Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)
1905-01-13 / 2. szám
jaa. 13. GAZDÁK LAPJA S-ik oldal. fejeinek teljesen ki, nem adják le később rendesen a tejet, miáltal lassan visszafejlődnek. Soha sem hittem, hogy még én is megtanuljak tehenet fejni. A kifejt tejmennyiség el9Ő sorban is egy kitűnő szűrő készüléken átengedtetik, s azután a hűtő kamarába kerül, hol hőmérséklete 4e C. fokig lehüttetik, nehogy szerves anyagok képződhessenek. Minden uradalomból délelőtt szekereken szállítják be a tejmeny- nyiséget Teschenbe, a központi „Molkereia-ba. Itt azután első sorban megvizsgáltatik a minősége s ha az nem lenne megfelelő, a hiba első sorban is a takarmányozásnál kerestetik, Teschenben nagy mennyiségek dolgoztatnak föl s nemcsak a vidék, a közeli városok s Becs nagykereskedői s Hotelierjei innen eszközük rendeléseiket, hanem Magyarországon is sok helyre szállítanak, mert bizony a mi szükségleteinket a mi híres tejgazdaságaink nem elégíthetik ki. Nem tudok eleget gyönyörködni e szép s minden izében lehetőleg tökéletesített tehenészetben. Sokat gondolkodtam s ábrándozom, midőn látom a 25—30 kilométerre eső uradalmakból délelőtt az országúton döcögni a nehéz tejszállitó kocsit, nehezen föl a hegyre, le •— megint föl —, mert bizony i itt nincsen olyan hálózat mint pl. a mi megyénkben, hol az újabban létesített vonatok következtében majdnem minden egyes hely közelről össze van kötve a középponttal; minő aranybánya is lehetne ezen gazdasági ág nálunk. Szövetkezve a birtokos osztály fölállítaná Szatmá- ron részvények alapján a gyárat; minden gazdaság körülményeihez képest beállítana egy tehenészetet, mely kicsinyben még nagyobb arányban jövedelmező s a vasút minden nap vinné Szatmárra a tejszálütmányt; minő könnyű lenne az elárusitás, midőn hazánkban a legkezdetlegesebb fokon van ezen iparág, minő tisztes piacot teremthetnénk magunknak, midőn sok magyar kereskedő szükségletét innen fedezi. Lendülne a vármegye kereskedelme, ipari nívója, mennyi munkás kezet foglalkoztathatnánk, a gazdasági viszonyokra mily előnyös hatással lenne, s főleg minő uj bő jövedelmező forrást találna a gazdaközönség. Néha az ábrándok is teljesednek. Miedzyswiec, 1905. jan. 5. bulyi Jékey László. Irodalom. Köztelek Zsebnaptár 1905-re. Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán 0. M. G E. titkárok szerkesztésében immár 11-ik évfolyama jelent meg a „Köztelek Zsebnaptár"-nak. Tartalma ezúttal is bő és változatos. A naptár állandó tanácsadója óhajt lenni a gazdáknak a gyakorlati gazdálkodás terén s igyekszik hozzáférhetővé tenni a gazdasági tudomány minden ágában mutatkozó haladás eredményeit. Az egyes rovatok a leghivatottabb szakírók tollából kerülnek ki. Folyó évben különösen az állat értékesítésre és növénytermelésre vonatkozó részében van sok hasznos és uj tudnivaló. Külön rovata foglalkozik továbbá az állattenyésztés, a tejgazdaság, a takarmányozás, a szőlőmivelés és borászat, a gyümölcsborkészités, a gazdasági technika és gépészet, az építészet, végül a gazdasági üzlet minden ágával. Részletesen ismerteti a legújabb gazdasági vonatkozású törvényeket és szabályrendeleteket. Kiegészíti a naptárt egy praktikus és minden tekintetben bevált jegyzék napló. A