Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)
1905-01-27 / 4. szám
január 27. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal kerekhez lassítja. Ellenben a többi felsorolt teritőanya- gok : az altalaj! kőgöröngyök, a szénsalak és cserhéj, a trágyázást ép úgy nem akadályozzák, sőt — a mi most napos eset -— annak a kisebb széllel való elfuvódását is megakadályozzák. Éppen velem történt meg egyszer Besnyőn, hogy én mütrágyáztattam és a balszomszédomnak lett a mesgyés széleken csodálatos temése, mely hovatovább a mesgyétől csökkent, ahová pedig az ő érdekéhez átpártolt szellő semmit se szállított az én kálimból, ott még a veszszője sem igen fakadt ki. A kőtörmeléken a leszórt trágya megbújik és az első csapadékkal beolvad a földbe, utolsó porcikáig lejut a gyökerekhez és teljes egészében növénytáplálási célokra használódik föl. Sőt azt hiszem, hogy a felette illékony légenytrágyákat is jobban meg lehet ily terítékes talajon óvni az elpárolgás utján reájuk váró veszteségtől, ha kilesünk egy köz'elgő esőt, azzal alámosatjuk s nem engedünk neki alkalmat arra, hogy a felszínen napnak, szélnek kitéve, kárunkra s céltalanul élje át első felbomlását. Természetes, valami nagy arányban nem fognak ezek a talajteritő eszközök elterjedni ; de nincs kizárva, hogy a szükség, ez a legjobb tanítómester, az eszméknek efféle kérdések föltevésével együttjáró megtermékenyítése után újabb és újabb fogásokat fog kieszelni a költségesebb munkák kiküszöbölése irányában. Ilyen az a merev ötlet is, melylyel egy elszászi francia tett sikertelen próbát, amennyiben a célon túllőve, szőlőjét téglalapokkal kiköveztette, mint ahogy az udvarokat szokás, elfeledve, hogy lég és csapadék nélkül — melyeket földjétől elzárt — nincs, mert nem is lehet tenyészet. Örülnék, ha nálam gyakorlatisabb érzékű termelőtársaim eszmecserére méltatnák rövidke közleményemet. A földi giliszta. Tudjuk, hogy a föld termékenységét különböző fizikai erők mellett az ásványi alkatrészeknek természeti feldolgozása, — a lég, a hő és nedvesség behatása és ezek által előidézett vegyi felbomlások .létesítik. Minél hosszabb ideig van kitéve tehát valamely föld az említett hatásoknak : termékenysége annál fokozottabb. A hő és ez által megteremtett s a napsugarak hatása következtében előállott villamosság és kellő fokú nedvesség éppen úgy, mint a fény, illetve világosság a növény és állati élet elengedhetlen feltétele a levegő hozzájárulásával. Az is ismeretes előttünk, hogy a feloldható ásványi anyagokban gazdagabb földréteg ritkább, lazább s igv a természeti behatásoknak sokkal alkalmasabb talaj, vagyis a homokos vegyület az, mi a gazdai működést sokkal könyebbé teszi, mint a kötött réteg, — mely több és fokozottabb munka alkalmazását veszi igénybe. Maga a földréteg forgatása, vagyis a szántásnak gazdászati célja egyedül az, hogy a talaj felporhanyit- tatván, — a fent jelzett természeti — fizikai behatások lehetőbbé tétessenek s ekként a talaj termékenysége előidéztessék. Általánosságban idáig terjesztjük látkörünket s gazdászati teendőinket is megfelelően alkalmazzuk. A figyelő gazda azonban az említett természeti behatások mellett még sok oly jelenséget is tapasztalhat, melyek mások figyelmét teljesen kikerülik s teljesen észrevétlenek. Ily természeti — illetve zoológiái jelenség pedig a földmivelésnek egyik lényeges faktora az úgy nevezett földi giliszta. Szinte látom egyik-másik gazda társamnak szánakozó mosolyát, hogy én figyelemre méltatok egy oly igénytelen lényt, — melyet' a halászok legfeljebb horgászáshoz használnak, — azonban gyakorlati értékkel nem bir. Azonban ez téves felfogás ! A mai gazdának ma már nem elég jó szántó vetőnek hírében állania, —- de nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a geológiát sem, — s ha ezzel bár csak gyakorlatilag foglalkozik is, már is észre kell vennie ama vonatkozást, mely a geológia és a földi giliszta közt fent forog. Ezen igénytelen állatok — a földi giliszták — nemcsak kitűnő idő jósok, de a föld megtermékenyítésénél éppen oly közre működők is. Vizsgáljuk csak kissé a talajviszonyokat, — s tapasztalni fogjuk, hogy amig a tiszta homokban a földi giliszta elő nem fordul: minél inkább közeledik a talaj a kötött talajhoz, ezen állatkák jelenléte mindinkább sűrűbbé válik, — s legnagyobb mennyiségben ott fordul elő, ahol a talaj legkötöttebb, és itt is csak mintegy 0—2 lábnyi mélységben. Ezen állatok örökös furkálásaikkal a földrétegében millió és millió lyukakat — folyosókat csinálnak s a földet minden irányban keresztül kasul furkálják, és pedig, ha az iSő esősre változik, a föld színe felé, — ha az idő szárazra fordul, mindinkább mélyebbre úgy ahnyira, hogy száraz időjárásnál már csak mintegy 2 lábnyi mélységben található, — de amint ismét nedvesre fordul az időjárás : ismét megjelennek a föld felülete felé. tizen általunk furkált folyosókon azután nem csak a fény, a hő,, a villamosság, de különösen a nedvesség, mely ennek hiányában a kötött talajba be nem hatolhatna, vonul be, — ott lehetővé teszi az ásványi anyagok feloldását, — s ekként a földet is nem csak megporhanyitja, — de sőt lényegesen hozzá járul annak termékenyítéséhez is. Különösen az ugar földek fokozottabb termőereje is részben ezen állatkák közreműködésének tulajdonítható ! Aki néz és szemlélődik : az mindenütt talál látni valót. A gazdának pedig a természet ölén hivatása is az örök erő alkotásait megfigyelni, s tapasztalatait lehetőleg a közjóra fordítani. Rusticus. A borok házasitásának megszorítása. A mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. t,-cikk és az. ennek végrehajtása iránt kiadott 53.859/1897. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet világhírű tokajhegyaljai borainknak a hamisítástól való védelmére kivételes intézkedéseket tartalmaz. A törvény végrehajtása terén szerzett tapasztalatok szerint ezek az intézkedések nem bizonyultak kielégítőknek, a mennyiben •— az erre vonatkozó tilalom dacára — gyakran megtörtént, hogy tokajhegyaljai boraink más hazai, vagy külföldi borral összeházasítva, s ez által eredeti különleges jellegüktől megfosztva, tiszta tokaji bor gyanánt hozattak forgalomba. Ezen visszaéléssel az illetők nem csak a fogyasztó közönséget tévesztették meg, amennyiben ennek kiváló, különleges tokaji boraink helyett jóval értéktelenebb
