Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)
1905-01-20 / 3. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. január 20. újítás lépett életbe, úgy keletkeztek a szövetkezetek is. Mert azt Sándor Pál is elismerheti ép úgy, mint a falusi legkisebb greizler, miként Claudio Januet-nek igaza van, mikor mint szövetkezet ellenes ember mégis beismeri, hogy „a szövetkezet a XIX. század egyetlen szociális kísérlete, a mely sikerült.“ Valamikor büszkén fognak a kereskedők rámutatni a szövetkezetek hasznára: iine, ezt is mi teremtettük. Különben vannak alkalmak, a mikor ők is a szövetkezet fegyveréhez nyúlnak; persze akkor jogosult, mert az ő érdekeiket szolgálja ! Vagy a trust, a kartell talán más mint a szövetkezés ? szövetkezés pedig oly társadalmi osztályok, sőt az egész társadalom ellen, mely Jie- kik megélhetést ad. Bizony, voltak, vannak és sajnos lesznek is még trust-ok, kartellek a munkás osztály kihasználására, a szükségleteire erősen utalt társadalom kiszipolyozására, Mivel jogosultabb 0—20—100 vagy 10o0 ember harca, küzdelme a létért, mint milliók-é ? A midőn a termelőt és fogyasztót egyaránt a közvetítő kereskedelem feleslegesen s a termelő és fogyasztóra egyaránt súlyosan érezhető díjjal fosztja meg egy bizonyos mérvű jövedelemtől, más mód nem marad ennek ellensúlyozására, mint a midőn a termelő termelvényei értékesítésére s a fogyasztó szükségleteinek beszerzésére szövetkezik. Hogy a szövetkezés pl. gazdasági téren mily haszonnal jár, elég talán felemlítenem, hogy pl. a Háromszékvármegyei gazdák heremagjuk együttes értékesítésénél min.-kónt nem kevesebb, mint 4U—60 korona többletet érnek el, a nagy- küküllői komló termelők ennél talán többet is. Ez eddig mind a szövetkezést maguk részére üdvösnek látó egy nehány kereskedő zsebébe vándorolt s a midőn a termelők közvetlenül a külfölddel léptek érintkezésbe, a kereskedő a szövetkezet ellen fordul. De hiszen talán a világteremtésekor az emberiség nem soroztatok két osztályban kereskedők s annak fejős tehenei az emberiség többi részére ? De azt mondják, a fogyasztási szövetkezet a kiskereskedőt rontja meg anélkül, hogy a közönség hasznára válnék. Elhiszem, hogy a budapesti tisztviselők ruha fogyasztási szövetkezete (ha jól emlékszem ezzel esett meg) nem vált hasznára a tisztviselőknek s pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a vezetők mindent elloptak, még a berendezést is. De nózük csak pl. Turterebest. Köáel van hozzátok. A fogyasztási szövetkezet virul, a falubeli uzsorás kereskedők elmentek. A szövetkezet vagyont gyűjt. S ezen a gyűjtők vagyona nem az ottani szegények átka tapad, hanem áldást hozó lesz bizonyára ez a jövedelem a közre. De a fogyasztási szövetkezetekre azt is mondják, hogy az állam támogatása mellett oly helyen, Kétségkívül nagyon kívánatos a közgazdászat igazságait valami hozzáférhető módon a nép minden osztályával megismertetni. Ezen igazságok nem ismeréséből származnak a legtöbb és legelfajultabb szociális bajok, mint: szerencsétlen sztrájkok és munkából való kizárások, ellenállás, a viszonyok fejlesztésével szemben, gondatlanság, nyomor, a jótékonyság félreértése és sok jószándéku intézmény sikertelenségéből eredő lehangoltság a köztevékenység terén. Több mint tiz év előtt Miss Martineau a közgazdászat igazságait ügyesen népszerűsítette megkapó elbeszéléseiben. Ugyanazon időtájt Whately érsek szerfölött megbotránkozott azon, hogy e tárgy már a gyermekkorban nem tanították s e célból irta „Köny- nyü oktatás a pénzügyekről1' cimü munkáját, melynek több kiadása jelent meg. A közgazdászaira vonatkozó első eszméimet zsenge ifjú koromban magam is e munkából szereztem, melynek előszavából idézem Whatelynek következő észrevételeit: „Ezen tárgyak alapos ismeretének elemei — mint a tapasztalás igazolta — már a zsenge gyermekkorban betaníthatok. Azok tehát, kik a nevelésügy vezetésére vállalkoztak, ne tartsák lényegtelennek, hogy e tárgyakról mielőbb helyes felfogásokat csepegtessenek a tanítvány leikébe, amelyekkel minden ember idősebb korában amúgy is meg kell, hogy barátkozzék gyakorlatilag s amelyeket — legalább a mi hazánkban — a legmagasabb állású férfiaktól kezdve a legutolsóig az embernek egy osztálya sem nélkülözhet.“ A közelebbi években hasonló felfogást tanúsítottak és hasonló működést fejtettek ki Mr. William Ellis Prof. Hogdson, Dr. John Watts, Mr. Tomptar és mások, s a tapasztalás igazolni látszik a Whately pártolta oktatás szükségességét és kivihetőségét. Ámde természetes, hogy ennek egyik feltétele egy a célnak teljesen megfelelő rövid, de világos és népszerű füzet. A manchesteri tanítójelöltek oktatása alatt szerzett tiz évi tapasztalásomra támaszkodva, e kis munkát a legegyszerűbb formába igyekeztem önteni, aminőt a tárgy természete is megkívánt. Azt hiszem, e kis munka bevezetésül is szolgálhat azon érettebb korú felnőtt olvasó közönség tudományos képzéséhez, mely eddig a közgazdaság tanulását elhanyagolta. A tér szűk keretei miatt szándékom ellenére lehetetlen volt, hogy e tudományt egész mivoltában, kellő módon tárgyaljam. Ez okból a közgazdaság né- melv részeit egészen mellőztem, mások fölött igen röviden siklottam át. Ekként terem nagyobb része egyéb fontosabb kérdések számára maradt fenn, igy a termelés, a munkafelosztás, tőke és munka, ipar egyesületek, kereskedelmi krízisek ismertetésére, amik remélhetőleg órdekesek és hasznosak lesznek e kis munka szives olvasói előtt. (Folyt, köv.) Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselek- mqrhapn szik, ha szükségletét 15 év óta fennálló üzletemben fedezi, hol is IICloU és minden egyéb cikket a létező legolcsóbb árban és lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. lg az tisztelettel , kenőcs, szerszámzsír, kötéláru f nuinriQr lrÍ7Cof füszer és csemege üzlete LUVHIl|Cl JUlOCl Szatmár, Deák-tér 17. sz. I
