Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)

1905-03-03 / 9. szám

márczius 3. GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal. helyi Ágoston és Sz. Tréger Albert igazgatósági ta­gok, Poszvék Nándor titkár s az elnök meghívására mint vendég Rupprecht Gyula. Miután az elnök a jelenvoltakat üdvözölte, meg­nyitotta az ülést s felolvastatta a múlt ülés jegyző­könyvét, melyet megjegyzés nélkül hitelesítettek. Ezután felolvasták a füldmivelésügyi minisztéri­umnak leiratát, mely szerint a katonai raktárnak korpa szükséglete elfogyott s igy az egylet ismételt sürgönyi kérésének nem tehetnek eleget. Az ülés feliratot intéz, melyben kéri a földmü- lésügyi minisztériumot, hogy adandó alkalmakkor a kedvezmények kiosztásánál .a távolabbi vármegyékre is tekintettel lenni szíveskedjék, különösen ily esetek­ben mint most, amidőn a vármegyénkben uralkodó nagymérvű takarmány hiány folytán az ily kedvez­ménytől való elesés súlyos hátránynyal jár a gaz­dákra. Tudomásul vette ezután az ülés, hogy a földm. miniszter ur a múlt évben kért magvizsgáló állomás helyett here tisztitó raktár létesítését támogatni kész s igy megbizták a titkárt, hogy a vármegyei taka­rékpénztárral az ez irányban kezdett tárgyalások alapján megállapodásra jusson. Az egyesület a múlt évben a földmivelésügyi miniszter úrhoz kérvényt adatott be, melyben anyagi támogatást kér egy Szatmáron létesítendő oly szerve­zet első költségeinek fedezésére, melynek hivatása lenne az összes szövetkezeti ügyek ellátása, szövet­kezetek alakítása, tej, bor, gyümölcs stb. értékesité- sénox szervezése, gazdasági szűk. égletek közvetítő beszerzése, mely szervezet később közvetítési jutalé­kokból önmagát fennttartaná, az első időre azonban amig forgalmat teremteni képes, költségeinek fede­zése céljából támogatásra szorul. E szervezet anyagi támogatása elől a füldmive­lésügyi miniszter ur elzárkózott, ennélfogva a terv fontosságára való tekintettel az ülés megbízta a titkárt, hogy ennek létesítésére más módozatokat keressen s a tervezet megalakítását készítse elő. A házi ipari tanfolyamok s gazdasági előadások tárgyában a titkár jelentését az ülés tudomásul vette. Tudomásul vette az ülés a kereskedelemügyi miniszter ur rendeletét, melylyel a takarmány szál­lítási kedvezmények kiszolgáltatása körül szigorú óva­tosságot kivan. Olvastatott Szatmár szab. kir. várossal a szőlő- telep fölött kötendő szerződés szövege, melyet azonban az ülés ez úttal sem fogadhat el, mert méltányosnak tartja, hogy midőn az Egyesület egy előbbi közgyűlési határozat alapján nyert szélesebb jogköréről lemond, akkor az Egylet kész költségei tekintetében megfelelő kártérítés köttessék ki. — Így a szerződés részletei felett való megállapodásra kiküldi az ülés dr. Kereszt- szeghy Lajos, Jákó Sándor és Poszvék Nándor titkár­ból álló bizottságot. Az 0. M. G. E. által tervezett gazda gyűlés határidejéül az ülés május 2-át vagy 3-át ajánlja. Ugyancsak az 0. M. G. E.