Gazdák Lapja, 1905. február (4. évfolyam, 5–8. szám)

1905-02-17 / 7. szám

IV. évfolyam. Szatmár. I9G5. febr. 17. 7-ik szám. T GAZDAKLAPJA KOZ- ÉS MEZOGAZDASAGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKK. VÁRAI SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE, MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. SZATMÁRI BANK részvénytársaság Szatm áron D eák-t é r 29. szám. A legkedvezőbb feltételek mellett nyújt törlesztéses jelzálog Tálnnlouól olannn A kölcsönök ár­kölcsönöket földbirtokra, házakra 10-től 65 évig terjedő időre4*1 /o"os ZdiUyloVöl aidpUÍI. f0iyamkülömbö- zet levonása nélkül készpénzben is folyósittatnak. Tudakozódásokra nyomban kimerítő választ adimk. 192 Szatmári bank részvénytársaság. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmármegye' Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Az önálló vámterület. Egy félszázad óta nem forgott közszájon oly fontos kérdés, mint mostanság. A folyton sző­nyegen maradt közjogi sérelmek háttérbe szorí­tották eddig az ország közgazdasági érdekeit. Csak úgy mellékesen vitatták olykor, a mi­kor egy politikai vagy katonai kérdésben stáfázs* nak használhatták akademice azt a kérdést is, hogy mi volna gazdaságilag hasznosabb az or­szágra a közös vagy az önálló vámterület Auszt­riával szemben. A megváltozott politikai viszonyok ma azon­ban már kétséget sem hagynak fenn az iránt, hogy az ország közvéleménye elsősorban az ön­álló vámterület életbeléptetését most már nem csak kivánja, hanem követeli. Hisz az ország ezen éltető érdeke eddig is kellő mértékben volt meg a köztudatban és most csak azért nyilvánul olyan elementáris módon, mert felszabadult egy lidérc nyomás alól, a mely hóbortnak nevezte a kísérletet, hogy gazdasági érdekünket védjük meg szomszédunk kizsákmá­nyolásával szemben. Még azok is, a kik a közös vámterület fenn­tartását ideig óráig javalják nyiltan bevallják, hogy közös vámterület mellett nem fejleszthet­jük iparunkat, pedig elismerik mindannyian azt is, hogy indusztriális fejlődés nélkül képzelhet­______________tárca,______________ A közgazdaság elemei. Irta: W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. — Folytatás. — 5. Mi a vagyon? Nassau Sándor, egyike a legelőkelőbb közgazdá­szat! íróknak, a vagyont a következő szavakkal hatá­rozta meg: Vagyon alatt értjük kizárólag azon átru­házható dolgok összeségét, melyek korlátolt mennyi­ségben vannak készletben s amennyiben szükséget pó­tolnak, közvetve vagy közvetlenül boldogítanak. Szük­séges először is pontosan megérteni, mi volt a Senior gondolata. Szerinte, amit vagyon alatt értünk, annak három különböző tnlaidonsáffffal kell bimia. és aminek megvan ezen három tulajdonsága, az kell, hogy ké­pezze a vagyon egy részét. Ha ezen tulajdonságok he­lyesen vannak kiválasztva, eljutunk a szabatos megha­tározásához azon tulajdonságoknak, melyek e fogalom jellemzésére éppen elegendők, s jelzik nekünk azt is, hogy minő dolgok tartoznak hozzá, és minők nem tar­toznak. A fenti hosszadalmas azon kifejezést azonban, „amennyiben szükséget pótolnak, közvetve, vagy köz­vetlenül boldogítanak“ egyszerüsités kedvéért a „hasz­nos“ szóval pótolhatjuk s akkor a meghatározást ily módon állapíthatjuk meg: Vagyon az, ami 1. átruházható, 2. készletben korlátolt, 3. hasznos. Még azt is pontosan kell tudnunk, mi a jelentése a vagyon három tulajdonságának, tudnunk kell, mit tesz az átruházhatóság, a készletben való korlátoltság és a hasznosság. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents