Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-03 / 9. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA március 3. rendelése végett az egylet tagjai ismételten felhi- vandók. Miklóssy Gyula tagtárs, a géresi mintagazdaság felügyelőjének részletes jelentése örömmel s elismeréssel vétetett tudomásul s az a hivatalos közlönynek közzétételre lett kiadva, s a minisztériumhoz is felterjesztve. Batizi csikó legelőre a hirdetmény a múlt évi alapon teendő közzé. Uj rendes tagokul felvétettek : Czinczás Czilika Av.-f elsőfalusi, Frenkel Zsigmond urai, Roóz Zsig- mond farkasasszói, Szilágyi György szaniszlói föld- birtokosok, ellenben töröltetnek Lengyel Endre szatmári, Erdei László Rézteleki, Ifj. Pintye László ma- darászi rendes, Papp József mikolai, Dobossy Sándor rózsapaílagi, Rések János fényi és Makové György vetési, Szabó Gusztáv vetési, Kovács Károly szatmári, Tóth Sándor szatmári és Lichtmann Jeremiás sonkád- tanyai évdijas tagok összesen 8 korona hátralékkal. Indítványok kapcsán az elnök megbízására megjelent Rupprecht Gyula tett javaslatot a cserebogarak eredményes irtására vonatkozólag, melyet célszerűen úgy vél elérhetőnek, ha a hatóságok által összegek aj állítatnának fel, melynek felhasználásával az összeszedett cserebogár beváltatnék. Ezután az elnök megköszönte a jelenvoltak szives érdeklődését s berekesztette az ülést. Takarmányozás i Ha az okszerű tevékenységnek s megfelelő módozatoknak valamiben hasznát vehetjük, arra nyitott könyv gyanánt szolgál példákkal az okszerű gazdálkodás. Az elvetett mag csak akkor hozza meg a kellő gyümölcsét, ha szükségelt kellékeit megadjuk s mennél igyekvőbben s körültekintőbben végezzük munkánkat, oly arányban remélhetjük tevékenységünk gyümölcseit ; a véletlen természetesen itt is, mint mindent, befolyásol, de mint kivétel a reális munkánál, gátul avagy segítő eszközül nem szolgálhat. A ki dolgozni akar s olyan körülmények között van, legyen mindenesetre gazda, mert itt munkája után kapja meg bérét. De tanulni s készülni kell e pályára, mert eredményeket csak úgy produkálhat; s mint mindennek legfőbb alapja a tapasztalat, e téren is ezen bázisról kiindulva remélhetni csak eredményeket. Régi igaz közmondás: „Gazda szeme hizlalja a jószágot“ s ha beosztással és szorgalommal állítja össze a takarmányozás rendszerét, akkor igazán gyönyörködhetik jószágaiban. A gazdálkodás ágaiban méltán nevezhetjük a takarmányozást „rendszernek“, mert az állatok fejlődésére, vagy jó állapotban való megtartására, föltételezve a többi kielégítő körülményeket, mi hatna oly mértékben más, mint azon táplálékok összeállítása, melyből a test munkája következtében a jószágnak össze kell válogatnia a fejlődésére, fönntartására, vagy pedig célját tekintve, a súlygyarapodására szükséges anyagokat. Lehet a táplálék bő, szinte fölöslegesen dús, ha nincsen úgy elrendezve, hogy ama anyagokból az ő rendeltetésére szükséges kellékeket megszerezze, hiábavaló munkát végeztettünk, fölösleges kiadást szereztünk magunknak s célt nem értünk. Az állattenyésztés kiterjedt ágai, a munkák s tevékenységek oly változékonysága miatt e rendszert minden gazdának ismernie kell, avagy igyekeznie kell megösmerni. Régen még nem volt erre szükség, nem kellett takarékoskodni a takarmánynyal, széna, zab stb. volt elég s ezekkel végeztethette mindenki a takarmányozást, de jelenben keresnünk kell azon olcsóbb anyagokat, melyekben megtaláljuk ama alkatrészeket, melyekre szükség van s ezekből állítjuk össze az etetést. A széna s zab azon tulajdonsággal bírnak, hogy majdn .in minden állatnak képesek takarmányul szolgálni kielégítő eredménynyel; de most, midőn nekünk mondjuk a szénánál csak egy vagy két alkatrészre van szükségünk, miért végezzük a takarmányozást ezen drágább növény nyel, keresünk magunknak olyan dolgokat, melyekben a szükségelt kellékek megvannak s ezzel végezzük a takarmányozást, költséget kíméltünk meg, s az állati testnek is könnyebbséget szereztünk, hogy direkt azon anyagot nyújtottuk neki, melyre leginkább szüksége van s igy nem kell földolgoznia egy anyagot, alkatrészeire bontania, hanem azonnal a szükségeltet kapta meg. A takarmányozást illetőleg báróm fő csoportot kü- lömböztethetünk meg, növendék, munkás és hízó jószágot. Természetesen más-más a cél s körülmények s igy keresnünk kell azon összeállítást, illetve azon anyagokat, melyekben benn* foglaltatnak azon elemek, melyekre célját tekintve a jószágnak szüksége van. A mi vidékünk különösen idegenkedik a gyári hulladékok takarmányozásától, pedig mennyire bővelkednek mindezek az állati test részére szükségelt | anyagokban. Melyik növényben találnánk annyi fehérjét, mint pl. a malombulladékokban. búza s rozs korpában, annyi zsírt, mint az olajgyártási hulladékokban, kendermag, tökmag, lenmagpogácsában és a repce s napraforgó pogácsában s annyi szénhidrátot, mint a keményítő gyártási hulladékokban. Emo alkatrészek képezik pedig a jószágnak fő szükségleteit. Tessék utánna számítani, nem sokkal olcsóbban kikerül-é a takarmányozás a fentnevezett dolgokkal, s ha valaki megpróbálja, az eredményt senki sem fogja sajnálni. Bulyi és jékei Jékey László. Mely körülmények teszik szükségessé a nitrogén trágyázást. A nitrogéntrágyázásnál több körülmény veendő figyelembe, mert a nitrogén trágya a többi műtrágya- féléktől elütőleg több szempontból alkalmaztatik. A trágyafélék, s különösen a műtrágyafélék alkalmazásának oka nem más, mint terményeink terméshozamának növelése, s csak nagy ritkán alkalmazzuk azokat más okból, mint pl. a szuperfoszfátot, azon célból, hogy ez által terméseink minőségét is javítsuk. De a főcél mégis mindig az előbbi marad. Nem igy van a nitrogéntrágyáknál, s ezek közül is különösen a chilisalétromnál, mely csak terméseink fokozása szempontjából basznál tátik, de védekezési eszközül is. A nitrogéntrágya alkalmazása különös fontossággal bir oly növényeknél, melyek sok növényi és állati ellenség bántalmának vannak kitéve, melyeknek termelése tehát nagyobb rizikóval jár. Jelentékeny szerepe van továbbá a nitrogéntrágyázásnak ólyan talajokon is, melyek nitrogénben szegények s igy alkalmazásával a növények nagyobb kezdetleges fejlődését és megerősödését biztosíthatják, s igy a későbbi tenyészetre s a termésre is befolyhatunk általa, vagy továbbá rosszul telelt vetéseink felsegélyezésére is használhatjuk. Végül figyelembe jön mint tulajdoukó-
