Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)

1905-03-10 / 10. szám

márczius 10. GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal. 3. A termények felhasználásáról. O cn Megnevezés j ezng V) N O P C eí Cu •< 1 Tengeri j 1 iCjnzsBj 1 Kender i « 'O g.EP * k i O g r a m m i Vetésre 740 90 80 70 10 25 10 2 Közvetlen háztartásra 1800 200 30 100 3 Haszon állatoknak 646 1686 40 4 Eladásra 4510 660 ■ Összesen 7050 750 726 1956 40 25 150 4. Állattartásról. Szarvasmarha állománya jelenleg a minta­gazdaságnak következő: 2 db. igás ökör, 3 db. tehén, 1 db. 2 éves üsző, 4 db. két éves ökör tinó, 2 db. 1 éves bika borjú, össze-en 12 darab. Az állami se- gélylyel szerzett 3 drb. erdélyi faj tehén mindegyike a tél folyamán ismét le fog elleni. A múlt évben felnevelt két db. két éves bikasül­dővel a mintagazdaság a szatmári ; bika kiállításon az első és második dijat elnyervén, azokat ott el is adta Kiskólcs községének 740 koronáért. — Az 1904. évben ellett 2 db. bika borjut, mint kiváló példányo­kat ismét meghagyta a gazdaság apa állatoknak. Egy két éves üszőt — részint a takarmány szűke miatt, részint pedig, mivel formahibák mutatkoztak rajta — a gazdaság eladott tovább 'tenyésztésre egy géresi gazdának. — Az igás ökrök ez évben ismét kicserél­tettek, a régieket eladtuk 600 koronáért és szereztünk be 2 db. négy éves tinót 450 koronáért. Sertés tenyésztéshez a mintagazdaságnak ez évben szerencséje nem volt. — Sertés állományunk jelenleg csak 2 darabból áll: 1 db. két éves koca és 1 db. két éves süldőből. — A múlt évi 7 db. állo­mányból 2 db. házi szükségletre használtatott, 4 db. pedig eladatott. - Az 1904. évi szaporulatból csak egy db. maradt meg, a többi sertés Orbánéban mind el­pusztult. — A meglevő 2 darabbal a tenyésztést to­vább folytatjuk. Házi szárnyas állatokból van jelenleg 2 kakas és 34 tyuk, a melyek már kivétel nélkül ply- muth ivadékok, sőt a községben is nagyon elterjedt a plymuth faj, részint tisztán, részint keresztezéssel. — Bevett a mintagazdaság csirkéből 18 koronát, tojásból 31 koronát, a többi produktum a család által fogyasz- tatott el. 5. A mintagazdaság jövedelme. Habár az elmúlt év a legrosszabb gazdasági évek közzé sorozható, mindamellett a mintagazdaság évi tiszta jövedelme nem maradt az előző éviek mö­gött, sőt azokat túl haladta, a minek oka az, hogy a búza a szárazság dacára is kielégítő termést adott, melynek ára az előző évi árakat tetemesen* túlhaladta. — Ez évi mérleg következőleg áll : Bevétel: Kiadás: 2 drb. ökörért 600 2 drb. négyéves tinóért 450.— 2 drb. bika süldőért 740 2 drb. ökör bornyuért 180.— 1 drb. kétéves üszőért 86 Legelő bérekben 33.20 4 drb. kétéves tinóért 500 Pásztor bérekben 4.— 4 drb. részben javított Tenyész apa állatokért 4.60 sertésért 319 Széna és zab takarmányért 232 — 2 drb. kis malacért 10 Adó és járulékai 127.24 40 mázsa búza ára á 17'50 K 700 Gazdasági eszközök fenn­6 mázsa rozs ára á 14 K 84 tartása 24.26 Csirke és tojásból 49 Épületek fenntartása 23.20 Fuvarokból 25 Só és kenőcsért 11.50 Gépek használatáért 63 Napszámosoknak 14.— Bevétel összesen K 3176 Kiadás K 1120.92 Évi haszon egyenleg “ K 2055.08 K 3176 — Ha tekintetbe vesszük a leltári érték csökkené­sét, a tiszta jövedelem az esetben is eléri az 1500 koronát, a mi a mintagazdaság minden kát. holdjára 75 korona tiszta jövedelmet mutat, s ezen felül a Egy, mind ugyanazon könyvpéldányokból össze­állított könyvtár abszurdum lenne; egy műből több példányt tartani szintén egyáltalában nem lenne hasznos. Rézmetszetek gyűjtője nem törekszik arra, hogy sok hasonló példányt szerezzen ugyanazon rézmetszet­ből. Ezen és számos egyéb példákból azt tanuljuk, hegy az emberi szükséglet a változatosságra irányul; minden külön szükséglet hamar kielégittetik, vagyis betelik, s akkor valami más szükségletet kezdünk érezni. Ezt nevezte Senior a változatosság törvényének. Ez a legfontosabb törvény az egész közgazda- daságban. Könnyen belátható az is, hogy bizonyos termé­szetes sorrend van, melyben a szükségletek fontosság tekintetében egymást követik ; legyen eledelünk, hogy együnk, és, ha semmi egyebet nem kaphatunk : örven­dünk, ha kenyeret kapunk ; ezután szükségünk van húsra, zöldségfélékre, gyümölcsre és egyéb csemegékre. Ruházat absolute nem oly szükséges, mint az eledel; de, ha az embernek bőven van mit enni, arra kezd gondolni, hogy öltözködjék. Ezután jön egy lakóház kérdése ; egyetlen szoba jobb mint semmi, hanem mi­nél gazdagabb az ember, annál nagyobb házat óhajt bimi. Ha jó házhoz jutott, azt bútorral, könyvekkel, képekkel, zeneszerekkel, dísztárgyakkal stb. kívánja megtölteni. Eszerint egész nagyjában a szükségletek egymásutánja törvényét körülbelől ily módon állapít­hatjuk meg: levegő, táplálék, ruházat, lakás, irodalmi, disz- és szórakoztató tárgyak. Nagyjelentőségű az a tapasztalat, hogy a külön­böző tárgyaknak, melyeket a gazdag ember bimi ki­van, se vége, se hossza nincs, ha megkaphatja azokat. A kinek egy jó háza van, egy másikat kivan szerezni: kíván egyet a városban, másikat a vidéken. Némely hercegnek, vagy más nagyon gazdag embernek négy, öt, sőt több háza is van. Bármennyit iparkodunk szerezni, még is sok egyéb lesz, amit még megszerezni óhajtunk. Ha az emberek jól táplálkoztak, jó ruhát kezdenek kívánni, ha jól felruházkodtak, jó házat, bútorzatot és művé­szeti tárgyakat kezdenek kívánni. A bérlők tönkre mennének, ha oly sok búzát termelnének, hogy senki se bírná elfogyasztani, ezért, a helyett, hogy igen sok búzát termeljenek, inkább marhát tenyésztenek és tejgazdaságot űznek. Attól nem lehet félni, hogy gépek vagy egyéb eszkö­zök miatt a tárgyak oly nagy mennyiségben készül­nek, hogy a munkások elveszítsék a munkát és reájok többé szükség nem lenne. Ha egy iparágnál nem ke­resik az embereket, akkor csak uj iparágat kellene tanulniok.

Next

/
Thumbnails
Contents