Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)
1904-11-25 / 48. szám
nov. 25. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. A katonai (honvéd) élelmező raktárak kézi bevásárlásainak ismertetése. (Folytatás.) Tudnivalók a kézibevásárlásnál támasztott egyéb követelményekről. Ezen tudnivalók főképpen azon kívánságok megismerésében állanak, melyeket a katonai (honvéd) igaz- gatás támaszt azok iránt, a kik nála, mint termelők, saját termesztményüket búzát, rozsot, kétszerest, zabot, szénát, szalmát stb.) kézibevásárlás utján értékesíteni óhajtják; ezen kívánságok pedig a következők : 1. A katonai (honvéd) élelmező-raktárak a kézibevásárlást mindjárt a cséplés után kezdik meg, de nem végzik az egész éven át és nem minden napén, hanem csak bizonyos ni-‘.'ha., tozott időszakban (hónapokban) és ezekben is csupán a hétnek bizonyos meghatározott napjain. Ezen időszakok (hónapok) és napok -a bevásárlandó cikkek (búza, rozs, széna, stb.) megnevezésével és az azokból bevásárlandó mennyiségek tudtul adásával a községekben kellőképen közzétételnek úgy, hogy minden gazdának módjában van arról — saját községe elöljáróságánál — tudomást szerezni. 2. A kézibevásárlást eszközlő katonai (honvéd) élelmező-raktár megköveteli az eladótól, hogy azt, miszerint az eladó saját termesztményü gabonáját, szénáját stb. ajánlja fel és óhajtja eladni, hitelesen igazolja. Ezt az igazolást a gazda saját kérésére a községe elöljáróságától vagy városokban a rendőrkapitánytól költségmentesen kapja meg és következőképen kell, bogy szóljon : Katonai élelmezési célra bélyeg- és kiállitásidij-inentes. Igazolvány. ( város alulírott rendőrkapitánya ( község alulírott elöljárósága hivatalosan igazolja, hogy N. N. birtokos (bérlő) katasztrális hold terjedelmű birtokán (esetlag bérletén, vagy: és ......... katasztrális hold terjedelmű bé rletén) mm. búzát, ......... mm. rozsot (kétszerest),.............mm. zabot, ......... mm. szénát (sarju nélkül), mm. szalmát termelt, s ebből......... búzát, mm . rozsot (kétszerest), ......... mm. zabot,......... mm . szénát ......... mm. szalmát katonai élelmezési célok ra eladni szándékozik. Kelt 19 évi hó -n. bíró, jegyző. (P. H.) rendőrkapitány. Ezen igazolványok, mint előbb már emlitve volt, bélyegmentesek. 3. Ajánlatot tenni (eladni) a fenti igazolványt felmutató minden mezőgazda, valamint minden gazdasági egyesület bármilyen saját termésű terményre jogosult. 4. Az eladandó áru, mint már említettük, — s ezt ajánljuk is — rendszerint az illető élelmező-rak- tárban átadva ajánlandó fel, de felajánlható költségmentesen a pályaudvaron, hajón, kikötőben stb. átadva is. 5. Megkövetelik a katonai (honvéd) élelmezőraktárak, hogy az eladandó áru „társz erű“ legyen. „Társzerü“ alatt értjük azon minőséget, mely a katonai (honvéd) élelmező raktárakban levő, vagy oda átvehető készletek számára megállapítva van. A katonai (honvéd) igazgatás által megszabott ezen általános minőségi követelmények a következők. A kenyérgabonának (búzának, rozsnak, kétszeresnek) teljesen érettnek, állottnak, nem satnyának (rendesen fejlettnek, száraznak és súlyosnak), romlatlannak (ne legyen valamely betegségtől megtá- | madva, átmelegedett, dohos, bűzös vagy csírázó), sé- ; niletlennek (ne legyen rovaroktól megtámadva vagy megrágva) és tisztának keli lennie. A gabonanemek tisztasági fokára nézve a kö- ! vetkezők kívántainak meg : Bekevert idegen vagy romlott magvakból, úgymint : más gabonaféle magvaiból, bükkönyből, füinag- j ból (beleértve minden egyéb dudva és gyommagvakat) 1 és üszögféléből, továbbá föld, por stb. és egyéb tisz- tátaianságból az eladni szándékolt gabonanem (búza rozs, kétszeres) 25/io sulyszázaléknál (vagyis 100 kgr.-nyi mennyiségben 2V2 kgr. nál) többet n9m tartalmazhat. Ártalmas, a megengedett tisztátlansági százalékba betudott magvak, még pedig : konkoly, va- dóc, rozsnok, maszlag, nyári hérics, szarkaláb stb., a gabonában alig észrevehető csekély mennyiségben, ki- gyóhagyma és mérges hatású magvak (mint anyarozs, varjuköröm) pedig egyáltalában nem, legfeljebb csak elvétve fordulhatnak elő. Az említett 25/io százalék (100 kgr.-ként 2V2 kgr.) tisztátlanságból a szélrostán való rostálásnál 1 százalék (100 kgr.-kéut 1 kgr.) hullhat ki az eladásra felajánlott gabonából, a rostálás után eszközlendő pedig a keverékmagvakból további l5/io százalék (100 kur.-ként IV2 kgr.). logyen különíthető mint az egész 25/io-ed százalék megengedett tisztátalanságnak még hiányzó része. Itt megjegyezzük, hogy ha a rostálásnál, vagy a szemelésnél több tisztátlanság esik ki, akkor a gabona nem társzerü és ennélfogva a katonai (honvéd) élelmező raktár által át sem vehető. De ha a gabona egyszerű rostálással társzerü minőségre hozható, tehát átvételre alkalmassá tehető, akkor az eladó kérésére az élelmező raktár saját szélrostáját és helyiségét az eladónak az átrostálásra költségmentesen átengedi. A rostálást azonban az eladónak kell végezi A hadsereg (honvéd) igazgatás megköveteli, hogy az eladandó gabona hektoliterenkint legalább is egy bizonyos sulylyal bírjon, ez az úgynevezett minőségi súly. A minőségi súly a fél hektoliteres ármértékkel állapittatik meg, úgy hogy mindig 2 fél hektoliter gabona méretik meg. Az eladandó gabona minőségi súlya hektoliterenkint : a búzánál legalább is — — ”3 kgr. a kétszeresnél „ „-------71 „ a rozsnál „ „-------69 „ legyen. A zabnak minőségi súlya épen úgy állapittatik meg (2 félhektoliteres ármérték alkalmazásával), mint a kenyérgabonánál történik.
