Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-10 / 10. szám
2-ik. oldal. GAZDÁK LAPJA márcz. 10. fejlődés elég hamar arra, hogy a vámsorompónak eleinte okvetlenül bekövetkező káros kihatását kibírjuk, végre, mit lehet tennünk, hogy az önálló vámterület beállítása esetén a mezőgazdasági termelést képessé tegyük annak az időnek a nagyobb baj nélküli kibirására, ainig az önálló vámterület a termelési viszonyokat annyira kifogja egyenlíteni, hogy az első időben sújtott mezőgazdaság is talpra állhat. E három feltevés mindegyike oly fontos, hogy azokkal, mint önálló kérdésekkel egyen- kint kell foglalkoznunk. P. Jelentés a géresi mintagazdaságról. A géresi népies mintagazdaság 1904. évi — s működésének negyedik évéről jelentésemet az alább foglaltakban van szerencsém beterjeszteni. I. A gazdasági munkák teljesítéséről. A mintagazdaság vetésforgó rendszere ez évben is pontosan betartatott, melyszerint volt az 1904. évben lesz az 1905. évben I. tábla búza lóherrel és Lóhere nem kelt, lesz rozs .... bükköny és köles II. tábla lóhere és árpa . bükköny III. tábla bükköny . . . búza IV. tábla búza .... tengeri és répa Y. tábla tengeri és répa búza lóherrel. A megállapított vetésforgótól csak annyiban tör tént eltérés, hogy az I-ső táblába 3 hold here és 1 hold rozs volt vetve, — a Il-ik táblába 3 hold lóhere és 1 hold árpa, a IY. táblába pedig 3 h. 800 U-öl tengeri és 800 D-öl répa volt. Ezen kisebb eltérések azonban a megállapított váltó rendszer elméletével ellentétben nem állanak, sem pedig a jövedelmezőségre káros hatással nem voltak. TÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta: W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. 9. Értéktárgy. Immár megállapítottuk a vagyon fogalmát; hanem a helyett, hogy mindig vagyonról beszéljünk, gyakran célszerű lesz értékek, vagy árucikkekről beszélni. Az értéktárgy, vagy árucikk része a vagyonnak, tehát olyan valami, ami hasznos és átruházható és készletben korlátolt. Gyapjú, pamut, vas, tea, könyv, csizma, zongora, stb. bizonyos körülmények közt mind árucikkek, de nem minden körülmények közt. A gyapjú a hegyek közt eltévedt kóbor juhon nem árucikk, sem a vas a nem művelhető bányában. Szóval: árucikk az, a m i mindig hasznos és szükséges úgy, hogy átadják és Az aratási munkálat a 13-ik részért történt, de az arató munkás egyik társa a mintagazda nős fia volt. — Tengeri vetésből lVa hóidat és a répát a mintagazda családja munkálta meg, a többit az arató harmadába munkálta. A takarmányneműek feldolgozását a minta gazda családja végezte, kevés napszám segítséggel. A vetéshez szükséges előmunkálatok pontosan végrehajtattak. A tarló buktatás és keverés teljesen végezve lett. 2. A termés eredményéről. A lefolyt l'JOl-ik év egyike volt a leggyengébb gazdasági éveknek. Az egész országra kiterjedő szárazság a mintagazdaságot sem kímélte meg, s káros hatása a tavaszi vetéseken és takarmánynemüeken volt észlelhető. A szárazság hatása még a jövő év jövedelmezőségére is nagy mérvben kiterjed, mert ez idei lóhere vetésünk egyáltalában nem kelt ki, azt más takarmánynemüekkel kell helyettesíteni. Takarmányunk oly kevés volt ez évben, hogy a meglevő állatok tcleltotésére drágán kellett takarmánynemüe- ket beszerezni. Ez évi termés volt: a) Szalmában és szálastakarmányban. Búza 7 holdon 161 kereszt (18 kévés) átlag 1 Rozs 1 „ 1G „ „ Árpa 1 „ 8 Tengeri 3 „ csőstengeri 32'60 ko. „ Takarmánybükköny 4 holdon 4 szekérrel , Lóhere első és másod 3 holdon 5 szekérrel „ Répa 800 Q-ölen 8 szekér „ holdon 23 16 „ 80 , 10.80 ko. „ 1 szekér „ 1 t/a szék. „ 16 szekér b) Termett szemben : Búza 7 holdon 70.50 ko. átlag 1 holdon 10.13 ko. Rozs 1 holdon 7.50 ko. átlag 1 holdon 7.50 ko. Árpa 1 holdon 7.26 ko. átlag 1 holdon 7.26 ko. Tengeri 3 holdon szemül véve 19.56 ko. átlag 1 holdon 6.52 ko. Paszuly tengeri közt . . . . . 40 ko. Kendermag tengeri közt . v . . 25 ko. Napraforgó tengeri közt . . . .150 ko. Lóheremag semmi sem termett. ~T——— ' . ■ 1! _ L. • LL'JLl megveszik. De a hasznos árucikk helyett gyakran a rövidebb „áru“ szót használjuk, s az olvasó ne feledje, hogy az áru — árucikk, vagy értéktárgy a vagyonnak része. II. FEJEZET. Hasznosság. 10. Szükségleteink sokfélék. Kevés gondolkodás után be fogjuk látni, hogy egyféle cikkből általában csak kevésre van szükségünk, hiszen nem egyféléből van sokra szükségünk, mint inkább többfélére, mindegyikből kevésre. Senki se szereti, hogy ebédje csupán burgonyából álljon, vagy éppen csupa húsból, inkább álljon kevés hús, kevés kenyér, kevés burgonyából, talán még gombócból és sörből stb. Hasonlóképpen senkise vágyik arra, hogy mind hasonló szabású nagy készlet ruhája legyen, kétségkívül jobb szeretjük a többféle öltözéket, ha t. i. egyik melegebb, a másik vékonyabb, egyik estéli, a másik utazó ruha. Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta 1! Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8‘— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és | Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz □ Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1-50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. Ml Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Mauthner Ödön, hires kerti és mezei magvak nagy lerakata