naptárnak legfőbb célja az, hogy az országban ' fölös számmal elterjedt idegen s «kivált németnyelvű ily fajta kiadványokat kiszorítsa. Ezt a célt, tekintve a Zsebnaptár évről-évre fokozódó népszerűségét, jórészt már sikerült is elérni. Az Ízléses kiállítású' s praktikus berendezésű naptár 3 kor. 50 fillérért bármely könyvkereskedés utján megszerezhető. Hírek. — Az urlovasok szövetkezete a vidéki versenyegyletek értekezletét f. hó 7-én d. u. fél 4 órakor tartotta meg, melyen a vidéki versenyügyre vonatkozó egyöntetű elvekben történt megállapodás. Ugyanekkor állapíttattak meg a szubvenciók is; a szatmármegyei Lóverseny-egylet az urlovasok szövetkezetétől az 1905-ik évre is 1500 kor. szubvencióban részesül. (L.) Beírás az állatorvosi főiskolába. A budapesti m. kir. állatorvosi főiskolán az 1904/05 tanév második felére a beiratkezások f. éri január hó IQ—17-ig tartanak. Január hó 18—25-ig Írásbeli kérvényre a tanártestület, ezen a határidőn túl a földmivelésügyi miniszter adhat engedélyt a beiratásra. (L.) Kisórletiigyi központi bizottság. Tallián földmivelésügyi miniszter jóváhagyta a kiséletügyi központi bizottság uj szabályzatát. Az uj szabályzat azt célozza, hogy a fennállt magyar kisérletügy ezentúl még hatékonyabban és a mezőgazdaság minden ágára kiterjesztessék; ebből az okból a miniszter felhívta az Országos Magyai’ Gazdasági Egyesületet, az orsz. kertészeti, a szőlészeti, borászati és erdészeti egyesületeket, hogy egy-egy tagot delegáljanak a bizottságba, a mely állandó választmányban, szakbizottságokban és teljes ülésben fogja szolgálni a kisérletügyet. A bizottság elnökévé a miniszter Kazy József miniszteri tanácsost, jegyzőjévé Károly Rezső, földmivelésügyi minisztériumba beosztott gazdasági akadémiai tanárt nevezte ki. — Újabb gyáralapitások. Nagykikindán tengeri keményítő gyár. Nagybecskereken kendergyár, Nagyváradon kókusz-zsirgyár van épülőfélben. A komáromi lenfonógyárat, amely 1400 orsóra épült, most helyezték üzembe. (t) A dohánygyártmányok kövezetvámmentessége. A dohánygyártmányokat, mint állami javakat megillető vámmentesség fennáll akkor is, amidőn az ily gyártmányok a dohányárushoz szállíttatnak, a közigaztási bíróság 1904. évi 424, sz. határozata szerint. (O) Kisgazdák tehenei. A biharmegyei kisgazdák részére vásárlandó tehenek céljaira a földmivelésügyi minisztérium 60000 koronát engedélyezett. Az elnökség csak 15300 koronát vett fel, mely összegen a végelesi uradalomtól vásárolt 58 darab tehenet s azokat a tenkei és sárréti járás kisgazdái között 5 évi törlesztés mellett kiosztotta. A még fennmaradó 44700 koronát, tekintve a szűk takarmányviszonyokra, csak a jövő évben veszi fel az elnökség, a midőn a Szalonta, Mezőkeresztes és Vizesgyán községek lakosai által kért tehenek bevásárlására fogja azt első sorban fordítani. (L.) Gazdák és a cukorgyárosok. A gazdák és -a cukorgyárosok közötti jogviszony szabályozását évek óta hasztalan sürgetik a gazdaérdekképviseleti szervezetek. Több gazdasági egyesület ez okból elhatározta, hogy saját belátása szerint szervezi a répatermelő gazdákat s orvoslást igy keresnek a gyárosok részéről tapasztalható sérelmek ellen. Legutóbb a hevesmegyei gazdasági egyesület hozott ily határozatot.
