Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)

1905-01-06 / 1. szám

2-ik oldal

hullámok dacára is higgadtan mérlegeljük a jövő esélyeit és elbíráljuk, hogy éppen a mezőgazdaság boldogulása szempontjából küszöbön álló legfontosabb kereskedelmi szerződések tárgyalásainak eredményei lehetővé fogják-e tenni helyzetünk állandó javulását.

Mert ha a zavaros politikai viszonyok dacára képes egy erőteljes gazdaközvélemény kialakulni — mint az olasz borvámzáradék eltörlése tárgyában kialakult — akkor azzal kormányunk kénytelen lesz leszámolni és gazdasági érdekeinket a megkötendő szerződéseknél megoltalmazni. Vámháborut erőszakkal nem aaarha- tunk ; de inkább maradjunk szerződés nélkül, semhogy oly szerződést kössünk bármely külföldi állammal, amely neki érdekeink ^megkárosítását szerződés alapján biztosítja. Ezért követelnünk kell, amit már évek óta sürgetünk, hogy Szerbiának, Romániának és az Orosz birodalomnak a mostani szerződéseink felmondassanak. Követelnünk kell, hogy kormányunk haladéktalanul gondoskodjék uj kiviteli piacok meghódítására alkalmas kiviteli szervezkedésről, mert ez kárba veszni nem fog, még ha a legjobb kereskedelmi szerződéseket fogjuk is megköthetni.

A vigasztalannak látszó helyzetből a kibontakozás útját csak erős, egészséges gazdaközvó- lemóny kialakulásában látom. Ha valaha, úgy most van a legnagyobb szükség a gazdatársadalom minden egyes tagjának egyetértő összetartásra, most van szükség, hogy érdekeink meg- védelmezósére rendelkezésünkre álló társadalmi szerveinket megerősítsük, hogy hatályosan és a siker reményével léphessünk sorompóba.

A hagyományos magyar hazaszeretet, mely erőinket mindig a legnagyobb veszélykor fokozta j és acélozta meg legjobban, most is él kebeleink- j ben. Ez adja meg a vigasztaló reményt arra, hogy a boldogulásunk elé tornyosuló akadályokat le fogjuk küzdeni és a jövő íejlődés alapjait meg fogjuk szerezni.

Budapest, 1904. karácsonykor.

Dessewffy Aurél gróf.

Á tejgazdaság tisztasága közegészség- ügyi szempontból.*)

Irta Anjeszky Aladár dr. állatorvosi főiskolai magántanár.

Régi idő óta ismeretes, hogy a tej igen tápláló és könnyen emészthető eledel, a mely éppen e jó tulajdonságánál fogva a gyenge gyomru, beteg ember asztalán is kiváló helyet foglal el és a kis gyermekeknek is egy ideig kizárólagos tápláléka. Ámde bármily becses eledelünk is a tej, nem szabad felednünk, hogy bizonyos körülmények között ártalmunkra is lehet : akkor t. i., ha nem kifogástalan minőségű, hanem bizonyos hibái következtében egészségünkre károsan ható tejet fogyasztunk.

*) Mutatvány az Egészség naptár 1905. évfolyamából. (Lásd irodalom.) Szerk.

jan. 6.

Nem célunk ez alkalommal mind e hibákkal részletesen foglalkozni. Hogy a tejet különfélckópcn hamisítják és a hozzáadott különböző idegen anyagok emésztési zavarokat okozhatnak, hogy a beteg állat teje a tejet fogyasztókat is megbetegitheti, hogy a fémedényben tartott tej az edény falából esetleg valamely, az egészségre ártalmas fémet vehet magába, mindezek közönségesen ismert dolgok. Éppen azért most tekinteten kívül is hagyjuk őket és a tejnek csupán ama hibáival foglalkozunk, a melyek a tejnek tisztátalan kezelése, a fejőskor való elégtelen tisztaság, az istálló szennyes volta, szóval: a tejgazdaság hiányos tisztasága következtében fenyegetik egészségünket,

Miért rendkívül fontos, hogy a tejjel való minden foglalkozást a lehető legszigorúbb tisztasággal végezzük? Azért, mert a tej fölötte kitűnő tenyésztőanyaga, szaporitója különféle apró szervezeteknek, az úgynevezett baktériumoknak. Ha ezek belejutnak a tejbe, ebben a nekik is kedves táplálékban anynyira elszaporodhatnak, hogy a tejet megrontják és az egészségre ártalmassá tehetik. Már pedig minél kevesebb a tisztaság az istállóban s a tejjel való mindenféle foglalatosságban, annál több szenny s e szennyel annál több tejrontó baktérium jut a tejbe. Az élelmiszer vizsgáló intézetek, midőn a tej jóságát ellenőrzik, tekintettel vannak a tej szennytartalmára is. Ezt a szennyet a hozzátapadt baktériumokon kívül leginkább j szőr, hámsejtek és kazeincsomók, sőt trágyarészek is alkotják. Az e tárgyra vonatkozó vizsgálatokból kide- i rült, hogy a mig a berlini piaci tej szenny tartalma literenként átlag í<>-3 mgr., a müncheni tejé 9 0 mgr., a drezdaié 6'0 és a leipzigió 3 8 mgr., addig a buda- : pesti tejé 27 mgr., vagyis a budapesti tej sokkal ; szennyesebben kerül forgalomba, mint az említett németországi városok tője. Ez pedig azt bizonyítja, hogy I nálunk kevésbbé tisztán kezelik, mint ott s ebben nem szolgálhat nagy vigasztalásunkra az a körülmény, hogy : a hamburgi piaci tej (a melyben 1901-ben literenkint 35-8 mgr. és 1902-ben 32‘1 mgr. szennyet találtak) még a miénknél is tisztátalanabb.

Hogy a tejbe jutott baktériumok milyen óriás gyorsasággal szaporodhatnak el ebben az ő életüknek fölötte kedvező élelmiszerben, a következő példák is igazolják. Bujwid professzor vizsgálataiban az a tej, melynek egy köbcentiméterjében a fejés után néháuy óra'múlva 400.000—700.000 baktérium volt, 24 óra múlva két és fél millió, 36 óra múlva pedig 25 millió baktériumot tartalmazott.

Egy másik kísérletben, melyet Freudenreich dr. végzett, abban a tejben, mely kevés idővel a fejés után grammonkint 9000 csirát tartalmazott s a mely tej O-on (tehát nem is meleg helyen) tartatott, 2 óra múlva 32-000, 4 óra mulva 40.000, 7 óra múlva 60.000 9 óra mula 120.000 és 25 óra mulva öt millió baktérium jelenlétét lehetett megállapítani. így magyarázható meg azután, hogy a piaci tejben néha meglepő nagy a baktériumok száma s hogy például Renk dr. a hallei piaci tejben grammonkint 6—30 millió baktériumot talált. (A jó tej — Flagge professzor szerint — grammonkint legfölebb 100,000 baktériumot tartalmazhat.)

Hogy a tejben elszaporodott baktériumok milyen változásokat idéznek elő a tejben s hogy azt egészségi szempontból mennyire teszik ártalmassá : attól függ, hogy milyen baktérium fajok szaporodtak el benne. Vannak baktériumok, a melyek a tejet meg- savanyitják, mások keserű izt adnak neki, ismét máGAZDÁK LAPJA