékok utáni kamat. — A törlesztés rendesen befolyik, kivéve Nagy-Hodos község 290 kor. tőkéjét s már 75 kor. 76 fillérre szaporodott hátralékos kamatját. mindig hasznosnak ; gyakran annyira káros, hogy az embereket tönkre teszi, megfullasztja. Mindaz, amit tárgyilagosan mondhatunk az, hogy a víz hasznos, a mikor és a hol az szükséges nekünk, s a mily mennyiségben szükséges ; különben nem. Nem kell azt mondanunk, hogy minden viz hasznos, hanem, hogy csak az a viz hasznos, amit valósággal használhatunk. Immár könnyű belátni, miért kell a tárgyaknak készletben korlátoltaknak lenni, hogy vagyont képezzenek, mivel senki se kíván valamiből határtalan meny- nyiséget. Az ember két, vagy három negyed liter víznél naponta többet nem ihatik, sem pedig nehány fontnál több eledelt nem ehetik. Ebből megérthetjük, hogy Dél-Amerikában, hol rengeteg barom csorda van, miért nem képez vagyont a legjobb marhahús; azért t. i,, mivel ott olyan sok van, hogy az emberek nem képesek megenni. A hús, a mit megesznek ott, épen oly hasznos az emberek táplálkozására, [mint az Angliában elfogyasztott hús, csakhogy amott nem oly értékes, mivel ott nagymeny- nyiségü húst nélkülözhetnek, azaz nagy mennyiségben nem szükséges az embereknek. Csak oly tárgyakat kell készíteni, amelyek, miután készen vannak, hasznosak, s a tárgyak mennyisége álljon arányban a szükséglettel, vagyis kereslettel. A müasztalos ne készítsen nagyon sok asztalt és kevés széket; csináljon nehány asztalt és több széket. Hasonlóan mindenféle értéktárgyat — árut — akkor kell készen tartani, mikor leginkább keresik, és ne legyen túlsók készlet, vagyis oly nagy mennyiségben készítve valami, hogy jobb lett volna a munkát egyéb tárgyak készítésére fordítani. Másodszor mindig arra kell törekednünk, hogy a tárgyakat a lehető legkevesebb munkaerővel készítsük, mert a munka fárasztó erőfeszítéssel jár, és mi lehető legkevesebb fáradságot és kellemetlenséget akarunk szenvedni. Eszerint — miként Heam, a melbourne-i egyetem profeszora helyesen körülirta — a közgazdaság a szükségletek kielégítésére való törekvések tudománya ; arra tanít bennünket, mikép találjuk el a legrövidebb utat ahhoz, amire vágyunk. A cél, a melynek elérésére törekszünk az, hogy a legnagyobb vagyont a legkevesebb munkaerő árán szerezzük meg.
