Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)
1905-01-20 / 3. szám
január 20. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal hol arra semmi szükség nincs (persze a kereskedő érdekére nézve), ott is alakult s egyenesen arra irányul, hogy a heiyi kereskedőt legmagasabb támogatás mellett tönkre tegye. Hiszen úgy van. Itt Erdélyben a székely földön sok helyt nincs zsidó kereskedő (hogy áll meg már most itt pl az antiszemitizmus vádja ?), hanem egyszerű székely ember, falubeliéinek hasonmása méri a firsing ujjasra valót s botfalusi cukrot, meg adja a Kolozsvári Emke gyújtó mellett a „Deutscher Bund“ gyufát Csehországból is. Egyszere csak mozgalom indul meg a faluban fogyasztási szövetkezet alakitására s rövidesen meg is nyilik. Megkérdtem a főkolomposokat. „hát Laczkó Mozsi uram miért is csinálták kendtek a szövetkezeti boltot, hisz becsületes székely emberek a falubeli boltosok s nem is igen csapták be magukat ?“ „Ezek aztán nem, nagyságos uram, de tessék átal nézni az a szép kőház meg jószág az udvaron, de meg a sok szép kaszáló mind a mienkből került ki rövid 5—b év alatt, hát csak azt gondoltuk, jó lesz azt magunknak megtakarítani“, S váljon kinek mozgalma és harca jogosultabb, az egy-két kereskedőé-e, vagy azé a 4oO—500 falusi családé ? Hát még a határ vidéken ?! Pillantsunk még végül egy kissé albionba. Nem kevesebb mint egy millió kilencszázezer család tagja a fogyasztási. szövetkezeteknek s azt mondják, hogy Angliának kereskedelme még a Magyarországit is felül múlja. Hát e hogy lehet? Aztjhiszem csak úgy, hogy csináljunk minden a szövetkezet életére befolyással biró körülményre való tekintettel sok és jó szövetkezetei, pusztítsuk ki a tisztességtelen kereskedelmet, még a magját is, de neveljük a vevő közönséget is, mert a tisztességes kereskedelem csak akkor élhet, fejlődhetik és erősbbödhetik, ha a vevő és termelő sem utazik arra, hogy hol és mikor csapja be a kereskedőt. — Ezt pedig nálunk Magyarországon csak a szövetkezetek utján lehet. Egyébként boldog ujesztendőt! s ez évben is hasonló kitartást kívánok. Ha pedig forr a vér s csillapulnia kellene, üsd még az agráriust is — ha nincs igaza. Ha másként nem, kedves Szerkesztőm erre szövetkezhetünk, mi is. Szövetkezett hazafias üdvözlettel, híved S-i. A rétek tavaszi gondozása. Ha rétjeinket a szántóföldön termesztett takarmánynövényekhez hasonló ápolásban részesítenénk, úgy a termelési, mint az értékesítési viszonyok tekintetében egészen más eredményeket érnénk el, mert köztudomású, hogy a jó rét adja a legegészségesebb, legjobb és viszonylag legolcsóbb takarmányt. — Kérdjük azonban, hogy vájjon hány oly gazdaság van Magyarországban, a hol valami gondot a rétek ápolására is fordítanának ? — Nincs esztendő, hogy e kérdést lapunkban ne szellőztetnénk, de sajnos, úgy látszik minden törekvésünk meddő marad. — Ismételten felhívjuk tehát gazdáink figyelmét a rétgondozás okszerű szabályainak figyelembevételére, hiszen saját érdekök- ben áll, hogy az adott tanácsokat megszívleljék. Azt mondják, hogy a rétnek fogasolása káros hatású ; — hogy ezen állítás téves voltát beigazolhassuk, hivatkozunk a németországi gazdákra, a kik nemcsak hogy rendszeresen használják évek óta a közönséges fogasolást, hanem minduntalan azon törik fejőket, hogy micsoda oly rétmivelö eszközt találjanak ki, a mely még a közismert Lacke-féle rétborona munkáját is jobban pótolhatná. — Tapasztalásból is mondhatjuk, hogy a fogasborona nem árt a rétnek, különösen a mi túlnyomóan száraz fekvésű rétjeinknek, mert azzal meglazítjuk az összetömődött talajt, megkönnyitjük a viz és levegőnek a földbe való jutását, elősegítjük a gyökerek fejlődését, növeljük a füvek bokrosodási képességét, lassítjuk a talaj gyors kiszáradását s megkönnyitjük az oldott trágyanemek beszivárgását. — Különösen fontossággal bír a rétboronának ezen legutóbbi hatása, mert jól tudjuk, hogy a réteken nem annyira az istálló-trágya, mint inkább a káli és foszforsavdus műtrágyák nyernek alkalmazást, a melyek hatásának eredményre jutása céljából mellözhetlen a fogas borona. A rétek tavaszi gondozásához tartozik az any- nyira káros legeltetés mellőzése is, mert a legelésző állat a szó teljes értelméuen agyon sanyargatja a füvet, ez javarészt kipusztul s helyét az értéktelen gyomok foglalják el. — Nem szabad tehát tűrnünk a rétek tavaszi legeltetését, mert igen megbosszulja magát. Kovácsy Béla. Hírek. — Az országgyűlési képviselő választások vármegyénk területén mindenütt f. hó 26-án, csütörtökön tartatnak meg. Értesüléseink szerint jelöltek : Szatmárnémetiben Hieronymi Károly keresk. miniszter kormánypárti, dr. Kelemen Samu ügyvéd függetlenségi és Rózsa József szociáldemokrata programmal; választási elnök egyik szavazó helyen dr. Fejes István, másik szavazó helyen Fogarassy Sándor. Csengerben jelöltek: Domahidy Viktor kormánypárti, és Luby Béla 48-as függetlenségi programmal ; választási elnök bér. Kovács Jenő. Nagykárolyban jelöltek: Károlyi István gróf függetlenségi és Barcs Károly szociáldemokrata programmal. Választási elnök : Ilosvay Aladár megyei főjegyző, A mátészalkai kerületben jelöltek: Nagy László alispán kormánypárti, Jékey Zsigmond függetlenségi programmal. Választási elnök : Dr. Farnek László. A fehérgyarmati kerületbeu jelöltek : Domahidy István kormánypárti és Luby Géza függetlenségi programmal. Választási elnök Cholnoky Imre kir. közjegyző. Á Bk r a s s ó i kerületben Károlyi György gróf egyedül áll kormánypárti programmal. Választási elnök: Majos Károly anyakönyvi felügyelő. Az aranyos megy esi kerületben jelöltek : Szentiványi Gyula kormánypárti és dr. Tatár János
