Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)

1905-01-13 / 2. szám

GAZDÁK LAPJA.

jan, 13.

4-ik oldal.

(<) A kendervetőmag tisztasága. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által nagy erővel folytatott kendertermelési akcióra nagy veszedelem volt, hogy az utóbbi években a kendervetőmag megbízhatatlansága miatt a termés nem kellően sikerűit. Hogy ez ne ismétlődhessék, a földmivelésügyi minisztérium megfelelő intézkedéseket tervez arra, hogy a kisgazdák, különösen ott, a hol gyári feldolgozásra termesztenek kendert, megbízható vetőmaghoz juthassanak, illetve ilyent maguk termeszszenek. Az erre való utasítás rövid idő alatt ki lesz adva a gazdaközönségnek,

(+) A kártékony hernyók és rovarok irtása. Az 1904. évi XII. tcz, kötelezi a földbirtokosokat s gyümölcstermelőket, hogy minden év november végéig szedjék a hernyófészkeket, úgyszintén egész télen át szorgalmasan a lepketojásokat, 'vértétüt, valamint a darázsfészkeket. E tárgyban a földmivelésügyi miniszter újabb szigora rendeletet adott ki, amely szerint a törvényhatóságok, községi elöljáróságok tartoznak az érdekelteket figyelmeztetni arra, hogy aki az irtást elmulasztja, annál a községi elöljáróság végezteti el azt az illető költségén, a mulasztásért- pedig pénzbüntetéssel sújtják. Utal a miniszter rendeletében arra is, hogy a jövő év tavaszán kártékony hernyók, különösen a sárgafarku pillangó nagy mennyiségben fognak mutatkozni, ez okból kötelességévé teszi az elöljáróságoknak, hogy a rendeletet két ízben tegyék a legszélesebb körben közhírré. A hernyó és kártékony rovarok irtására vonatkozó tudnivalókat az érdeklődőkkel a m. kir. rovartani állomás közli. Az irtást a földmivelésügyi miniszter saját szakközegeivel is ellenőrizteti.

(V) Áiíatforgalmi korlátozások. Az osztrák bel ügy miniszter, mint a Búd. Levnek Becsből jelentik, Magyarországgal szemben a következő állatforgalmi korlátozásokat léptette életbe: A ragadós sfáj és körömfájás miatt tilos a hasított körmü állatoknak Ausztriába való bevitele Máramaros vármegyének Ausztriával határos Ökörmezői, tarackközi és vissói járásaiból, Nyitravármegyének szeuici járásából, Pozsony vármegyének malackai, és pozsonyi járásaiból, valamint Pozsony sz. kir. városból. A sertésvész betegségének fennállása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való behozatala Szepesvárinegyének szepesszombati járásból, valamint Poprád r. t. városbél, Trencsén vármegyének vágbeszíercei, Ungvár megy ének bereznai, Zemplénvármegyének homonnai járásból.

— A rendkívüli hideg tél vendégeiként a farkasok meg szoktak jelenni. — Állítólag a Szatmár- hegyen a napokban Frankó János előcseri szőlőjében lőttek 1 drbot.

— A tejgazdaság nagyobb arányú felkarolására évek óta sokat buzdítottuk vármegyénk birtokos osztályát, mely esetben egy Szatmáron szövetkezeti alapon létesítendő tej értékesítő szervezet a tej felesleg megfelelő elhelyezéséről lenne hivatva gondoskodni. Sajnos, a tejgazdaság még mindig kevesebb vármegyénkben, semhogy az értékesítés gondokat okozna ; felhívjuk a figyelmet bulyi Jékoi László mai számunkban közölt cikkére, melyben ez üdvös eszmék megvalósítására oly szép példák buzdítanak.

— Ragadós állati betegségek e heti statisztikája a következő: lépfene 27 községben (több 13.) veszettség 45 községben (több 7.) takonykor 20 községben (több 3.) ragadós száj- és körömfájás 114 községben (kevesebb 3.) rühkór 74 községben, sertés orbánc 193 községben (kevesebb 18.) sertésvész 589 község\ ben (kevesebb 69) pusztított.

