Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1–4. szám)
1905-01-06 / 1. szám
jan. 6. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal sok nyúlóssá teszik ; ismerünk olyanokat is, a melyek a tejet kékes, vöröses, zöldes vagy sárgás színűre festik; némelyek pedig mérges anyagokat is termelnek benne. Könnyen belátható, hogy közegészségi szempontból az igy külsejében, sziliében vagy izében feltűnően megváltozott tej kerésbbé lesz veszedelmes, mert észreveszszük rajta, hogy hibás és nem fogyasztjuk el; ellenben nagyobb bajt okozhat akkor, ha megromlott vagy máskülönben hibás voltát mi sem árulja el s igy akadálytalanul kerülvén fogyasztásra, különböző betegségeknek (leggyakrabban többé-kevésbbé súlyos emésztési zavaroknak) lesz okozója. Kiválóan fontos, hogy a tejbe ragadós betegségek csirái ne kerüljenek, Nem tekintve, hogy a csirák már a tejmirigyből juthatnak a tejbe, ha a tejelő állat ragadós betegségben szenved, a különben egészséges állat teje kóros csirákkal fejés közben, vagy később is fertőződhetik, ha ragadós nyavalyában szenvedő ember foglalatoskodik a tej körül. E szempontból főleg a tífusz, kolera, skarlát, himlő, difteria, gü- mökórság és az orbánc jöhet tekintetbe. A tífuszra vonatkozólag különben meg kell jegyeznünk, hogy e fertőző betegségnek a csirái gyakran a vizzel jutnak a tejbe, ha a tejet tifuszbacillus- sai fertőzött vizzel hígítják, vagy olyan edényben tartják, melyet ilyen fertőzött rizzel öblítettek. Számos tífuszjárványról be van bizonyítva, hogy ilyen módon keletkezett. Miután a tejgazdaság esetleges tisztátlanságá- naK közegészségügyi szenipontból való káros voltára reámutattunk, hátra van még, hegy megjelöljük azt is, hogy mire kell a tejtermelőnek ügyelnie, ha kifogástalan tisztaságú tejet s tejtermékeket akar forgalomba hozni. E tekintetben a németországi tejgazdaságok újabb intézkedéseit követve, az alább fölsorolandók lehetnek irányadók: Mindenekelőtt fontos, hogy az istállóban szigorú tisztaság uralkodjék. Az istálló világos, jól szellőztethető legyen: padlója könnyen tisztítható, lehetőleg lefolyó csatornával ellátott legyen és tisztogatását mindenkor bőséges vizöblités előzze meg. Az istállóban szennyes, rothadó alomszalmát megtűrni nem szabad és a trágyát minél gyakrabban el kell távolítani. A por elkerülése végett száraz, poros takarmányt nem szabad az istállóba hozni, hanem előbb meg kell ned- vesiteni, mielőtt etetés céljából az istállóba viszik. Minthogy az etetéssel járó műveletek közben némi por a legnagyobb elővigyázat ellenére is fölverődik, ajánlatos, hogy a fejést mindenkor az etetés előtt végezzék. Nagyon tisztán kell tartani a teheneket. Tőgyüket és a vele szomszédos testrészeket fejés előtt langyos vizzel meg kell mosni s tiszta gyapotruhával jól ledörzsölni. Hogy a tehén fejés közben farkával ne szemetezhesse a tejet, ajánlatos farkát a fejés idejére megkötni. Nem szükséges külön hangsúlyoznunk, hogy csakis egészséges állatnak a tejét szabad forgalomba bocsátani. Nagyon tisztának kell lenni annak is, a ki fej, valamint mindenkinek, a ki a tejjel foglalatoskodik. Ilyen műveleteket csakis egészséges embernek szabad végeznie; ragályos betegségben szenvedőket az istál- lóbül távol kell tartani. A ki fej vagy máskülönben foglalatoskodik a tejjel, ily munkálkodása előtt mindig gondosan tisztogassa meg — lehetőleg szapanos vizzel mossa meg — a kezét s ruhája is teljesen tiszta legyen. A fejést száraz kézzel kell végezni, nehogy a fejő nedves kezéről valami a tejbe csepegjen. Minthogy a fejés kezdetén kifejt néhány tejsugár tapasztalás szerint baktériumokban fölötte gazdag, ezt fölhasználni, illetőleg a többi tejjel összekevei-ni nem tanácsos. Hogy a tejbe jutott baktériumok el ne szaporodjanak, a tejet fejés után azonnal le kell hűteni és tiszta, hideg helyen, jói záró edényben tartani. (Legjobb a jól cinezett vagy emaillozott bádogedóny.) Végül nagyon fontos, hogy a tejet csakis jél megmosott, használat előtt szódás vizzel és kefével jól megtisztított edényben gyűjtsék, illetőleg ilyenekben szállítsák. (Egyes mintagazdaságokban az edényeket minden használat előtt gőzben meg is sterilizálják.) Ha a fölsorolt óvóintézkedóseket a tejgazdaságok bétartják — a mi pedig nem is nehéz föladat — meg van téve minden, a mi lehetővé teszi, hogy a fogyasztó közönség kifogástalan tisztaságú, egészséges tejhez juthasson melyet nyugodtan élvezhet. Használhatunk-e istállótrágyát lucerna alá Sokszor felmerült már azon kérdés, hogy lucerna s egyáltalán pikangós virágú takarmány növények alá helyén való lesz-e az istállótrágya alkalmazása. Ezen kérdésre kétféle feleletet is lehet adni; mert ha abból a szempontból indulunk ki, hogy a pillangós virágú nővé iyek nitrogán szükségletűket a gyökareiben levő növénygumók segélyével a levegő szabad nitrogénjából fedezik, válaszunk csak az lehet, hogy ezen növények alá istállótrágyát s egy általán bárminemű nitrogén trágyát alkalmazni nem tanácsos, mert különben nit- rogéngyüjtő képességük érvényre nem juthat. Ha azon- ; bán a kérdést a maga praktikus oldaláról vesszük fi- i gyelembe, azt kell mondanunk, — és ez a helyes — j hogy abban az esetben, ha a talaj nitrogénban nagyon | szegény, indokolt lesz az istállótrágya, avagy a nit- ! rogéntartalmu mütrágyafélék alkalmazása, mert ezen j növények nitrogén szükségletüket csak akkor fedazhe- ! tik a levegőből, ha kellően megerősödtek s igy már | bizonyos fokú fejlettséggel bírnak. Mindenesetre tehát I nagy mennyiségű istállótrágya alkalmazása nem lesz helyeselhető s éppen ezért legcélszerűbb eljárás az lesz, ha azt vagy az elővetemény alá alkalmazzuk, vagy pedig a lucernát az istállótrágyától messze nem következtetjük. Ha a lucernát védőnövénynyel vetjük, az alá istállótrágyát ne alkalmazzunk, mivel annak megdőlését segíti elő, a mi pedig a lucerna kiveszését fogja eredményezni. Ilyen esetben, ha a talaj nitrogéntartalma pótlásra szorul, azt leghelyesebben a nitrogén tartalmú mütrágyaféleségekkel fogjuk megadhatni. Hírek. Meghívó. A szatmárhegyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet f. évi január hó 15-én d. e. 11 sorakor rendes tavaszi közgyűlését tartja, melyre az összes tagokat tisztelettel meghivom. Szatmárhegy, 1904. dec. 27. üfledgyesi László ig. elnök. Tárgyak: 1. Az 1904. évi számadások megvizsgálása.
