Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)

1905-01-27 / 4. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. január 27. Szőlőmivelés — kapa nélkül. Irta : dr. Molnár István. Hogy ennek a címnek fele sem tréfa, legelőbb is hivatkozom az elszászi borvidékre, ahol ez a művelés divatos ; másodszor s különösen a híres kolmári szőlé­szeti intézetnek több kiadványára, mely az efféle kí­sérletek sikeréről tanúskodik. De nem is szükséges ilyen messze elkalandozni, elég, ha szakember előtt úgy állítjuk fel a kérdést hogy : Lehet-e a kapálás céljait más módon is biztosítani ? Ha ezt lehet, akkor a címben sincs lehetetlenség. Vessük föl először a kérdést, hogy miért is ka­páljuk a szőlőt ? Azért kapáljuk, hogy a talajt meglazítva légjára­tossá, a levegő, fény és csapadék beszivárgását köny- nyebbé, a gyomok elharapódzását lehetetlenné, az alsó nedvesség hullámzását egyenletessé s kitartóvá tegyük. Ha ezeket a célokat nem akarjuk kapálás utján biztosítani, fölmerül az a kérdés: hogyan lehet őket máskép elérni ? Ügy, hogy a forgatással megporhanyitott talaj tetejére olyan mesterséges réteget rakunk, mely a le­vegő, fény, nap, csapadék behatását megengedi, az al­talaj nedvességét a kipárolgástól védelmezi, a letapo- sást kizárja, dudva felburjánzását akadályozza. Ilyen elsősorban : a kővel való beboritás. Ennek a jelzett célok biztosítására 15—20 cm. vastagnak kellene lennie, tehát egy kát. hold szőlőre — a kő minősége szerint — 800—1000 köbméter, ut- teriték nagyságú kőtöredék szükséges. Ha ezt vinni vagy hurcolni kell, azzal már az is ki van mondva, hogy használatba vétele nem fizeti ki magát. Azonban gyakori eset, hogy az altalaj alatt föld­forgatás közben elegendő követ tudunk minden külön fáradság nélkül a fölszinre hozni. Ilyenkor tehát ma­gán a talajon meg van adva a lehetősége a kapa nél­küli szőlőmivelésnek. Az ilyen talaj sohasem gázolódik le, sohasem lesz füves, könnyen járja a levegő, belehatol a csapa­dék, sőt — a kő meglehetős hővezető lévén — kivált ha barna, még minőségileg is előnyösen befolyásolja a beérést, tehát a bor jóságát. Ahol nagyon drága a napszám, meredek lejtőn van a szőlő, úgy hogy költségkímélésből különben is csak műtrágyával kezelhető, a kőszerzés pedig kézre esik, ezzel az eljárással igazán lényegesen lehet a mű­velés költségét apasztani. Az ilyen kőáthuzatnak a kapálás fölöslegessé té­telén kívül még számos más előnyei is vannak ; neve­zetesen : az altalaj kipárolgása szinte minimálisra csök­ken s igy a föld árjának a lazitott rétegben való állan­dóan kedvező hullámzását biztosítjuk vele : megaka­dályozzuk a záporok és felhőszakadások romboló ha­anulhatunk minden szociális tudományt egy és ugyan­azon időben. Az asztronómiát senki se gúnyolja azért, mert csak csillagokkal foglalkozik, vagy a mathezist, mivel csak számokkal és mennyiségekkel foglalkozik. Nagyon különös alapvető tudomány lenne az, amely asztronómiával, geológiával, khemiával, fizikával, fizioló­giával stb. mind egyszerre foglalkoznék. Lenni kell több­féle természeti tudománynak és lennie többféle szoci­ális tudománynak is, és ezek közül mindenik a maga sajátképpeni tárgyával kell, hogy foglalkozzék, nem dedig általában mindennel. tását; gyom, ha a követ sodronyhálón átdobálva meg­tisztítjuk a hozzá tapadó földmorzsáktól, sohasem tá­madhat; vadkártól sem kell tartani, mert a szögletes talajon semmi vad sem szeret futtatni; a szőlőfürtök a talajnedvességtől nem rothadnak; esős időben is könnyebben lehet a szüretelést végezni; a szőlő koráb­ban beérik, mert a kőtömeg