Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-03 / 9. szám
2-ik. oldal. GAZDÁK LAPJA márcz. 3, ral is kokettirozhatunk. — Pedig számtalan eset bizonyítja, hogy erre ma nagy szükség van, mert a kartelleknek a fogyasztók érdeke elleni merénylete napi renden van. Ezeknek tehát teljesen kiszolgáltat bennünket az önálló vámterület, s iparunknak bizonyára lesz gondja rá, hogy a fogyasztók védtelen helyzetét teljesen kihasználva, ne az előállítási költség legyen mérvadó az iparcikkek árának megállapítására, hanem az osztrák iparcikkek forgalmi ára megdrágítva majdnem annyival, amennyi behozatali vámmal azok megterhelve lesznek. Hogy aztán ez a helyzet iparunk erős fellendülésével meg fog-é változni, az nagy kérdés, és nem a fogyasztóktól, hanem a gyárosok kapzsiságának mérséklésétől, kartellező kedvük esetleges csappanásától fog függeni, mindaddig inig iparunk annyira nem fejlődik, hogy a belszük- séglet fedezésén túl is termelni fog, t i. exportra. Sajnos, hogy a vámsorompók felállításának hatása a gazdákat, mint a megdráguló ipari cikkek legszámosabb fogyasztóit nemcsak ebből a szempontból fogja súlyosan érinteni, hanem viszont a mezőgazdasági termékek ránk kedvezőtlen áralakulásában is. Ma nyersterményeinknek Ausztria nagy fogyasztó piaca ; szeretik azt állítani, hogy azért, mert terményünk jobb, sőt nélkülözhetetlen. — Mi pedig azt hiszük, hogy azért is, mert nyersterményünk vám nélkül olcsóbb nekik, mint a külföldi, magas vámmal drágított termény. — Amint tehát a vámsorompó terményeinket az ő részükre megdrágítja, konkurrálni fog a külföld nyersterménye, s igy annyival kevesebbet fizethet majd a mienkért, amennyi vámmal az terhelve lesz, — végeredményben tehát ott állunk majd, hogy mindegyikünk kevesebbet kap a kivitelre szánt cikkért, ellenben emelkedik az ára azoknak a cikkeknek, melyekből csak annyit termelünk, amennyi saját fogyasztásunkra okvetlenül kell, vagyis mindkét oldalon nyer az a termelési ág, mely csak belfogyasztásra dolgozik, és bukik minden túltermeléssel foglalkozó ág, tehát Ausztriában szenved az ipar, nyer a mezőgazdaság, nálunk viszont nyer az ipar s oly mértékben vészit a mezőgazdaság, a mily mértékben a kivitelre termeléstől magunkat emancipálni nem tudjuk. Épp ez a fenti tantótel állapítja meg eszerint azt is, hogy mindkét államban az a termelési ág fog többet veszíteni, mint amennyit a másik nyer, amely túlsúlyban van, igy Ausztriában az ipar, nálunk a mezőgazdaság, tehát számot kell vetnünk azzal is, hogy Ausztria általánosságban kevésbbó fogja megsinyleni a vámsorompót, mint mi, mert az ipar és nyers termelés Között nincs ma oly óriási aránytalanság ott, mint nálunk. Más kérdés az, hogy akkor, midőn a politikai függetlenségünk csak a gazdasági önállóság alapján épülhet fel, elzárkózhatunk-é a vámsorompó felállítása elől, avagy keresnünk kell módokat arra, hogy a hazafias felbuzdulás mező- gazdaságunkat végveszedelembe ne döntse, nemzetünk 7l0-ed részét anyagilag tönkre ne tegye, és ha keresünk, találunk-é erre módokat ? (Folyt, köv.) Poszvék Nándor. Gazdagyüiés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 1-én Szatmáron, a városháza tanácstermében igazgatósági gyűlést tartott, melyen jelenvoltak: Domahidy Sándor elnök, Szeőke Barna és dr. Keresztszeghy Lajos alelnökük, Csoluokv Imre, Domahidy István, Jákó Sándor, Költsey Antal, bér. Kovács Béla, bér. Kovács Jenő, Péterffy Imre, Pethő György, SzerdaTÁRCA. A közgazdaság elemei. Urta: W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. — Folytatás. — 7. A vagyon készletben való korlátoltsága. A javak nem képeznek vagyont csakis ha készletben korlátoltak. Vagyon alatt értjük kizárólag azon átruházható dolgok összességét, melyek korlátolt meny- nyiségben vannak készletben s amennyiben szükséget pótolnak, közvetve, vagy 'közvetlenül boldogítanak. E szerint a minket környező lég -- rendes körülmények közt nem vagyon, mivel csak szánkat kell kinyitnunk, annyit kapunk, a mennyit felhasználhatunk belőle. Ami levegőt tényleg beszivunk, rendkívül hasznos, mivel az éltet bennünket; de azért mitse fizetünk érte, mert minden ember számára nagy bőségben található. Egy buvárharangban azonban, vagy mély bányában a lég korlátolt mennyiségben van s akkor a gazdagság részének tekinthető. Mikor az angol csatorna alatti alagút elkészül, az a nagy kérdés áll elő: hogyan kaphatunk annak közepében levegőt a lélekzésre. Még a főváros föld alatti vasutjában is igen becses volna kissé több levegő. Másfelől a gyémánt, habár nagyon értékes, kevés célra használtatik; gyönyörű ékszert képez és arra jó, hogy az üveget vágja, vagy a sziklákat kifúrja. MaAz igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta ’Bj Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8'— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és |2 Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kapha.t. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz tej Szerszámzsir tiszta váz. 1 kg. K 1’50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer, és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. Él Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Mauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.