-nek szövetkezeti kendergyár létesítését javasló átiratát nem veheti ez­úttal az ülés tekintetbe, minthogy a mezőgazdasági ipar részvénytársaság gyár alapítási határozott tervé­nek sikerét egy ily irányú mozgalom most károsan befolyásolná. Ugyané szempontból nem veheti ezúttal tekintetbe a szegedi kenderfonó r. t. ajánlatát sem. Olvastatott a zemplénmegyei G. E. felterjesz­tése erdészeti középiskolák felállítása, valamint a so- mogymegyei G. E. felirata a gazdák érdekében egyes vonalszakaszokra érvényes vasúti éves bérletjegyek forgalomba hozása iránt. Mindkét felterjesztés helyes- lőleg vétetett tudomásul. Rázsó Imre gazd. akad, tanár a műtrágyázás­ról tartandó előadásait szives örömmel veszi a köz­gyűlés tudomásul s megbízza a titkárt, hogy megfe­lelő terminusokat hozzon e célból javaslatba. A németiben létesítendő gazdakör céljaira a Szatmári Kereskedelmi Bank 20 kor., a Szatmári Gőz­malom által 15 kor., s a Szatmármegyei Takarékpénz­tár által 10 kor. kiutalt adományokat az ülés öröm­mel vette tudomásul s átiratban köszöni meg. A számadás vizsgáló bizottság jelentését az ülés tudomásul vette, a szokásos felmentvényeket meg adta s utasította a titkárt, hogy a számadás kivonatát a Gazdák Lapjában tegye közzé. A tavaszi bikavásár határidejéül márcz. 22-ike tűzetett ki. Á vásár részleteiben a múlt évi alapon rendeztetik, a földmivelésügyi miniszter ur diján kí­vül azonban Kende Zsigmond tagtárs által e célra felajánlott 80 kor, s Szerdahelyi Ágoston tagtárs ál­tal felajánlott 40 korona is kitüzetik kiosztásra. A tervbe vett talajmüvelési előadás alapjául szolgáló talajminták vételére az üveg edények meg­gas értékét azon ténynek köszöni, hogy ritkán talál­ható. Mindamellett a ritkaság magában nem képez ér­téket. Sok ritka fém vagy ásvány létezik, melyekből eddig csak nehány kisdarabkát láttak; az ily anyagok mégsem értékesek, hacsak valami különös hasznukat nem fedezik fel. Az irídium fémet drágán adják, mivel az aranytollhegyek készítésére szükséges és csak ke­vés mennyiségben található. 8. A vagyon hasznossága. Harmadszor könnyen belátható, hogy minden, ami a vagyon részét képezi, hasznos kell, hogy legyen, azaz bizonyos célokra kell, hogy szolgáljon, vagy va­lami módon kellemes és kívánatos legyen. Senior helyesen mondja, hogy: hasznos dolgok azok, amik közvetetlenül, vagy közvetve boldogítanak. Egy jól hangolt és kijátszott hangszer örömér­zést okoz, egy adag gyógyszer elűzi a fájdalmat attól, akinek arra szüksége van. De sokszor nem lehet el­dönteni, mely dolgok okoznak nagyobb örömet, vagy j óvnak meg nagyobb fájdalomtól. Az ebéd megóv az éhség fájdalmától és kellemes dolgok evése folytán örömérzés áll be. Itt a hasznosság annyiban van meg, hogy az öröm érzés fokozódik s a fájdalom meg­szűnik. A közgazdaság tekintetéből nem határoz, hogy miben áll az öröm érzés tulajdonsága. Aztán nem is szükséges részletekbe mennünk arra nézve, vájjon a dolgok közvetlenül okoznak-é öröm érzést, pl. a ruhák amiket viselünk, vagy pedig közvetve, pl. a ruhák ké­szítésénél használt gépek. A dolgok közvetve haszno­sak, mikor pl. a szerszámok, gépek, anyagszerek stb. csupán azért szükségesek, hogy egyéb tárgyakat ké­szítsünk, amiket valaki tényleg használni és élvezni fog. A fogat, melylyel valaki sétakocsizást tesz, közvet­lenül hasznos, a sütő kocsija, mely neki élelmet hoz, közvetve hasznos. Csakhogy néha alig tudunk különbséget tenni. Mondhatjuk-é, hogy a szánkba tett hús közvetlenül, a villa pedig, mely beteszi, közvetve hasznos ?

Next

/
Thumbnails
Contents