tömérdek hőegységet iszik be a nappali sugarakból; a szőlőben, ha szükséges, eső után is lehet kötözni, válogatni, csonkázni ; a ka­rók is tovább tartanak, mert csak kis részük rothad. Ahol tehát a talajviszonyokban adva van a könnyű le­hetőség erre a próbatételre, bátran belevághat, aki je­lentékenyen le akarja mérsékelni szőlejének munkál- tatási költségét. Ugyanezt elérhetik, akiknél kőbánya van a szomszédban, vagy téglagyár a közelben ; ezek a hulladékot itt olcsó fuvarral ingyen elvihetik, ha nem kell azt messzire szállítani. Ugyanezt el lehet érni ka­vicsos talajon. De másutt is, ahol talán nincs az alaptalajban kéznél a kőfedezet, viszont a napszám drágasága és a kő helyettesítése olcsón s könnyen történhetik: van e fogással lehetőség arra, hogy a kapálást elkerüljük. Például szénnel fütő gyárak közelében a porától kiszi­tált s jól kiégett szélisalak is ugyanazt a szolgálatot teheti, mint a kőtörmelék. Sőt amennyiben ennek színe mindig fekete, mig a feltalaj alatt elhúzódó homokkő rendszerint fehér, sárga vagy szürke ; ez a szénsalak még előnyösebb is a kőterítésnél. Olyan gazdák, akik egyszer szívesen költenek szőlejükre, viszont az állandó napszámoshajszolástól irtózkodnak, szénsalakot pedig közel s ingyen kaphat­nak, kisebb terjedelmű házi szőlőben egészen nyugod­tan folyamodhatnak ehhez a telepítési módszerhez. De mindenkor hányassák át sodronyrostán a felhasználandó salakot, nehogy humuszt, leporlott kénmorzsákat, vas­port s más hátrányos hulladékot is becipeljenek szü­léikbe. (A humusz itt azért hátrányos, mert füvet nevel.] Ezen helyeken hasonló sikerrel használható fel e célra a cserzővargáknál kapható cserhéj, természetesen csak a teljes kilúgozás után, mert amúgy erős cser- savtartalmával árthatna a növény gyökerének. Ez az anyag nagyon lassan rothad, az idézett intézet próba­telepén húsz év óta szolgál egyforma jó karban; a ta­laj kipárolgását már saját nedvességtartó összetételénél fogva is kedvezően befolyásolja, úgy, hogy alatta a szőlő vígan hajt és soha szárazságot nem szenved, tehát kellő trágyázás mellett rendkívüli terméseket le­het állandóan levenni róla. Ilyen anyagul szolgálhat még, ahol akad, a szem­csés turfa-boritás, mely laza, erős fényelő, mert bogárfe­kete, kitűnő víztartó dudvát szintén alig enged fölvergődni. Mindezen bánásmódok közös előfeltétele, hogy az altalaj felporhanyitása lehetőleg száraz időben történjék, nehogy a munkások lábnyoma csomóba összedagasz- íott sártekéket hagyjon benne. Továbbá aki igy akarja szőlőjét mivelni, az barátkozzék meg az állandó mű­trágyázás gondolatával. Hiszen ma már kétségen kívül be van bizon3Útva, hogy homokon műtrágyázással meg lehet élni s nagy terméseket állandóan'1 biztosítani is­tálló trágya nélkül is. Előre megjegyzem, — hogy könynyitsem a vár­ható cáfolatok dolgát, — hogy a turfát tartom legke- vésbbé alkalmasnak az elsorolt teritőanyagok közül, nemcsak azért, mert végre is átjavul humuszszá, hanem azért is, mert eleintén kevéssé kívánatos hatású sava­kat fejleszt magából és a műtrágyák lekerülését a gyö­Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselek- marUa<jA ifOnfií'G C7DrC7C>m7uV U níoiót'u szik, ha szükségletét 15 év óta fennálló üzletemben fedezi, hol is llaoUj nullMUo. 'íCl OlQIIIcHI « lt Ult!ti! U és minden egyéb cikket a létező legolcsóbb árban és lelkiismeretes kiszolgálás- LÖVÍílijBr JÓZS&f ^szer csemege üzlete sál kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz tisztelettel fűszer és Szatmár, Deák-tér Í7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents