Gazdák Lapja, 1904. december (3. évfolyam, 49–53. szám)

1904-12-16 / 51. szám

4-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

dec. 16.

azt a jövedék is, s ezért kilátásunk van arra, hogy itt a szokásos talajvizsgálattól is eltekintenek. Kétszeres fontossággal bir e hir azért is, mert jövő évben kezdi meg az oly rég forsirozott Szatmárnémeti-i dohány beváltó hivatal is működését s igy ez a körülmény is nagyon hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdák dohánytermelésért folyamodjanak, mert dohányukat ezentúl már nem kellene oly messzire vinni; viszont | feltehető, hogy a jövedék is már a meglevő beváltó | hivatal kedvéért is szívesen ad Szatmár vidékére mos- J tanában termelési engedélyt. Felesleges fejtegetnünk, hogy ennek a kultúrnövénynek rendszeres termelése mily előnynyei jár a gazdákra nézve, csak annyit tar- ' tunk még szükségesnek jelezni, hogy az engedélyké- j résnek legkésőbb dec. 31-ig meg kell történnie. Felvilágosítással ez irányban szívesen szolgálunk, adatok érdekében azonban köszönettel vennénk, ha a termelési engedélyt kérő gazdák a Szatmármegyei Gazdasági Egyesülettel közölni szívesek volnának e körülményt.

— Gyümölcstermelők szövetkezete. Nagyszabású terv megvalósítása érdekében tartott rendkívüli közgyűlést, a nagybányai gazdasági egyesület folyó december hó 4-dikén Nagy-Bányán a városháza tanácstermében. A d. u. 3 órakor megnyitott közgyűlésnek ;

— melyen mintegy 50-en vettek részt a gazdasági egyesület tagjai és az ügy iránt érdeklődő nem tagok j közül — egyedüli tárgya a Nagy-Bányai gyümölcstermelők célbavett szövetkezetének a gazdasági egyesület védnöksége alatt leendő megalakítása s az alapszabálytervezet ismertetése volt. Az elnöklő Szabó Adolf nyug. erdőigazgató, gazdasági elnök néhány szóval vázolta a szövetkezet cálját és előnyeit s felolvasta a „Nagy-Bánya“ folyó december hó i-i számában Stoll Béla tollából megjelent és a szövetkezet eszméjét kiterjedtebben ismertető cikket, utána Stoll Béla fejtette ki tüzetesen a szövetkezet meg- ; alakitásának általa tervezett módozatait s olvasta fel pontonkint az általa készített és a jelenvoltak közt elö- leges tanulmányozás végett nyomtatásban kiosztott alapszabály-tervezetet, melyet a közgyűlés többek szakértő hozzászólása után elfogadván, a szövetkezetei elvben egyhangúlag megalakulnak mondotta ki. A szövetkezet eszméje Stoll Bélától ered, ki annak létesítése céljából a gazdasági egyesület intéző-elemeivel

s több más érdeklődő termelővel érintkezésbe lépve, oly módon vitte azt a megérlelődés stádiumába, hogy

— az alakuló közgyűlés határozatához képest — az alapszabályok megerősítés végett fel lévén terjeszteo- dők s a részvények jegyzésének gyűjtésével a gazdasági egyesület választmánya bízatván meg, a „Nagy- j Bányai Gyümölcstermelők Szövetkezete“ már ma meg- j alakultnak tekinthető, amely szövetkezet Nagy-Bánya és vidéke különben is jóhirü gyümölcsészetét egy hutai- | más lépéssel lesz hivatva a világpiacon előbbre vinni. A szövetkezet megalakul az 1898. 23. t.-cz8. §. szerint szövetkezésre jogosult gazdákból, ez időszerűit 1000 üzletrészszel 50 évre, a jeleu alapszabály szerinti kötelezettséggel. Egy üzletrész 20 korona, mi teljesen befizetendő. Á felelősség korlátolt; ezen üzletrészen kívül az egyes tagoktól egyszer s mindenkorra még 80 korona befizetése kívánható,, ezért, mig ez befizettetik, felelősök, de ezen túl nagyobb és* több felelősség nem terheli.