— Debrecen vásárai. A jövő évi debreceni vásárok határideje változást szenved, mert azok rendes batáridejével felekezeti ünnepek esnek össze. A kereskedelmi miniszter a debreceni vásárok határnapjait a fentiekre tekintettel a következőkben szabta meg : Az 1905. évi április hó 17—-25-ére, továbbá október 2—10-ére és junius 22-ére eső országos vásárok ez évben kivételesen 1905. évi április hó 10-étöl 18-áig, október 9—17-éig és junius hó 23-ik napján lesznek megtartva.

Kolozsváron ez évben október 1., 8. és 15-én, Debrecenben pedig junius 17-ó:i és 18-án tartják meg a lóversenyeket.

— A közigazgatási bíróság legújabb döntvényei.

Szerződéses munkások rendőri előállítása iránt beadott kérvények béhegmeutosek. A városok tulajdonát képező és állandóan katonai beszállásolás céljára szolgáló laktanyák nemcsak házadó, de az iiietékegyenér- ték alól is mentesek. Ha a község a jegyzői földek után járó állami adók fizetését magára nem vállalta, úgy ezek az adók, mint tényleges birtokost, a haszon élvező jegyzőt terhelik.

(L) Kertmunkás iskolák vizsgái. A kertmunkás iskolákban a vizsgálatokat még ebben a hónapban megtartják. Tallián földmivelésügyi miniszter Szentkirályi gazd. tanint. igazgatót, Angyal Dezső kertészeti tanint. igazgatót, Lipthay min. titkárt és Unger min. fogalmazót küldötte ki a vizsgálatok vezetésére.

(L) A szárazság ós a csemetöfák. A tavaszi példátlan szárazság következtében ez évben az állami gyümölcsfatermelő-telepek készlete is tetemesen kevesebb, mint más években ; ebben a helyzetben a föid- mivelésügyi miniszter sajnálattal kénytelen lesz az egyébként jogosult kérelmeket redukálni, melyeket, több ezer számban kedvezményes áru csemeték engedélyezéséért beadtak. A kérvényeket a jövő hó folyamán elintézik.

(L.) A mózéríókesités előmozdítása. Méhészeinknek régi panasza az, hogy a termelt mézet nehezen tudják értékesíteni. A méhészek régi panaszán segítendő, az országos méhészeti egyesület kebelében raéz- értékesitő bizottság alakult, melyet — mint értesülünk — Tallián földmivelésügyi miniszter is támogatni kivan és megfelelő el nem költhető kamatmentes tőkét bocsájt a bizottságnak rendelkezésére, hogy a mézkészleteiket eladni kívánó méztermelőknek eladásra beküldött méztermékeikre előleget adjanak. A méhészeti váncjortanitók által gyűjtött adatok szerint az ország 12.211 községben, a honnét az adatok befojtak, 206.7H6 mozgórendszerü és 355.120 közönséges küpü- ben 561.857 mell-család volt. Termett ^9.981 m. méz és 1.927 mm. viasz, értékben 9 millió 900.000 korona. A mézértékesités fellendítése tehát országos érdek, azért bízta meg Marton miniszteri titkárt a földmive- lésügyi miniszter, hogy a mézértékesités javítása érdekében a bizottság keretén belől minden lehető segítséggel legyen az ország méhészeinek.

— (L.) Termelési kísérletek konyhakerti növényekkel. A múlt év folyamán az ország több helyén folytattak termelési kísérleteket konyhakerti magvakkal. A szárazság ugyan a legtöbb helyütt kedvezőtlen eredménynek volt az okozója, egyes konyhakerti fajok azonban kellő médon ellenálltak az időjárás mostohaságának. Ilyenek a babfélék — különösen a fürjbab, a káposztafélék, — a braunschveigi és a svéd káposzta a felvidéken különösen sikerült, ugyszinte a sárgarépa. Nem vált be a borsó — főleg az óriás fajok.

— Selyemtermelésünk. A francia selyemgyárosok