— A hordók hitelesítése. A szüret alkalmából érdekelheti a szőlősgazdákat a borhitelesitési eljárásra vonatkozó egy-két miniszteri rendelet. A legnagyobb tájékozatlanságban vannak a hordót hitelesíteni akarók a hitelesítési dijak felől. Az 1874. évi kereskedelemügyi miniszteri rendelet szerint közönséges (nem sörös) hordók hitelesítéséért a következő maximális j dijak szedését engedi meg: 50 liter űrtartalomig 20 fillér, 51—150 liter űrtartalomig 30 fillér, azonfelül minden 10 literért 2 fillér, a 10 liternél kisebb maradék a dijfelszámitásánál teljes 10 liternek tekintendő, A hitelesítés idejének megjelöléséért, vagy a viz- huzásért dij nem szedhető. Arra az esetre, ha a hitelesítő hivataihelyisógein kívül teljesittetik, a felsorolt hitelesítési dijakon kívül még felszámítandó :

a) napidijui félnapra 4 korona, egész napra 8 korona ;

b) a netán szükséges fuvar — vagy viteldij ; c) a hitelesítésnél használt eszközük szállítási dija. A napidijak és fuvarozási költségek a feleknek együttesen számítandók fel. Ha a fél a fuvart természetben adja, és az a rendes körülménynek megfelelő, azt a hitelesítő köteles elfogadni.

(x) Hogy lehet nagy hasznot elérni a baromfitenyésztésből ? Csak úgy és akkor, ha olvassuk és megismerjük azokat a nagyfontosságu és nélkülözhetlen eljárásokat, melyek e sikert biztosítják. E szempontból a gazdák, baromfikedvelők és tenyésztők figyelmébe ajánljuk a „Baromfitenyésztés“ című képes heti szaklapot, a melyet Hreblayné Dedinszky Adél szerkeszt. E szakfolyóirat felöleli a gazdasági- és sportbaromfi-, éneklő- és díszmadár-, galamb és házinyul tenyésztési és értékesítési kérdéseket. A baromfitenyésztés minden ágáról közölt nagyszámú cikkeit mindig a legjelesebb tenyésztők Írják. A lap hetenkiut 12—1% oldal terjedelemmel és'igen szép illusztrációval j jelenik meg s az ország minden részében el van terjedve. Előfizetési ára egész évre 8 korona, fél évre 4 korona. Aki 3 egész évi előfizetőt szerez s annak 1 egész évi előfizetési diját á 8 koronát egyszerre beküldi, az egy éven át ingyen kapja tiszteletpéldányonként a lapot. Mutatványszámot ingyen és bérmentve szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, VIII., Naputca 19. Ugyanott megrendelhető a „Tyuktenyésztés“ cimü Il-ik kiadást ért baromfitenyésztési szakmunka, amelyet H r e b 1 a y Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő irt s amely 200 oldalon. 90 képben ismerteti a tyuktenyésztési tudnivalókat és fajtákat. Ára 3 korona 20 fillér. Úgy e szaklap, mint e munka egyetlenegy törekvő tenyésztő kezeiből sem hiányozhat.

(x) A szegedi kenderfonó gyárban készült legjobbnak elismert kötéláruk, valamint ipari és házi célokra használható zsinegek és zsineg hevederek legolcsóbb szabott árban szerezketők be Drágos Béla kereskedőnél (a szegedi kenderfonó-gyár raktárában), Szatmáron Kossuth Lajos utca 23. (Hid-utca). Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kékkenőcs, debreceni messzelöi és kefeáru raktár.

irodalom.

A fejlődő gazdasági ismeretek alapját a nemzet- gazdasági alaptételek tiszta fogalmainak ismerete képezvén, örömmel ragadtuk meg az alkalmat, hogy egy híres angol munkát, mely rövid és népszerű modorban a nemzetgazdaságtan alap fogalmait tanítja, magyar fordításban adjunk tisztelt olvasóink elé.

Habár a munka az angol viszonyok alapján foglalkozik egyes kérdésekkel, érdekességéből azért előttünk sem vészit, sőt azt hisszük, értékében csak nyer, ha a fejlettebb viszonyokat ismerjük meg abból.

Becsek Sándor nyug. főgimnáziumi tanár ur, lapunk kiváló munkatársa volt szives ez értékes mun-